Prózai Edda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Edda kézirat fedőlapja az 1700-as évekből

Prózai Edda (vagy Ifjabb Edda, Snorri Eddája), középkori kézirat a skandináv mitológiáról. A művet a politikus és író Snorri Sturlusonnak tulajdonítják, s valószínűnek tartják, hogy az 1220-as évek körül készült el vele. A legrégibb kéziratát Uppsalában őrzik, es 1300 körül íródott, vagyis nem Snorri kezeírása, aki 1241-ben halt meg. Az is valószínű, hogy a Prózai Edda régebbi mint a Verses Edda. Az uppsalai kézirat is korábbi mint a verses Edda legrégibb kézirata. A félreértést az okozta, hogy azt hitték a verses Eddát, Sämund Frode (Tudós Saemund) gyűjtötte össze. A műnek főleg tudományos (mitológiai és verstani) jelentősége van, de a szépen előadott és versekkel tűzdelt mítoszok költői értéket is képviselnek.

A prózai Edda négy részből áll:

- Prologus (Előszó)
- Gylfaginning (Gylfi káprázata)
- Skáldskaparmál (Költészet nyelve)
- Háttatal (Verstan)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Snorres Edda című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Prose Edda) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.