Németország címere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németország címere

Németország címere (németül Bundeswappen) egy arany színű pajzs, amelyen egy jobbra tekintő, fekete színű sast helyeztek el. A sas csőre és karmai vörös színűek. Ez a színösszetétel, ti. a fekete-vörös-arany a német nemzeti zászló színkombinációjára utal.

A jelkép megtalálható a hadilobogón és az elnök zászlaján is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A német címer, az arany mezőben jobbra tekintő fekete és vörös színekkel ábrázolt sas, a legősibb állami jelképek egyike a világon, és az osztrák szövetségi sas (Bundesadler) mellett, melynek eredete a németével azonos – a legrégebbi ma is használatos európai felségjel. Eredete messze túlnyúlik a nemzetállamok megalakulásának időszakán.

Az antik korban a sast az istenek küldöttjének tekintették. A görög mitológiában a sast Zeusz, a rómaiaknál Iuppiter, a germánoknál pedig Odin főisten megtestesítőjeként tisztelték. Az isteni örökkévalóság mellett a sas bátorságot és erőt is kifejez, melynek okán a sas mindig gyakran jelent meg katonai lobogókon. Kb. Kr. e. 100 óta a sas a római légiók fontos címerállata.

Amikor Nagy Károly 800-ban felújította a római császárságot a Frank Birodalom keretein belül, felvette a sast, mint a római világbirodalom szimbólumát jelképei sorába. Aacheni palotájára felvitetett egy fém, feltehetőleg arany sast, mely IV. Henrik uralkodásáig még látható volt az épületen.

A sas ebben az időben nem egy államot reprezentált, hanem általában az államrendet, mivel a Német-római Birodalom nemzeteken átnyúló államalakulat volt. Az évszázadok alatt a sas, mint jelkép jelentése változáson ment át, és egyre inkább „Németország” fogalmával kötődött össze. A jelentés átalakulása során a sas feltöltődött a szabadság, végül pedig a német nemzet szimbólumának jelentéseivel. Az államiság kialakulásának folyamata alatt a sas szimbóluma egyre inkább Németországhoz kötődött, mivel a terület uralkodóinak – főleg császárainak – címerében folyamatosan megjelent ez a címerállat.

A középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 12. században a sas a címerek népszerűvé válásával heraldikai formát öltött és színeket kapott. A császári lobogó arany hátterében fekete sas képe jelent meg. A 14. századtól a karmokat és a csőrt pirossal ábrázolták. A német sas első heraldikai ábrázolása Barbarossa Frigyes idejéből maradt ránk, az 1172 és 1190-es évek közötti időszakból. Az első színes ábrázolás (arany mezőben fekete sas) IV. Ottó császár (1198–1218) idejéből származik.

IV. Ottó alatt kristályosodott ki a sas szimbólumának állami vonatkozása a német területeken. IV. Ottó személyes címere egy az angol és német címerekből összetett ábrázolás volt, azonban a változatlan sas jelkép maradt a tulajdonképpeni német birodalmi címer. Ez utóbbi vonatkozás egyre inkább kezdett felerősödni azzal, hogy a sasszimbólum két jelentési vonalon fejlődött tovább. A korabeli egyfejű sas mellett, mely a német királyi hatalmat és a birodalom német részeit testesítette meg, a 13. századtól, ill. a későbbi időszakokban (különösen Zsigmond császár 1401/2-es évekből való pecsétje óta) a kétfejű sas képe jelent meg a császárság hivatali szimbólumaként a nemzetek felett ívelő birodalom jelképeként. A német-római császárok ez után az időszak után a kétfejű sast használták, míg az egyfejű sas a német király szimbóluma maradt, akit azonban rendszerint később császárrá is választottak.

Az egyfejű sas egyidejűleg az aacheni koronázási hely városi címerállata lett.

A városok felemelkedésével a sasszimbólum további jelentésárnyalattal bővült: A szabadság és függetlenség szimbóluma lett. Számos birodalmi város szimbólumrendszerében megjelent a sas az uralkodó hercegi hatalom (és címer) ellentételezését jelképezve.

A német városok címereiben a mai napig jelentős szerepet kap a sas szimbóluma, köztük: Aachen, Dortmund, Duisburg, Essen, Goslar, Köln, Lübeck, Mühlhausen (Türingia), Nürnberg, stb.

