Odin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Odin (H. E. Freund szobra)

Odin, (vagy Oden, ó-északi nyelven Óðinn, németül Wotan) a legidősebb, legnagyobb és legbölcsebb isten a skandináv mitológiában.

Ő a háború, a költészet és a halottak istene, valamint a legfőbb gyakorlója a mágiának (sámán). A skandináv mitológiában Odin, Thor és Loki szerepelnek a leggyakrabban. Odin testvérei Vili és Vé (néha Höner és Lodur). Szülei Bor és Bestla.

Névváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Odin említésére számos névváltozatot használtak, mint például Allfader (Mindenek Atyja), amikor arra utalnak, hogy ő az emberek és az istenek atyja, Enöga (Félszemű), mert feláldozta az egyik szemét, hogy ihasson Mímir forrásából (a bölcsesség forrása), Hangadrott, amikor dárdájával feltűzte magát az Yggdrasilra (A világfa), hogy tudáshoz jusson és megkapja a rúnák bölcsességét és Gangleri ("az úttól fáradt"). Még több tucat névváltozat ismeretes.

Tartozékai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősök és utódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Odin, Borr fia és Bure unokája. A felesége Frigg, akivel három fia van, Baldr (Balder), Hermod és Hodr. Odin legidősebb fia Thor, akinek az anyja Jord – maga a föld; lehetséges hogy ez Frigg-nek egy másik neve.(?) Még két fia ismert házasságon kívüli kapcsolataiból, az egyik Vidar, akinek az anyja az óriásnő Grid, és Vale, akinek az anyja Rind orosz hercegnő.

Odin, mint Isten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Odin egyike volt azoknak, akik megalkották a világot. Testvéreivel, Vili-vel és Vé-vel együtt megölték Ymir-t, az óriást, és a testét felhasználták a föld teremtéséhez. Ugyancsak ők adtak életet az első két embernek, Ask-nak és Embla-nak.

A halál istene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csatában elesettek egyik fele ( az úgynevezett einherjarok) Odin palotájának, a Valhallának a csarnokában laknak, míg a másik fele Freyja palotájába, a Folkvangba kerül. Az einherjarok életét a Valhallában gyakran a keresztény mennyországhoz hasonlítják. Ez részben félrevezető, mivel a Valhalla, a mennyországgal ellentétben, a világ végén (Ragnarök - „az istenek végzete”) a földi világgal együtt elpusztul. Az einherjarok minden nap gyakorolják a különböző harcművészeteket, hogy jobban helytálljanak az eljövendő Ragnarökben. Mint a legtöbb északi isten, Odin sem halhatatlan. Ő is elesik a Ragnarökben, amit csak azok istenek élnek túl, akik nem gyakoroltak hatalmat ebben a korban. Az einherjarok sorsa nem az örök élet, hanem a hősies halál a végső harcban, a gonosz ellen.

A háború istene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Odin egyike a két skandináv háborúistennek, valószínű fiatalabb, mint ”kollégája”, Tyr (régi germán formában Tiwaz). E két isten adott nevet a skandináv nyelvekben a hét két napjának, Onsdag (szerda) és Tisdag (kedd). A harmadik istenről (Thor) elnevezett nap a Torsdag (csütörtök).

A római mitológiában Tyr, Mars istennel volt azonosítható, míg Odin, Merkúrral, aki a lelkeket vezette a másik oldalra és az utazók és kereskedők istene volt. Azt, hogy Odin előbb csak a halál istene volt vagy mindkettő, a halál és a háború istene, ma is vitatják. Egy szemléleti mód az, hogy Odin (mint Pallasz Athéné) a háború stratégiai részéhez kapcsolódik, míg Tyr az erőszakos részéhez (mint Arész, illetve Mars).

Torral ellentétben Odin fortélyt és varázslatot használ a gonosz elleni harcban. A nagy bölcsességért feláldozta egyik szemét, (azért, hogy ihasson a bölcsesség forrásából) és felakasztotta magát az Yggdrasilra (azért hogy megkapja a rúnák bölcsességét). Odin fő fegyvere a dárda, a Gungnír, míg Thoré a kalapács, a Mjölnir. Odinnak van két hollója, Hugin és Munin, akik minden nap körberepülik a világot, és tájékoztatják mindenről, ami történt. Odin ismert állatai még a nyolclábú ló, Szleipnir, és a két farkas, Geri és Freki.

Szokatlanul a magas-rangú istenek között, Odint gyötörte a bűntudat, nem utolsósorban azért, mert ő kötött (test)vérszövetséget Lokival, aki aztán hagyta, hogy megöljék a fiát, Baldert, aki a legjobb volt az istenek között. A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy Lokinak köszönhetően kapta meg Odin úgy a dárdát (Gungnír) és a karpántot (Draupnir), mint a nyolclábú lovat (Szleipnir).

Egyéb területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Odin nem csak a háború, hanem költészet istene is. Azt mondják, nem csak kommunikatív funkciójuk miatt hozta létre a rúnákat, az ókori északon mágikus erőt tulajdonítottak nekik.

Woden és Wotan a modern kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

M. Presnyakov: Odin (2008)

Woden vagy Wotan volt a germán mitológiában a megfelelője Odinnak. Richard Wagner a Wotan nevet használja A Nibelung gyűrűje operaciklusában. A Woden nevet használták a második világháború alatt egy elektronikus irányító rendszer kódneveként a német bombázók. Az Odin nevet használja saját magára Douglas Adams, a The Long Dark Tea-Time of the Soul (A lélek hosszú, sötét teadélutánja) című regényében. Odin és a skandináv mitológia sok képzőművészt is megihletett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Oden című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Odin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.