Horvátország címere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horvátország címere

Horvátország címere az ország egyik állami jelképe.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa egyik legrégebbi címere egy központi nagy pajzsból áll, amelyen öt kisebb pajzs alkot koronát. Ennek a címernek a gyökerei a horvát történelem legrégebbi időszakába nyúlik vissza, hozzávetőleg a 7. századba.

A piros-fehér kockás központi címert a horvátok šahovnicaként emlegetik, amely a šah, vagyis sakk horvát szóból ered. A 13 piros és 12 fehér mezőből álló sakktábla már a 10. századtól fogva a horvát királyok jelvényeként van használatban. A színek a két ősi horvát törzsre, a vörös horvátokra és a fehér horvátokra utalnak. Ennek azonban nincsen megfelelően megalapozott történelmi háttere, mint ahogyan annak a legendának sincs, amely szerint a sakktábla azért került fel a horvát címerre, mert Szvetoszláv Surinj sakkban megverte a velencei dózsét, II. Pietro Orseolot, és így elnyerte a dalmát városok feletti ellenőrzés jogát. Más nézetek szerint a mocsári kockásliliom (horvátul: „kockavica”) mintázatát idézi.

Ezen legendák mellett vannak azonban komoly tények is. Ezek szerint a mai címert 1990. december 21-én fogadták el hivatalosan. A pajzs ugyan már részeiben korábban a magyar uralkodók címerében is megjelent, az új horvát zászlón látható címert mégis tervezni kellett. Miroslav Šutej grafikus alkotta meg a sakktáblát először.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A piros-fehér pepita főcímeren öt kisebb címer látható. Ezek mind Horvátország történelmi régióit szimbolizálják. Ha balról jobbra haladunk, akkor az első címeren egy hatágú sárga csillagot látunk, amely az Esthajnalcsillagot jelképezi. Alatta egy fekvő fehér félhold látható és mindennek kék háttere van. Ez a legrégebben ismert horvát címer, amely Zágrábot és Közép-Horvátországot jelképezi. A második pajzson két vörös sáv látható sötétkék háttérrel. Ez a Raguzai Köztársaság, a mai Dubrovnik ősi címere, amelyet még az Árpád-házi királyok adtak a városnak. A harmadik címeren kék háttér előtt három arany leopárdfej látható, egy alul, kettő felül. Ezt a 13. században a magyar Anjou-ház uralkodói adták Dalmáciának. A negyedik címeren egy arany színű kecskét láthatunk, amelynek patái és szarva vörös színű. A sötétkék pajzsra festett alakzat Isztria jelképe. Az utolsó kék címer Szlavónia jelképe. A két fehér sáv a Drávát és a Szávát szimbolizálja, amely a történelmi régió egykori északi és déli határát jelöli. A két sáv közötti fehér mezőn egy fekete menyét szalad át (amelyet egyébként horvátul kunának neveznek, ez az ország nemzeti valutájának is a neve). Efelett egy hatágú sárga csillag látható. Ezt a címert II. Ulászló magyar és cseh király adományozta Szlavóniának 1496-ban.

Címerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátország címere témájú médiaállományokat.