Magyarország címere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország jelenlegi címere
14-05-06-budapest-RalfR-74.jpg

Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.

A hatályos címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.[1]

Az Országgyűlés több változat szavazása után (többen a Kossuth-címer mellett voksoltak) a korábbi Kiscímert tette meg a Magyar Köztársaság címerévé.

A törvény leírása szerint

Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.
– Az Alkotmány 76. § (2) bekezdése

A 2012. január 1.-jétől hatályos Alaptörvény szó szerint átvette a korábbi alkotmány megfogalmazását - (I) cikk (1) bekezdés-, a helytelen „Szentkorona” írásmód „Szent Koroná”-ra való megváltoztatása mellett. [1]

A magyar címerben a kettős kereszt (crux gemina) a keresztény hagyomány szerint Szent István király apostoli királyságának jele. Azért, mert Szent István ugyanúgy, mint az apostolok, előzmények nélkül és az Apostoli Szentszékkel együttműködve teremtette meg Magyarország egyházszervezetét.[2]

A címer használata, elektronikus változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címer leírását, használatának szabályait az Alkotmány, a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény, valamint különböző miniszteri rendeletek határozzák meg. A jogszabályi háttér részletezése, valamint a címer vektorgrafikus ábrázolása 2003-ban a magyar kormányzati portálon jelent meg először, jelenleg a "Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek" oldalon található.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wappen König von Ungarn, német címerrajz 1490 körül
Az Ingeram Codex egy lapja Szent László király címer rajzával, 1459
Az Ingeram Codex egy lapja a magyar király vörös ezüst csíkozású címerpajzsának ábrázolásával
Ulrich Richental Chronik des Konstanzer Konzils címerkönyvének egy kézzel festett lapja, Szent István király címerének rajzával, 1464

A magyar címertanban a leggyakoribb mesteralak a pólya. A pólyás címer a kettős keresztes jelvénynél negyedszázaddal, a kettős keresztes címernél körülbelül egy évtizeddel később tűnik fel. [4]

Elemeinek kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotóelemei a középkorból származnak.

Coa Hungary Country History Ladislaus Sanctus (1074-1077).svg
Szent László egyik fiktív, képzeletbeli címere az Ingeram-kódexből (1459)
Coa Hungary Country History (855-1301).svg
A vörössel és ezüsttel hétszer vágott pajzsmező, a pólyás vagy csíkolt címerpajzs (az Árpád-sávok) a 13. században jelent meg először az uralkodói pecséteken, ettől kezdve az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként.
Coa Hungary Country History Imre (1196-1204).svg
I. Imre címere kilenc oroszlánnal az 1202-es aranybulláról.
Coa Hungary Country History Andrew II (1205-1235).svg
II. András címere hét oroszlánnal az 1222-es aranybulláról.[5]
Coa Hungary Country History Charles I (1310-1342).svg
Az Anjou-házi királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az Anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán a 15. században a vegyesházi uralkodók többnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe.
Coa Hungary Country History Bela III (1172-1196).svg
A bizánci származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, III. Béla korában először pajzson. A legújabb numizmatikai vizsgálatok alapján, ezen pénzek azonban nem III., hanem IV. Béla uralkodásának kezdeti, tatárjárás előtti időszakához köthetők.[6] Ez alapján az Árpádok első ismert címere a sávozott pajzs lehetett.[7] Semmilyen további forrás nem szól amellett, hogy III. Béla, vagy II. András használt volna kettőskeresztes címert.[8]
Coa Hungary Country History (15th century).svg
A hármas halom a szakértők szerint eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az ún. „lebegő” ábrázolásokat. A 14. századból még ismert olyan címerábrázolás, amelyen csupán egy domb van, ez a 15. századra alakult hármas halommá. A korona – amely szintén az uralkodói hatalom jelképe – szintén a 15. században került a kereszt alá. Ez az elem kissé antiheraldikus, hiszen fémre fém nem kerülhet a pajzson, vagyis az ezüst (fehér) és arany (sárga) nem érintkezhetne. A hármashalom V. István pecsétjén található gótikus lóhereívként, csak a reneszánsztól válik kerek, majd a barokk kortól parabolikus formájú hegycsoporttá.
Coa Hungary Country History Vladislaus I (1440–1444).svg
I. Ulászló király címere (14401444).
Coa Hungary Country History Mathias Corvinus 1(1458-1490).svg
A Mátyás király pecsétjén szereplő címer (1464).
Coa Hungary Country History (14th century).svg
A két pajzsmező eggyé szervezése a 14. század végén kezdődik meg, de csak Habsburg Rudolf császár (1576-1608) idejében véglegesül. A 15. századtól kezdték az uralkodói címert egyben országcímernek tekinteni.

A magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. század elején rögzültek.

A 16. század elején a címer elemei sajátos értelmezést kaptak, eszerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Annak ellenére, hogy a Száva nem magyar folyó, ugyanis Horvátország a magyar Szent Korona országa ugyan, de nem tartozik a szorosan vett Magyarországhoz. Azonban a középkorban – 1526 előtt – Horvátország a Szent Korona tengerparton elhelyezkedő országát jelképezte, míg a mai Zágráb környéke, azaz a Dráva-Száva közének nyugati fele volt Szlavónia-Tótország. A Dráva-Száva keleti fele – Szerémség – az Árpád-korban még részben Somogy, részben Baranya megyéhez tartozott, s így a szorosabb értelemben vett Magyarországhoz.

A címert már a középkor végén is gyakran használták a társországok címereivel együtt.

Címerábrázolások 1848-49-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szh 1 krajczár 1848 obverse.jpg
Az 1848-ban vert egykrajcáros pénzérme fémbe ütve őrzi a modern magyar nemzet születésnapjára kialakult magyar államcímert. „Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”
Coa Hungary Country History Kossuth.svg
1849-ben néhány címerábrázolásban lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a korona és – a pajzs formájának megváltozásával – kialakult a Kossuth-címer a babérágakkal. A legtöbb 1848-as honvédzászlón viszont a koronás címert használták. 1848-ban nem Kossuth Lajos tüntette el a koronát, hanem I. Ferenc József. 1849. március 4-én az olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák abszolutizmus uralkodott. Nem lehet találni olyan iratot, amely bizonyítaná, hogy Kossuth Lajos kézjegyével szentesítve elrendelte volna a korona levételét. Kossuth a detronizálással a Habsburg-ház jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig soha nem volt a Habsburg-ház jelképe, hiszen a Szent Korona a magyar alkotmányosság és államiság, a magyar függetlenség jelképe.
1848Zaszlo1.png
1848-as honvéd zászló koronás címerrel. A Nemzeti Színház műsorhirdetményében 1848. december 2-án még a helyén volt a korona, 1848. december 5-én V. Ferdinánd lemondásának hírére és Ferenc József trónra lépésének hírére – már leesőben ábrázolták, két nappal később pedig teljesen eltűnt a címerből.
Hungary large coa 1849.png
Az 1849-es nagycímer. A címerben a korábbi koronát babérágra cserélték. Kossuth rendelete: „minden címeket, felírásokat és jeleket, mi a száműzött dynastiával összeköttetésben van, minden közhivatalos és nyilvános helyeken eltörlend s eltávolítand, hogy a nép külsőképen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és véres jármától teljesen megszabadult”
Magyar miniszterelnöki pecsét 1848 ford.jpg
1848-49-es magyar miniszterelnöki pecsét

Címerváltozatok a kiegyezés (1867) után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koronás középcímer az Osztrák-Magyar monarchia száz koronás érméjén
1868-as horvát kiegyezés után létrejön Magyarország, Horvát-, Szlavón- és Dalmátország egyesített címere. Ez az 1848-as középcímernek felel meg. 1874-ben az új címer kibővül Fiume jelképével, ünnepélyes változatán két angyal szerepel pajzstartóként.

A kiscímer hasított pajzs, az egyik félen vörös, fehérrel hétszer vágott, a másik félen vörös alapon, zöld hármashalomra illesztett aranykoronából kiemelkedő kettős kereszt. A középcímer középpajzsában a kiscímer, körben sorrendben Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Fiume (négyszer osztott pajzs, alul benyúló ékkel).[9]

Coat of arms of Hungary.svg
Az 1867. évi kiegyezést követően a jelenlegi címert nevezték kiscímernek.
Coa Hungary Country History Mid (1867).svg
(1890)

Coa Hungary Country History med (1915).svg
˙(1915)
Az ún. középcímer közepén ennek a pajzsa szerepelt, fölötte a korona, körülötte a társországok címerei:
Coat of arms of Dalmatia.svg Coa Croatia Country History.svg
Dalmácia címere Horvátország címere
Coa Slavonia Country History.svg Coa Transylvania Country History (shaded).svg
Szlavónia címere Erdély címere
Wappen Bosnien-Herzegowina.png Wappen Fiume.png
Bosznia címere
1915-től
jelenik meg
Fiume címere
1890-től
jelenik meg
Imperial Coat of Arms of the Empire of Austria.svg
Az Osztrák–Magyar Monarchia nagycímere nem készült el; időnként a kétfejű sast ábrázolták, egyik szárnya alatt Magyarország, másik szárnya alatt Ausztria (alkotmányos megnevezése szerint: a Birodalmi Tanácsban Képviselt Országok és Királyságok) középcímerével.
Austria-Hungaria transparency.png

A Monarchia egy másik címerábrázolása 1915-ből.

