Valhalla

Valkűr várakozik Valhalla kapuinál (festett kő, Tjängvide, Gotland. Svéd Nemzeti Történelmi múzeum, Stockholm.)

Ezen a 17. századi illusztráción, Heimdall, mint a Valhalla kapujának őrzője tűnik fel. (Izlandi kézirat.)

A Valhalla (ó-skandináv nevén Valholl) a skandináv mitológiában egyfajta égi palotát jelent. A skandináv mitológia "mennyországában", Azgardban helyezkedik el. Ide kerülnek a hősi halált halt harcosok. Őket a valkűrök kísérik fel a Valhallába, azon belül Odin, a főisten csarnokába. A harcos Odin nyolc lábú lován, Sleipniren vágtat fel a szivárvány hídon, mely a palota előtt ível át. Itt a harcosból einherjar válik, aki, ha eljön a világvége (Ragnarök), Odin égi seregében fog harcolni.

Az égi palota

A palota főkapuját Valgrindnek hívják, melyhez a szivárványhíd vezet. Ahogy az Edda-énekek említik, elvarázsolt kapu, mivel senki nem tudja, milyen módon zárul és nyílik az ajtaja. Magának a Valhallának ötszáznegyven ajtaja van.

A csarnok

Valhalla csarnokában helyezkedik el Odin, az istenek királyának trónusa. Mellette két farkasa, Gere és Freke, és két hollója, Huginn (gondolat) és Muninn (emlékezet), akik mindenhová elkísérik gazdájukat. Odin minden reggel kiküldi őket világunkba, Midgardba. A hollók rendszerint délre térnek vissza, és beszámolnak neki a történtekről. Odin mindig kéznél tartja varázslatos fegyverét, a Gungirt, a minden célba beletaláló lándzsát.

Külső hivatkozás

mitológia