Walter Raleigh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Walter Raleigh
Sir Walter Raleigh oval portrait by Nicholas Hilliard.jpg
Walter Raleigh portréja, 32 éves korában, Nicholas Hilliard festménye, 1585 körül.
Élete
Született 1552 körül
Devon
Elhunyt 1618. október 29.
London
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Sir Walter Raleigh Signature.svg
Walter Raleigh aláírása

Sir Walter Raleigh (vagy Walter Ralegh; ejtsd: voulte relei [1]; 1552 táján – 1618. október 29.) angol író, költő, udvaronc és felfedező volt.

Az angliai Devonban protestáns családban született, ám nagyon kevés dolgot tudhatunk biztosan életének korai szakaszáról. Valószínűsíthető, hogy valamennyi időt Írországban töltött, a Clonmellon megyében lévő Killuagh kastélyban, hogy részt vegyen egy lázadás leverésében, és földbirtokos váljon belőle.

Az Amerikát célzó korai gyarmatosításban is aktív szerepet szánt neki a királynő. 1579-ben felfedezőúton járt Észak-Amerika partjainál. 1583-ban részt vett féltestvére, Sir Humphrey Gilbert gyarmatalapító útján, és miután a visszaúton bátyja hajóstól eltűnt, ő vette át az Új-Fundlandon alapított gyarmat vezetését. 1584-ben megalapította Észak-Amerika partjain Virginia gyarmatot. Gyorsan elnyerte I. Erzsébet csodálatát, aki 1585-ben lovaggá ütötte. 1588-tól több expedíciót vezetett az amerikai spanyol gyarmatok ellen. Raleigh 1591-ben titokban feleségül vette a királynő egyik társalkodónőjét, amiért később mindketten a Londoni Tower börtönébe kerültek.

Miután szabadon engedték, tudomására jutott, hogy létezik valahol Dél-Amerikában egy bizonyos "Arany város". Nyomban útnak indult, hogy megkeresse. Túlkapásoktól sem mentes élményekről számol be később egy könyvben, ami hozzájárult Eldorádó legendájához. 1603-ban, I. Erzsébet királynő halála után I. Jakab újra a Tower börtönébe záratta árulás vádjával (felesége hat éven át önként megosztotta vele a fogságot). 1616-ban azonban újra kiengedték. Szabadulása után I. Jakabot rávette, hogy indíttasson egy második expedíciót Eldorádó felkutatására. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy 1617-ben a mai Guyana területére vezetett expedíciót és Keynissel együtt Guyana partjainál és az Orinoco torkolatvidékénél járt.[2] Sikertelen küldetését egy spanyol előörs kirabolásával próbálta enyhíteni San Thomé környékén, amiért angliai hazatérése után letartóztatták és egy koncepciós pert követően lenyakazták a Westminster téren (főleg azért, hogy a spanyolokat lenyugtassák).[3]

Irodalmi munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írt egy Világtörténet-et, számos utazási könyvet, ő adta ki Edmund Spenser Tündérkirálynő-jét. Halála után verseket találtak börtönbeli bibliájában.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vezetéknevét sokféleképpen betűzték, úgy mint Rawley, Ralegh, vagy Rawleigh; ezek közül ma a "Raleigh" szerepel legtöbbször, annak ellenére, hogy mai ismereteink szerint ő maga csak egyszer használta így. Ő leginkább a "Ralegh" betűsort kedvelte. A név eredeti ejtése rouli volt, mai kiejtése reli vagy relei.
  2. Szabó Lőrinc azt írta "Könyvek és emberek az életemben" című kötetében, hogy Raleigh "hozta át Európába a krumplit, s közben Cadiznál kirabolta a spanyol aranyhajókat." Sajnos nem derül ki, melyik időszakra értette a spanyol aranyhajók kirablását.
  3. A „Földrajzi személyek lexikona” rá vonatkozó szócikke szerint viszont azért végezték ki, mert emberei felgyújtottak egy várost és ezzel csak a már korábban meghozott halálos ítéletet hajtották végre.
  4. Szabó Lörinc: Könyvek és emberek az életemben : Prózai írások. Bp. : Magvető, 1984. In.: Shakespeare és lirikus versenytársai.(http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/SZABOL/szabol00001a_kv.html)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tokodiné Ujházi Andrea (összeáll.): Földrajzi személyek lexikona. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 2003. ISBN 9639081523

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]