Tyr (isten)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
"Tyr" - illusztráció a verses Eddából

Tyr, (Týr) egy áz-isten a skandináv mitológiában. Valamikor fontos szerepe lehetett, de a jelentősége lecsökkent, mire a történeket lejegyezték. A Týr szó ó-skandináv nyelven „Isten”-t jelent. Az ó-germán formájának rekonstrukciója "teiwaz", s később "tiwaz". Egyik skandináv formája, a "Ti", többek között a kedd nevében fordul elő, tisdag (svéd), illetve tirsdag (dán és norvég). Az Edda szerint Tyr néha Odin fia, néha pedig az óriás Hymir fia. Egy 400-as évekbeli arany ivószarun Tyr látható, amint egy szörnyet etet (mint az Eddában, amikor Fenrir farkast eteti) és azután leharapott kézzel ül vele szemben.

Tyr különböző szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tyr a prózai Eddában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetlen monda, melyben Tyr fontos szerepet játszik, a Fenrir farkas megkötözése, akit az istenek túl veszélyesnek tartanak. Fenrirnek azt mondják az istenek, hogy játékból akarják megkötözni, s majd elengedik. Az belemegy, de biztosítékként azt követeli, hogy valamelyikük a kezét az ő szájába tegye, amire csak a bátor Tyr mer vállalkozni. Amikor Fenrir rájön, hogy becsapták, leharapja Tyr kezét, aki ezután félkezűen kell éljen.

Tyr eteti Fenrirt - Huard illusztrációja, 1891

A Ragnarökben Tyr az alvilág kapuját őrző kutyával, Garmmal viaskodik, és mindketten elpusztulnak.

Tyr a verses Eddában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Eddában említik Tyr óriás nagyanyját, akinek kilencszer száz feje (eredetileg 9x120=1080) van.

Ott is találták Tyr
óriás öreganyját,
ott a kilencszer
százfejű szörnyet;
de jött az anya,
aranyosruhájú,
fehérszemöldökű,
fiát sörrel kínálta.

A Loki csúfolkodása énekben (Edda), Loki azt állítja, hogy gyermeket nemzett Tyr feleségével. Sehol máshol a mondák őket nem említik.

Tartsd a szád, Tyr,
te, akinek asszonya
tőlem szült fiat:
egy tallért, egy rőf szövetet,
semmit se kaptál
kárpótlásul, szerencsétlen.

A Hymir-énekben is szerepel Tyr, és ott mondja, hogy az óriás az apja (Tandori fordításában nevelőapja), és neki van egy sörfőző üstje, amilyet az istenek akarnak szerezni maguknak.

Ott él keletre
az Élivágartól
az ég pereménél
a bölcs Hymir.
Van pompás üstje
nevelőapámnak,
nagy edény, mélye
egy egész mérföld.

Tyr, a háború istene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fenrir farkas mondájából kiindulva Tyrt valamilyen harci istennek tartották, a fő jellemzői a becsület és az igazságosság. Ezt bizonyítja az is, hogy a germánok a római háború-istennel, Marssal azonosították. Az analógia tükröződik a kedd latinból származó német nevében is. (latin ’’dies Martis’’, német ’’Dienstag’’, norvég és dán ’’tirsdag’’). Tyr kezdetben a győzelem istene volt, mivel ő győzte le az ”égi farkast”.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tyr című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Týr című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.