Surtr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Surtr

Surtr (Szurt) a skandináv mitológia alakja, Muspellheim ura, a tűzóriások vezére. A Ragnarök (=istenek alkonya vagy istenek végzete) alkalmával tüzes kardjával harcol, és felégeti a világot. Kardja, a Gambantein (Völund-kard) akkor lesz tüzes, ha azt egy óriás használja, de ugyanakkor az óriások végzete is lesz. A Ragnarökben Frey és Surtr összecsap és egymás halálát okozzák.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Surtr az első élőlények között van a skandináv mitológia világában. Muspellheimben, a tűz világában élt. Szikrákat és lángokat dobált a Ginnungagap jegére. A tűzből és a jégből gőzfelhők keletkeztek, amelyek megszilárdultak és leereszkedtek a szakadék aljára és képezték az ős anyagot. Amikor a teremtő erő, a bölcsesség forrásából, átitatta ezt, két lény keletkezett, Audhumla egy hatalmas tehén, és Ymir az ősóriás.

A mítoszban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Edda többször is említi Surtr (Szurt) nevét. Például amikor a völva Odinnak jósol a Ragnarökről:

Megremeg Yggdraszill,
a magas kőris,
jajdul agg törzs s ág,
szabadul az óriás.
Hél útjára rettegve
hágnak a hősök,
míg Szurt lángja
mindent elnyel, felemészt.

Vagy amikor Odin Valftrudnirt faggatja a jövőről:

Ódin szólott:

"Sok utat megjártam,
sokat megéltem,
sok erőt mértem;
mondd, mely áz istenek
lakoznak majd Ázgárdban,
ha Szurt szent lángja lohad?"

Vaftrúdnir szólott:

"Vídar és Váli vonul
az isteni szentélybe,
ha Szurt szent lángja lohad;
Módi és Magni kapja
Mjölnirt, ha Tór kezéből
tehetetlen kihull."

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Surt című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Surtr című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.