A Bank of England bankjegyei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bank of England az Egyesült Királyság központi bankja, és egyike annak a nyolc banknak, amely bankjegykibocsátási joggal bír az országban. Ezek közül csak a Bank of England bankjegyei számítanak törvényes fizetőeszköznek, azon belül is csak Anglia és Wales területén. Ennek ellenére Skóciában és Észak-Írországban is elfogadják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bank of England 1694 óta bocsát ki bankjegyeket. A banknak nem volt mindig monopoljoga a pénzkibocsátásra Anglia és Wales területén. A XIX. század közepéig a Nagy-Britanniában és Írországban működő magánbankok is szabadon nyomhattak bankjegyeket.

Tartományi bankjegykibocsátások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bankjegykibocsátás jogának korlátozása 1708-1709-ben kezdődött, mikor a parlament elfogadta azt a törvényt, amely megtiltotta hat vagy annál több főből álló csoportoknak, hogy bankot alapítson, és bankjegyet hozzon forgalomba. A tilalom kikerülése miatt azonban számos tartományi bank ennél a taglétszámnál kevesebbbel működött, így továbbra is került forgalomba tartományi angol[1][2][3] és walesi[4] bank által forgalomba hozott fizetőeszköz.

Aranyhiány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hétéves háború (1756–1763) és a franciaországi háborúk miatt fellépett aranyhiány hatással volt a tartalékkészletre is, fogyatkozóban volt az aranytartalék, aminek hatására megszorítások köszöntött be az országban. Ennek következtében a bank gyakran képtelen volt ígérvényeire aranyat kiadni, így elkezdett alacsonyabb, 1 és 2 fontos címleteket kibocsátani.[5] Az aranyhiány miatt több bankjegykibocsátó vállalat kivonult a piacról, s így az ő bankjegyeik értéktelenné váltak. Ennek hatására csökkent a bankjegyek iránti bizalom.

A bankjegykibocsátás szigorítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam bankárairól szóló 1826-os törvény enyhített az 1709-es szabályozáson, és megengedte a tőkeegyesítéssel létrehozott, hat tagnál többel működő, London határaitól 65 mérföldnél messzebb fekvő bankoknak is, hogy papírpénzt hozzanak forgalomba. A törvény a Bank of Englandnek is lehetőséget biztosított, hogy a nagyobb tartományi városokban is irodákat nyisson, és jobban közkézen foroghassanak a bankjegyei.[5]

A törvényes fizetőeszköz bevezetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1833-as bankjegytörvény elfogadásával először az 5 fontnál nagyobb névértékű papírpénzeknek adott törvényes fizetőeszközi jogokat a parlament Angliában és Walesben. Ezzel hatásosan sikerült garantálni a bankjegyek értékét, és visszaállítani a bankjegyek iránti közbizalmat háború és válság idején is.[5] Az 1954-es érme- és bankjegytörvény a törvényes fizetőeszköz fogalmát a tízshillingesre és az egyfontos papírpénzre is kiterjesztette. Ez a törvény már Skóciát is magába foglalta, így itt is törvényes fizetőeszköznek minősültek az 5 font alatti címletek. A Bank of London tízshillingesét 1969-ben kivonták a forgalomból, az egyfontos pedig 1988 óta nincs használatban. Ezáltal jogi érdekességnek számít, hogy Skóciának nincs hivatalos papír fizetőeszköze.[6] (A skót bankjegyek sem az 1833-as, sem az 1954-es törvényben nem szerepelnek).

A bankjegy-kibocsátás kizárólagos joga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1844-es bankkiváltság-törvény indította el azt a folyamatot, amelynek végén a Bank of England megkapta a kizárólagos bankjegy-kibocsátási jogot. A törvény értékelmében új bank nem nyomtathatott papírpénzt, és az addigi kibocsátók nem bővíthették a kínálatot. Ennek következtében ezek a bankok az összeolvadások és bezárások során eltűntek, és velük együtt a bankjegy-kibocsátási joguk is. Az utolsó magánbankjegy-kibocsátó, a North and South Wales Bank 1908-ban zárt be.[7] Az utolsó angol magánbankjegyet 1921-ben hozta forgalomba a Fox, Fowler and Company, egy somerseti bank.[5] Manapság a Bank of England Anglia és Wales teljes területén rendelkezik kizárólagos bankjegykibocsátási joggal.

Pénznyomtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A papírpénzeket eredetileg kézzel írták, bár 1725-től már voltak nyomtatott példányok is, amelyeket a pénztárosnak szintén érvényesítenie, alá kellett írnia, és ezt követően kerülhetett forgalomba. 1855-től teljes mértékben nyomtatással állítják elő a bankjegyeket, amelyek érvényességének nem feltétele a bank dolgozójának aláírása. 1928-ig minden bankjegy "Fehér bankjegy" volt, amelyre feketével nyomtattak, a hátoldala pedig üres maradt. A 20. század folyamán az ilyen bankjegyeket öt- és ezer font közötti névértékekben kerültek forgalomba, de a 18. és a 19. században egy- és kétfontos címletekben is nyomtattak "Fehér bankjegyeket".

1928-2007 közötti bankjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bank először 1928. november 22-én bocsátott ki tízshillinges és egyfontos bankjegyet, amikor a Bank of England átvette vette ezek felelősségét a Kincstártól, ami először ebben a címletekben három nappal az 1914-es hadüzenet adott ki, azzal a céllal, hogy az arany érméket kivonja a forgalomból.

1921-ben jogilag is megerősítették a Bank of England kizárólagos bankjegy-kibocsátási jogát Anglia és Wales területére. Ez az 1844-es bankkiváltság-törvény elfogadásával kezdődött folyamat utolsó állomását jelentette. Ez csökkentette a más bankok papírpénz-kibocsátási jogát.

Az első színes bankjegyeket 1928-ban adták ki. Ezek voltak az első olyan bankjegyek, amelyek mindkét oldalán volt nyomtatás. Az első világháború elején az ország kormánya egyfontos és 10 shillinges kincstári bankjegyeket bocsátott ki, amivel az sovereign és a félsovereign aranyveretű pénzeket akarta kiszorítani a forgalomból. A második világháború idején megfordultak a folyamatok, mert ekkor a háborús időszakban nem növelték a pénzkínálatot, hanem a hamisítási verseny, a Bernhard-művelet csökkentendő kivonták a nagyobb (akkoriban az 1000 fontos volt a legnagyobb) névértékű pénzeket a forgalomból.

A Bank of England bankjegyei a D sorozattól kezdve
D sorozat
Névérték Hátoldali kép Kibocsátás Forgalomból kivonás
£1 Sir Isaac Newton 1978. február 9. 1988. március 11.
£5 Arthur Wellesley 1971. november 11. 1991. november 29.
£10 Florence Nightingale 1975. február 20. 1994. május 20.
£20 William Shakespeare 1970. július 9. 1993. március 19.
£50 Sir Christopher Wren 1981. március 20. 1996. szeptember 20.
E sorozat
£5 George Stephenson 1990. június 7. 2003. november 21.
£10 Charles Dickens 1992. április 29. 2003. július 31.
£20 Michael Faraday 1991. június 5. 2001. február 28.
£50 Sir John Houblon 1994. április 20. forgalomban
Felújított E sorozat
£5 Elizabeth Fry 2002. május 21. forgalomban
£10 Charles Darwin 2000. november 7. forgalomban
£20 Sir Edward Elgar 1999. június 22. 2010. június 30.
F sorozat
£20 Adam Smith 2007. március 13. forgalomban
£50 Matthew Boulton és James Watt 2011. november 2. forgalomban

2005-től a bankjegyeket Andrew Bailey főpénztárnok írja alá.

Az 1960-ban kiadott C-sorozat óta az összes bankjegyen II. Erzsébet brit királynő balra néző arcképe szerepel. Rejtett vízjelként pedig jobbra néz. A legutóbbi kiadásokon körbe szerepel az EURion csillagkép. 1970-től vezették be azt a szokást, hogy a bankjegyek hátoldalán egy történelmi alak arcképe szerepel. Az előző sorozaton Sir Isaac Newton (£1), Arthur Wellesley (£5), Florence Nightingale (£10), William Shakespeare (£20), Sir Christopher Wren (£50), George Stephenson (£5), Charles Dickens (£10) és Michael Faraday (£20) szerepelt.

A Bank of England D-sorozatába tartozó egyfontos bankjegy nyomtatását 1984 óta nem folytatja, a helyét egy évvel korábban az egyfontos érme vette át. A papírpénzt 1988-ban vonták ki a forgalomból.

