Kalákakör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kalákakör, más néven szívesség bank olyan csoportok neve, melynek tagjai az egymásnak végzett munkát saját belső fizetőeszközben számolják el. Elszámolása rendsze egységes és zárt, ahol lehet valaki negatívban is fizetőeszköz szempontjából, így nem alakul ki „pénzhiány”. A csoport tökéletes esetben egymáshoz közel lakó/dolgozó emberekből áll.

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LETS-rendszerek az alábbi jellemzőik vannak [1]:

  1. Fenntartási költség – ezt a tagok rendszeresen fizetik a közösségi célokra
  2. Megegyezéseken alapul – nem kötelező kereskedni
  3. Átláthatóság – minden tag látja a többi egyenlegét
  4. Nincs kamat
  5. A nemzeti valutához igazodik.

Ez utóbbi már nem irányadó, hisz például Nagy-Britanniában a LetsLink UK 1996-os felmérése szerint a szívesség alapú közösségek 13%-a tekintette alapnak a hivatalos pénzt.

A kalákakör adózása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kalákakörök bátorítják a tagjaikat a megfelelő adók befizetésére, törvényességük megőrzése érdekében. Mindemellett a tagok személyesen tartoznak felelőséggel a tevékenységükre vonatkozó adóterhekkel kapcsolatban. A különböző országok különböző adófajtákkal és besorolási kategóriákkal kezelik a barter és nem üzletszerű tevékenységeket, de a szívességbankok tevékenységének zömét kitevő alkalmi segítségnyújtások általában nem adókötelesek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • LETS-rendszerek (elsősorban angol nyelvterületen)
  • Talentum körök (német, osztrák, svájci)

Magyarországi története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996-ban Bernhard Oberrauch kezdeményezésére alakult az első hosszabb életű magyarországi kaláka kör a budapesti Talentum Kör. Ebből vált ki később a gödöllői Zöldforint Kör és a II. kerületi Krajcár Kör.

1999-ben a Nonprofit Humánszolgáltatók Szövetsége által tartott szervező programok során alakultak további kalákakörök Miskolcon, Tiszalúcon és Szolnokon. Ekkor a LETS elterjedt magyarítása a KÖR, vagyis Közösségi Önsegítő Rendszer volt. A "KÖR KÉZIKÖNYV" címmel egy ismertető is kiadásra került. [2]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]