Szlovákia címere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlovákia nemzeti címere

Szlovákia címere a szlovák állam egyik jelképe.

Közvetlen előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákia és Csehország 1992-ben megállapodást kötöttek arról, hogy egyikük sem fogja felhasználni a csehszlovák jelképeket. Miután Csehország változtatás nélkül megtartotta a néhai állam zászlóját, komoly nemzetközi vita alakult ki a két szomszédos állam között.

A címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címer egy késő gót vörös színű pajzson látható. Középső részén egy ezüst színű kettős kereszt látható, amely a kék színű hármas halmon áll. Magyarország címerében lévő kettős kereszthez hasonlít, amelynek jobb oldali vörös mezejében elhelyezett zöld hármas halmon és arany koronán áll.

A nemzeti címer Szlovákia zászlaján is szerepel.

A kettős kereszt eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovák és magyar történészek ellentétes véleményen vannak a kettős kereszt eredetét illetően. A szlovák nézőpont szerint Cirill és Metód bizánci szerzetesek térítő tevékenysége révén jelent meg a jelkép, ami egyúttal Szlovákia keresztény és pánszláv hagyományait és örökségét jelképezi. Korábbi magyar feltételezések szerint a kettős kereszt II. Szilveszter pápától származik, amit Szent István megkoronázása alkalmából adományozott mint az apostoli király uralkodói jelképét; a kutatások azonban nem igazolták ezt a nézetet.

A kutatók által legelfogadottabb elmélet azonban az, hogy a kettős kereszt bizánci hatásra, III. Béla magyar király uralkodása alatt, a 12. század végén jelenik meg, valamint tűnik fel először címerpajzsokon, illetve érméken. A legújabb numizmatikai vizsgálatok alapján, a kettőskeresztes pénzek azonban nem III., hanem IV. Béla uralkodásának kezdeti, tatárjárás előtti időszakához köthetők.[1] Ez alapján az Árpádok első ismert címere a sávozott pajzs lehetett.[2] Semmilyen további forrás nem szól amellett, hogy III. Béla, vagy II. András használt volna kettőskeresztes címert.[3]

A finnugor elméletet bíráló kutatók szerint azonban a kettős kereszt a Kárpát-medencében nem bizánci eredetű, hiszen nyomai kimutathatók a sumer, szkíta, hun és avar ásatások leleteiben[forrás?] egyaránt. A hunok és az avarok magukkal hozhatták, és tőlük vették át később mind a Morva Fejedelemségtől elszakadó, ide vándorló szláv telepesek, mind az Árpád-házi királyok.[forrás?]

A hármas halom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hármas halom a népi értelmezés szerint három hegységet jelképez, amelyek a történelmi Magyarország északi hegyes határvidékét jelölték. A három hegylánc a Kárpátok három vonulatát, a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát jelképezi. Ez a három halom jelenik meg a magyar címerben. A szlovák nemzeti szimbólumokba a hosszú közös történelem során került be, emlékeztetve Magyarországnak a szlovákok nemzetté válásában játszott szerepére.

A címer színeit szintén a pánszláv színekhez igazították, hogy azt megkülönböztessék a magyar címertől.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Körmendi Tamás 2011: A magyar királyok kettőskeresztes címerének kialakulása. Turul 84/3, 73-83.
  2. Imre király 1202-i aranybulláján szerepel, de már a 12. század végén kialakulhatott.
  3. Körmendi 2011, 82.