A kivonás dátumától függetlenül a Bank of England minden papírpénzt elfogad, és helyette mai törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegyet vagy érmét ad. A legtöbb esetben azonnal átváltják, azonban azokat a címleteket, melyeket a németek meghamisítottak, azokat hitelesíttetni kell. A gyakorlatban a legtöbb bank saját ügyfelétől elfogadja a legtöbb bankjegyet, melyet később maga fog eljuttatni a Bank of Englandhez.

Minden forgalomból kivont bankjegyet a Bank of Englandnál átváltják ma használatos papírpénzre és érmére. Legtöbbször ez a helyszínen történik, azonban a németek által hamisított bankjegyeket hitelesíteni kell. A gyakorlatban a kereskedelmi bankok a legtöbb bankjegyet elfogadják az ügyfeleiktől és a Bank of Englanddel közösen megegyeznek velük.

A bankrendszerben használnak nagyobb címletű bankjegyeket is – általában az egy és 100 millió fontos bankjegyeket használják, hogy elfogadható legyen a Skóciában és Észak-Írországban kibocsátott bankjegy is. Ezek általában különösebb díszítés nélkül kiállított váltók,[8] és a mindennapi kereskedelembe soha nem kerülnek ki.

2007 óta (F-sorozat)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. október 29-én a Bank of England vezetősége bejelentette, hogy az új F-sorozat beharangozó tagjaként 2007 tavaszán forgalomba hozza az új 20 fontost, amely a híres skót közgazdászt, Adam Smitht fogja ábrázolni. A fokozott biztonsái védelemmel ellátott bankjegy 2007. március 13-án került forgalomba.[9]

2007. március 13-án került sor az új F-sorozat első tagjának a kibocsátására. Ez az új 20 fontos volt, amely Adam Smitht ábrázolja A munkamegosztás a gombostűgyártásban mellett. Ez fogja felváltani az E sorozat Edgartot megjelenítő bankjegyét.

Bank of England 2011. november 2-án új 50 fontos bankjegyet bocsátottak ki. A bankjegyen Matthew Boulton és James Watt képe szerepel.[10]

2016-ban új polimer alapú bankjegyeket vezet be a Bank of England.[11][12]

Névértékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

10/-[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bank of England az első shillingben denominált bankjegyét 1928. november 22-én hozta forgalomba. Ezen a címletű pénzen 1694 óta Britannia rajza látható. Túlnyomórészt vörös és barna színű volt a pénz. Az előző bankjegyektől eltérően ezt és a később kiadott egyfontos bankjegyeken nem tüntették fel az évszámot. A kiadás idejéről a főpénztáros aláírása ad iránymutatást. 1940-ben a pénzhamisítás megnehezítése érdekében egy fém biztonsági csíkkal látták el a pénzt, amelynek színét a háború idejére halványlilára változtatták. Az eredeti kinézetet 1961-ben a C-sorozat bevezetésével II. Erzsébet brit királynő arcképe váltotta fel, miután hozzájárulását adta portréjának a pénzeken történő megjelenéséhez. A 10 shillinges forgalomból történt kivonására az ötven pennys érme 1969. október 14-i bevezetése után került sor.

£1[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bank of England első egyfontos névértékű bankjegye 1797. február 26-án, Thomas Raikes elnöksége alatt, Ifjabb William Pitt első kormánya idején, a kisebb névértékű pénzek iránt a franca forradalmi háború támasztotta keresletre adott válaszként, az aranyból készült érmék lecserélésére hozták forgalomba.

1845-öt követően a Bank of England első egyfontos bankjegye 1928. november 22-én jelent meg. Ez Britannia rajzolt képét ábrázolja. Ez szerepel 1694 óta a bank által kiadott bankjegyeken. Az uralkodó szín a zöld. Az ezt megelőző bankjegyektől eltérően ezen és a tíz shillingesen nem jelölték a kiadás évszámát, a forgalomba kerülésének idejére a pénztáros aláírásából lehetett következtetni. 1940-ben alkalmaztak először fém biztonsági csíkot, s a háború idejére rózsaszínre változtatták a bankjegy színét. A papírpénz eredeti mintázatát 1960-ban a C-sorozat bevezetésével lecserélték. II. Erzsébet ekkor járult hozzá, hogy portréja szerepeljen a pénzeken. 1978-ban bocsátották ki a D-sorozatnak azt a tagját, amelynek hátoldalán Sir Isaac Newton portréja látható. 1983-ban bevezették az egyfontos érmét, s ezt követően – 1988 nyarán – kivonták ezt a papírpénzt a forgalomból.

