Német Szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Német Szövetség
Deutscher Bund
(Konföderáció)
1815 – 1866
Német Szövetség Deutscher Bund zászlaja
Német Szövetség
Deutscher Bund
zászlaja
Németország címere
Németország címere
Deutscher Bund.svg
Általános adatok
Fővárosa Frankfurt am Main
Terület 630 100 km²
Népesség 29 168 500 fő (1815)
Hivatalos nyelvek német
Kormányzat
Államforma Konföderáció
Elődállam
Utódállam
 Rajnai Szövetség (1806)
Észak-német Szövetség 

A Német Szövetség (németül Deutscher Bund), a német államoknak 1866-ig fennállott, a bécsi kongresszus 1815. június 8-ai szövetségi aktáján nyugvó szövetsége. Célja volt fenntartani Németország belső és külső biztonságát és az egyes német államok területi épségét. Tagjai voltak az összes német államok, szám szerint 35 (végül 31) monarchikus állam és 4 szabad város (Lübeck, Frankfurt am Main, Bréma és Hamburg), továbbá Ausztria is német tartományai után, Németalföld, Luxemburg és Dánia Holstein után. A Porosz Királyság tartományai között Kelet-Poroszország és Posen nem tartozott hozzá. A Bund (szövetség) területét 1815-ban 630 100 km²-re, a lakosság számát pedig 29 168 500 főre, 1864-ben pedig 46 059 329 főre becsülték, és ebből körülbelül 37 millió német ajkú volt. A szövetség ügyeit a szövetségi gyűlés, az ún. Bundestag intézte, amelynek székhelye Frankfurt am Mainban volt és az egyes államok megbízottjaiból alakult, Ausztria elnöklete alatt.

A szövetség az 1848-as népek tavasza hatására felbomlott, és a helyét a frankfurti parlament vette át, amely azonban nem rendelkezett hadsereggel és nemzetközi elismertséggel, és miután IV. Frigyes Vilmos porosz király elutasított a neki felajánlott császári címet, a katonaság szétkergette azt. A szövetség 1850-ben alakult újjá és működését egészen 1866-ig folytatta, amikor a porosz–osztrák háborúban elszenvedett osztrák katonai vereség és a prágai békeszerződés megkötése után az Osztrák Császárság kiszorult a szövetségből, amely Észak-német Szövetséggé alakult, immár Poroszország irányítása alatt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Dr. Gönczi Katalin, Dr. Horváth Pál, Dr. Révész, Dr. Stipta István, Dr. Zlinszky János: Egyetemes Jogtörténet I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-19-4572-0, 367–369. o.
  • Mezey Barna: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet, Osiris Kiadó, 2003, ISBN 963-389-305-4, 286–290. o.
  • Takács Tibor: A modern állam és jog történeti alapjai, Bíbor Kiadó, 2002, ISSN 1589-0007, 21–24. o.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]