A Német-római Birodalom címerei
Emporer Otto IV Arms.svg
Wappen König Friedrich IV. 1446.svg
Virgil Solis HWG Wappen des HRR mit Putti.jpg
Wappen Kaiser Joseph II. 1765 (Groß).png
Wappen Kaiser Franz II. 1804.svg
IV. Ottó császári címere
(1198–1218)
III. Barbarossa Frigyes német királyi címere A Német-római Birodalom címere 1540 körül A Német-római Birodalom címere a kétfejű sassal 1765-ből (II. József császár alatt) A Német-római Birodalom címere 1804–1806 között

A Német Szövetség (Deutscher Bund)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Német-római Birodalom 1806-os felbomlásáig a Habsburg uralkodók a kétfejű sast használták címereikben eltérő ábrázolásokban, mely a Habsburgok kiterjedt birtokainak sokféleségéből eredt. II. Ferenc császár, sejtve a Német-római Birodalom végét és az általa létrehozott Osztrák Császárság kiválását, a német-római területek címerébe foglalta a kétfejű sast, így próbálva a szimbólumok szintjén biztosítani egyenrangúságát Napóleon császárral, saját császári hatalmát jelképezve. Ebből az okból a Német-római Birodalom utolsó két éve alatt az osztrák kétfejű sas megjelent a német-római címerben is.

1815-ben alakult meg a Német Szövetség, melynek tagállamai nagyon óvták függetlenségüket, így nehéz volt egyezségre jutni az egységes címer kérdésében. Átmenetileg az osztrák kétfejű sas jelent meg a szövetség címerében, mely mellett az is szólt, hogy Ausztria (még) a Német Szövetség vezető hatalma volt. A kétfejű sast végül is 1848. március 9-én fogadták el a Német Szövetség címerállataként a német egységesítési törekvések időszakának lázában. Az 1848. november 12-i frankfurti nemzetgyűlésen kiegészítették a címert a tengerészet fekete-vörös-arany színeivel. A német forradalom bukásával a kétfejű sas ismét eltűnt az állami szimbólumok sorából.


Címerek a Német Szövetség idejéből
Wappen Kaisertum Österreich 1815 (Klein).png
Wappen Deutscher Bund.svg
Wappen Deutsches Reich (1848).png
Az Osztrák Császárság kétfejű sasa,
mely példát adott a Német Szövetségnek (1815–1848).
A Német Szövetség címere a kettős sassal A Német Birodalom címertervezete 1848-ból

A Német Császárság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1871-es bismarcki birodalomegyesítés során a kétfejű sas már nem került szóba, mivel az Ausztria-Magyarország címerében már benne volt. Vitán felül állt azonban, hogy az egységes Német Birodalom címerébe a sasnak kell kerülnie. Visszatért tehát az egyfejű sas. 1871. augusztus 3-án I. Vilmos császár parancsára törvényben rögzítették a birodalmi sast, mint a Német Birodalom szimbólumát.

A birodalmi sas a porosz és a Hohenzollern család címereinek számos elemét hordozta.

Fontos megemlíteni, hogy a császári háborús zászlóban, mely Reichskriegsflagge néven ismert, nem a birodalmi sas, hanem a porosz sas szerepel. Ezt a sast a császári koronázási jelképekkel ruházták fel.

A Német Birodalom címerei 1871 és 1918 között
Wappen Deutsches Reich - Reichswappen (Grosses).svg
Wappen Deutsches Reich - Reichswappen 1871 (Provisorisch).png
Wappen Deutsches Reich - Reichswappen 1871 (Klein).png
Reichsadler der wilhelminischen Epoche
A császári birodalmi címer 1871. április 27. – 1871 augusztusa között 1871. augusztus 3. – 1888 között 1888. december 6. – 1918 között

A Weimari Köztársaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Német Birodalom birodalmi címer variánsa 1919 és 1935 között.

Friedrich Ebert birodalmi elnök 1919. november 11-én meghatározta a német címer republikánus, megjelenésében nem imperialista kinézetét, mely forma a mai napig érvényben van: Arany mezőben piros színekkel díszített fekete sas „zárt tollazattal”.

A vonatkozó előírás 1919. november 11-éről:

A birodalmi kormány döntése alapján ezúton tudatjuk, hogy a birodalmi címer egy aranysárga alapon fekete színű, egyfejű sast ábrázol, melynek feje jobbra néz. Szárnyai nyitva állnak, de tollazata zárt, csőre, nyelve, valamint karmai vörös színűek […]

A birodalmi elnöki címerben a sas kicsit másként jelenik meg, amit a fenti törvény is lehetővé tesz. Az első elnöki címert 1921. április 11-én vezették be. Feltehetőleg 1926 után a sas ábrázolása megváltozott, amennyiben egy-egy további külső toll került mindkét szárnyhoz.

A birodalmi elnök standard címerei
Standarte Reichspräsident 1921-1926.gif
Standarte Reichspräsident 1926-1933.gif
Standarte Reichspräsident 1933-1935.gif
1921–1926 1926–1933 1933–1935


A nemzetiszocializmus időszaka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a bal oldalon a birodalmi sas a nemzetiszocialista uralom alatt,
a jobb oldalon az NSDAP pártszimbóluma.

A nemzetiszocialista időkben (1933–1945) a sas megjelenése a címerben megváltozott. Az Adolf Hitler által tervezett, a római légiók sasszimbólumán alapuló embléma, mely karmai közt egy koszorúba zárt horogkeresztet tart, az 1935-ös nürnbergi döntés után vált nemzeti jelképpé. Eddig az időpontig a korábbi birodalmi címert használták.

