Névjegyérem
| Numizmatika |
|---|
|
Portál |
| Pénznemek |
|
Valuta |
| Történelem |
|
Ókori pénzek |
| Magyar pénztörténet |
| Pénzgyártás |
|
pénztervezés • tervezők |
| Résztudományok |
|
Exonúmia |
A névjegyérem a névjegykártyához hasonló funkcióval felruházott érem. Általában, de nem minden esetben, a kibocsátója nevét, címét és egyéb elérhetőségeit feltüntető, elsősorban reklám, ajándék célból készült, sokszorosított éremművészeti alkotás.
Gyakran jelenik meg rajta portré, embléma, logotípia vagy más jellemző motívum. Hasonlatos a kezdeti érmékhez, de természetesen pénz funkcióval nem rendelkezik. Napjainkban különleges ajándéktárgy, sokszorosított képzőművészeti, iparművészeti alkotás. Értékét a művészi kvalitás minősége adja. Használati tárgy jellege miatt, könnyen sokszorosítható technológiával, színesfémből készül. Elsősorban öntészeti eljárással, leginkább bronzból gyártják, de előfordulnak a költségesebb, verési technológiával, akár nemesfémből (ezüst) készült darabok is. A legtöbb esetben éremművészek készítik saját maguk, vagy barátaik számára. A kortárs alkotók közül akiktől a legtöbb névjegyérmet ismerjük: Asszonyi Tamás, Bakos Ildikó, Ligeti Erika, ifj. Szlávics László, Tóth Sándor.
A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosztálya több alkalommal rendezett országos kiállítást tagjai által készített névjegyérmekből.
- 1995 - OTP Bank Galéria Budapest
- 1996 - Városi Galéria Nyíregyháza
Forrás [szerkesztés]
Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Érem Szakosztály NÉVJEGY–ÉREM kiállítás, Budapest, 1995, katalógus.