Magyarország címerei 1918-tól[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coa Hungary Country History Kossuth.svg
1918-ban az első magyar köztársaság a Kossuth-címert tekintette állami jelképének.
Red star.svg
1919-ben a kommunista vezetésű Magyarországi Tanácsköztársaság a Kossuth-címer használatát eltörölte, de új államcímert nem alkotott (ugyanakkor egyes szervek gyakran az ötágú csillagot ábrázolták pecsétjeiken).[10][11]
Coa Hungary Country History med (1919-1938).svg
1919 végén a Horthy-féle Magyar Királyság címere a korábbi kiscímer lett, két oldalt a címert tartó angyalokkal kiegészítve.1938-tól, a visszacsatolásoktól kezdődően újra az 1915-ös középcímert használták hivatalosan.
Coat of arms of Hungary (1945).svg
1945. január 1-jével a hungarista címert vezették be.
Coa Hungary Country History Kossuth.svg
1946-tól ismét a Kossuth-címer volt a magyar állam címere.
Coat of arms of Hungary (1949-1956).svg
1949-től a Rákosi-korszakban szovjet mintára új címert[12] (köznevén „Rákosi-címer”) vezettek be más szocialista államok mintájára. Ezen búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő búzakalászt és kalapácsot (mint a parasztság és a munkásság jelképét) a címer csúcsán lévő vörös csillagból kiinduló napsugarak világítottak be. Nemzeti jellege alig volt, csak az alulról övező szalag színében nyilvánult meg, a magyarság jelzéseként. A címer az akkori magyar zászlóban is szerepelt.
Coa Hungary Country History Kossuth.svg
Az 1956-os forradalom során rövid ideig ismét a Kossuth-címer volt használatban.
Coa Hungary Country History (1957-1990).svg
1957-ben ismét új címert vezettek be (Kádár-címer). Ez abban tért el a Rákosi-korszak címerétől, hogy a kék mező elé egy nemzeti színű, hajlított oldalú, lényegében a Kossuth-címerből származó pajzs került, és a búzakoszorút a bal oldalon nemzeti színű („szocialista hazafiság” jelképe), míg a jobb oldalon vörös színű („proletár internacionalizmus” jelképe) szalag fonta be. A derült eget mintázó kék háttéren napsugarakat árasztó vörös csillag, az elérendő célt, a kommunizmust jelképezte. A Rákosi-címerhez hasonlóan ez is antiheraldikus.
Coat of arms of Hungary.svg
A rendszerváltás után, 1990-ben az első jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a Kossuth-címert vagy a koronával rendelkező korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje az volt, hogy a forradalmi-demokratikus vagy az ezeréves államiság hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új magyar demokrácia. Végül az országgyűlés jobboldali MDF-vezette többsége az utóbbi mellett döntött 1990. július 3-án az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fejérpataky László: Az Árpádok címerei. 1908
  • Csánki Dezső: Az új magyar és az úgynevezett közös címerekről. 1916
  • R. Kiss István: A magyar állam címerei. 1917
  • Donászy Ferenc: A magyar heraldika múltja, jelene és jövő feladatai. In: Szentpétery Emlékkönyv, 1938
  • Donászy Ferenc: Az Árpádok címerei. 1937
  • Donászy Ferenc: Nemzeti jelvényeink története. 1941
  • Kumorovitz Lajos Bernát: A magyar címer hármashalma. 1934
  • Kumorovitz Lajos Bernát: A magyar címer kettőskeresztje. 1941
  • Kumorovitz Lajos Bernát: A magyar címer hármashegye. 1942
  • Kumorovitz Lajos Bernát: A magyar címer kettőskeresztje és hármashalma. 1942
  • Kumorovitz Lajos Bernát: A magyar trikolór és a magyar államcímer múltja. 1955
  • Laszlovszky József: A magyar címer története. 1989
  • Bertényi Iván: Új magyar címertan

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország címere témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák–Magyar Monarchia címere témájú médiaállományokat.
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók