Álfok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nils Blommér: Mezei tündérek (1850)

Álfok vagy elfek (ó-skandináv álfar, e.sz. álfr), természetfeletti lények a skandináv mitológiában. Egyénileg soha nem jelennek meg, néven nem nevezik őket és a leírásuk eléggé homályos és megosztott. Attól függően, hogy mit akartak hangsúlyozni, az álfok lehettek istenek vagy az ázokkal egyenrangú lények, vagy kisebb, helyi befolyású tündérek vagy manók.

Álfok a skandináv mitológiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Snorre Sturlasson prózai Eddája szerint vannak ”fénytündérek” (ljósalfar), akik az égben laknak, és ragyogóbbak a Napnál, és ”sötéttündérek” (døkkálfar), akik a föld alatt laknak, és feketébbek a szuroknál. Ugyanabban a műben kicsit később úgy említik a Svartálfaheimrt és a svartálfart, ami arra enged következtetni hogy Snorre azokra a lényekre gondol, amiket a skandináv mitológiában törpéknek (dvärgar) hívnak.

A verses Eddában használják az "ázok és álfok" összekapcsolást, ami azt jelentené: „az összes istenek”. Mivel az ó-skandináv istenek az ázok és a vánok, arra lehet következtetni, hogy az ’’álf’’ egy szinonimája lehet a ván-nak. Ebből adódóan megpróbálták, akárcsak a vánokat, az álfokat is összekapcsolni a termékenységgel.

Frey, a fénytündérek királya

Áldott a föld, melyet
ott látok ázok és álfok
lakának közelében;
ott lakozik majd,
Tett-honban, Tór,
míg eljő a hatalmak harca.

A Grimnir-ének szerint az Alfheim a ván isten, Frey otthona:

Ébenvölgy, ékes neve
a helynek, hol Ull
házát építtette;
Freynek Álf-hon
adatott hajdan
isteni ajándékul.

A Völund-ének szerint az álfok fejedelme Völund, ami különös, mivel máshol ’’Finnakonungr’’, számi (lapp) király fiaként említik.

Álfok más mitológiákban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ó-skandináv álfokhoz hasonló lények szerepelnek más germán népeknél is. Voltak, akik úgy magyarázták az álf szó eredetét, mint indoeurópai gyökerű szó, a jelentése „fehér” és megtalálható a latin „albus” szóban. Ezzel a kép csak még jobban bonyolódik, mivel a szó mögött semmiféle közös germán elmélet nem tapasztalható.

Németországban az ’’Alp vagy ’’Alb’’ „lidérc”-et jelent, ami rémálmokat okoz (lidércnyomás). Több névben előfordul az ”alf”, például Alfhild, Alfred vagy Alberich (Álf-erik), aki megfelel Andvarinak a ”Völsunga saga”-ban.

A franciában ez a név alakult Oberonná.

Angliában az ”aelf” szót az angolszász szövegekben mint a Beowulf, már említik ha indirekten is. Az is előfordult, hogy fordításokban a nimfákat azonosították az álfokkal. Shakespeare „Szentivánéji álom” művében az ”elf” (álf) szinonimája a „fairy” (tündér) szónak.

Álfok a mai világban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikában, Kanadában és Nagy-Britanniában úgy tartják, hogy a Télapó segédei az álfok.

Az álfok (elfek) gyakran szerepelnek a manapság divatos fantasy irodalomban és számítógépes játékokban.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alver című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Elf című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.