Paul von Hindenburg birodalmi elnök határozata alapján az NSDAP pártszimbólumát 1934. február 17-től a Wehrmacht is használta.

1935. november 5-én Hitler a következő határozatot hozta:

A párt és az állam egységének jelképekben való megjelenítésére az alábbi határozatot hozom:
1. cikkely: A birodalom felségének jelképeként a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt jelképét használja.
2. cikkely: A Wehrmacht felségjelei változatlanok maradnak.
3. cikkely: A birodalmi címerre és birodalmi sasra vonatkozó 1919. november 11-i nyilatkozat […] semmis.
4. cikkely: A birodalmi belügyminiszter a Führer helyettesével való egyetértésben meghozza az 1. cikkelyben meghatározottak végrehajtásához szükséges előírásokat.

A nemzetiszocializmus ideje alatt a sas gyakran monumentálisan, harcias formában jelenig meg, ellentétben az egyszerűbb, republikánus változattal.

Megemlítendő, hogy a birodalmi sas, mint a Német Birodalom jelképe, fejét mindig jobbra fordítja. Az NSDAP pártszimbolikájában a sas feje azonban balra fordul. A Wehrmacht szimbólumrendszerében ettől eltérő szabályok érvényesültek.

A Wehrmacht jelképrendszerében használt sas – melyet sapkákra tűztek – fejét balra fordítja.

Majdnem feledésbe merül a Birodalmi Hadügyminisztérium Wehrmacht-ügyekkel foglalkozó hivatalának (Wehrmachtsamt) vezetőjének 1936. április 9-i határozata, mely szerint: A birodalmi hadügyminiszter határozata szerint a Wehrmacht jelképrendszerében használt sas (Wehrmachtsadler) nem változik. A sas feje […] balra fordul, amennyiben nem áll fenn különösebb ok a fej irányának megfordítására […].

A Német Demokratikus Köztársaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NDK-ban 1950 és 1990 között saját (körzős-kalapácsos) címert használtak, mely eltért a nyugaton használt német címertől. 1959-ben a címert hivatalosan felvették a Német Demokratikus Köztársaság lobogójába is.

Az NDK címere
Coat of Arms of East Germany (1950–1953).svg DDR2.PNG Coat of arms of East Germany.svg
Az NDK címere
1950–1953
Az NDK címere
1953–1955
Az NDK címere
1955–1990

A Német Szövetségi Köztársaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bundesschild.svg
Standarte des Bundespräsidenten.svg
A szövetségi címer
hivatalos használatra
A szövetségi elnök
címere

A német államiság újbóli megalakulásával a második világháború után a Német Szövetségi Köztársaság számára magától értetődő volt, hogy a Német Köztársaság címerét ismét visszaállítják méltó helyére. Theodor Heuss szövetségi elnök 1950. január 20-i döntésében úgy határozta meg a német címert, hogy annak megjelenése a Weimari Köztársaságban használt alapokon nyugodott, és amely az 1990-es német újraegyesülés után teljes Németország címerévé vált.

A hivatalos ábrázolások mellett, mint például a hivatali szövetségi zászlón (Bundesdienstflagge), vagy a szövetségi elnök címerében, számos stilizált változat is forgalomban van, mint például pénzérméken, vagy a Német Szövetségi Gyűlés (Bundestag) falán.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bundeswappen Deutschlands című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Uwe Andersen, Wichard Woyke (Hrsg.): „Handwörterbuch des politischen Systems der Bundesrepublik Deutschland“, Leske+Budrich, 2000
  • Karl-Heinz Hesmer: Flaggen und Wappen der Welt. Geschichte und Symbolik der Flaggen und Wappen aller Staaten. Gütersloh: Bertelsmann Lexikon Verlag, 1992. ISBN 3-570-01082-1
  • Daniel Hoch: „Wappen in Deutschland“, Gräfe und Unzer Verlag, 2003, ISBN 3-7742-6140-7
  • Birgit Laitenberger, Maria Bassier: „Wappen und Flaggen der Bundesrepublik Deutschland und ihrer Länder“, Heymanns, 2000, ISBN 3-452-24262-5
  • Günther Gugel: „Themenblätter im Unterricht – Nr.29: Nationale Symbole“, Hrsg: Bundeszentrale für politische Bildung, Franzis print & media GmbH, auch als PDF-Datei hier erhältlich „Informationen zur politischen Bildung – Sonderheft: Deutsche Wappen und Flaggen“, Hrsg: Bundeszentrale für politische Bildung, Franzis print & media GmbH
  • Alois Friedel: „Deutsche Staatssymbole. Herkunft und Bedeutung der politischen Symbolik in Deutschland“, Frankfurt am Main 1968
  • Dr. Peter Diem: „Die Symbole Österreichs“, Wien 1995
  • Jürgen Hartmann: Der Bundesadler. In: Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte, Bd. 56, Heft 3/2008, S. 494–509.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]