£2[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bank of England az elő két fontos bankjegy nyomtatását 1797. február 26-án Thomas Raikes elnöksége alatt, Fiatalabb Pitt első kormánya idején, a kisebb névértékű pénzek iránt a franca forradalmi háború támasztotta keresletre adott válaszként, az aranyból készült érmék lecserélésére kezdték el. A későbbiekben ennek előállítását abbahagyták.

£5[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bank of England az első 5 fontos bankjegyet 1793-ban hozta forgalomba. Ezzel a kisebb címletű bankjegyek iránt a francia forradalmi háború kitörését követően felmerült nagy keresletet kívánta kielégíteni. (Ezt megelőzően a 10 fontos volt a legkisebb kibocsátott címlet. Az 1793-as később fehér ötös néven elhíresült (fehér lapra fekete festékkel nyomtatott) mintázat lényegében változatlan formában 1957-ig forgalomban volt. Ekkor vezették be a kalapot viselő Britanniát ábrázoló pénzt, ami a B sorozat tagja volt. 1963-ban ezt a C sorozat képviselője váltotta fel, ahol első ízben szerepelt a királynő portréja. 1971-ben bocsátották ki a D sorozatba tartozó ötfontost, amin a királynő egy régebbi portréja szerepel, a hátoldala pedig Arthur Wellesley szerepel. 1990. június 7-én került forgalomba az E sorozat ötfontos névértékű bankjegye, a Bank által kibocsátott jelenlegi legkisebb névértékű papírpénz. Az E sorozat (más néven történelmi sorozat) tagjának színe eltér az előbbiektől. Ez türkizkék színben jelent meg. Ezen felül olyan biztonságtechnikai megoldásokat is alkalmaztak, melyek megnehezítik a bankjegy fénymásolását és számítógépes feldolgozását. Ennek a sorozatnak az ötfontosa a hátoldalán George Stephenson szerepelt, de 2002. május 21-én ezt egy új, E sorozatbeli társa váltotta, amit már Elizabeth Fry, a börtönök megreformálója díszít. Az első néhány millió nyomatot megsemmisítették, mikor észrevették, hogy Stephensonnak nem a pontos halálozási évszámát nyomtatták rá. A Fryjal megjelent bankjegyekből is többet ki kellett vonni a forgalomból, mivel a sorozatszám tintáját le lehetett dörzsölni. 2003. október 21-én a Stephensonnal díszített ötfontost kivonták a forgalomból, ami az akkor forgalomból lévő 211 millió darabból 54 milliót tett ki.

£10[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első tízfontos bankjegyet 1759-ben nyomtatták, mikor a francia háború miatt aranyhiány lépett fel az országban. A címletek a második világháborút követő kivonása után a C sorozat tagjaként az 1960-as évek közepén tűnik fel ismét. Ez volt a barna tízfontos. Az 1975-ben bevezetett D sorozathoz tartozó tagja Florence Nightingale (1820-1910) ápolónő képét mutatja a hátoldalon, miközben a krími háborúban dolgozik. Ezt az1990-es években bevezetett, az E sorozathoz tartozó pénz váltotta fel, ahol az uralkodó szín a barna helyett a narancssárga lett. Az E sorozathoz tartozó első pénz hátoldalán Charles Dickens és A Pickwick Klubból egy kép van. Ezt a bankjegyet 2003 júliusában kivonták a forgalomból. Az E sorozatba tartozó, 2000-ben kibocsátott második nyomaton Charles Darwin, a hajója, egy madár, egy nagyító alatt lévő virág és A fajok eredete szerepel.

£20[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A II. világháborút követően a 20 fontos névértékű bankjegy egészen az 1970-es években megjelent D sorozatig nem volt forgalomban. A címlet uralkodó színe a lila. A D sorozat húszfontosa William Shakespeare-t és a Rómeó és Júlia erkélyjelenetét mutatja be. 1992-ben ezt váltotta le az E sorozat első darabja, amin Michael Faraday fizikus és a Royal Institutionban tartott előadásának egy képe szerepel. 1999-re nagyonn megnőtt a címlet másolatainak a száma, így ez volt az első olyan címlet, ahol bevezették az E sorozat második képét. Ennek előlapján vastagabb a címlet száma, a hátoldalán pedig Sir Edward Elgar zeneszerző és a worhesteri székesegyház látható. A húszfontos bankjegyről volt köztudott az, hogy a többihez képest viszonylag többet hamisítottak. A 290 000 2007-ben észlelt hamisítás közül 276 000 ilyen névértékű volt.[13]

2006 februárjában a bank bejelentette, hogy új terveket vár a címlet kinézetére.[13] A győztes pályázat a skót Adam Smitht ábrázoló terv lett, a háttérben pedig egy tűgyár látható. Ez az intézmény sarkallta Smith gazdasági elképzeléseinek papírra vetésére. Smith az első skót, aki a Bank of England által kibocsátott bankjegyen szerepel,. Ez előtt a közgazdász már szerepelt a skót Clydesdale Bank ötven fontos bankjegyén. A húszfontos bankjegyen szereplő ábra két okból keltett ellenérzéseket: ez az első eset, hogy egy angol bankjegyen skót szerepel – ami egy hagyomány végét jelenti – és az arculatváltásra Edgar születésének 150. évfordulóján került sor. Utóbbi miatt több közrendi képviselő nyújtott be indítványt, melyben azt kérték, hogy halasszák el a címlet új képének bevezetését.[14][15] Az új bankjegy 2007. március 13-án került forgalomba.[16]

A korábbi bankjegyet, amin Sir Edward Elgar szerepelt, 2010. június 30-án vonták ki a forgalomból.[17]

£50[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ötven fontos egészen 1981-ig nem létezett, mikor is a D sorozat tagjaként megjelentették a Christopher Wren építészt és a Szent Pál székesegyház terveit mutatja meg. 1994-ben ez volt az E sorozat utolsó tagja, melynek hátoldalára a Bank első elnökét, Sir John Houblont tették. A Bank of England 2011. november 2-án új 50 fontos bankjegyet bocsátottak ki. A bankjegyen Matthew Boulton és James Watt képe szerepel.[10]

£1.000.000 és £100.000.000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb, Skóciában és Észak-Írországban kibocsátott bankjegynél minden fontnak kell a Bank of England által kibocsátott fedezetének lennie. A kibocsátott bankjegyek nagy száma miatt kényelmetlen és nehézkes lenne a megszokott címletekben tartani a tartalékot. Erre használják az egymillió (óriás) és az százmillió fontos (titánok) címleteket. Ezt csak a bankon belül használják, és nem kerül ki a forgalomba.[18]

Adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névérték méret szín Előlap
5 font 135 x 70 mm szürke és türkíz II. Erzsébet brit királynő
10 font 141 x 75 mm barna és narancs
20 font 150 x 80 mm lila
50 font 156 x 85 mm narancs és vörös

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. One Guinea Banknote, Birmingham Bank. Birmingham Museums & Art Gallery. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
  2. Malcolm Lobley FCIB: the Swaledale and Wensleydale Banking Company. P-Wood.com. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
  3. British Provincial Banknotes. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
  4. Cardiff and Merthyr Bank note, 1824. Gathering the Jewels/Casglu'r Tlysau. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
  5. ^ a b c d Bank of England: A brief history of banknotes. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
  6. Committee of Scottish Clearing Bankers: The legal position with regard to Scottish Banknotes. Country Quest Magazine. (Hozzáférés: 2007. október 10.)
  7. Dr A.H. Stamp: The Man who printed his own Money (JPEG). Country Quest Magazine, 2001. június 1. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
  8. Other British Notes. Bank of England. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
  9. New Adam Smith £20 note launched. BBC. (Hozzáférés: 2007. március 13.)
  10. ^ a b új 50 fontos bankjegy
  11. UK could introduce new banknotes made of plastic says incoming Bank of England governor
  12. Iconic British pound notes to go polymer, 25 years after Australia's pioneering move
  13. ^ a b Counterfeit Bank of England banknotes”, Bank of England, 2008. június 16. (Hozzáférés ideje: 2008. június 16.) 
  14. Adam Smith £20 notes hit sour note with Elgar fans”, The Scotsman, 2006. október 3. (Hozzáférés ideje: 2007. október 10.) 
  15. County MPs join fight for Elgar on £20 note. Peter Luff MP, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2007. október 10.)
  16. New Adam Smith £20 note launched”, BBC News, 2007. március 13. (Hozzáférés ideje: 2007. október 10.) 
  17. kivonják a régi 20 fontos bankjegyet
  18. http://www.bankofengland.co.uk/banknotes/about/other_notes.htm