Középcímer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Magyar Szent Korona Országainak „angyalos” középcímere
Ferenc király középcímere (1804)

A középcímer elsősorban egy ország azon címere, mely külön pajzson a fő tartományokon vagy családi címereken kívül egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak. Általában azonban már nem tartalmazza minden ténylegesen birtokolt vagy csak igényelt terület címerét, melyek inkább már a nagycímer részei.

A Magyar Szent Korona Országainak középcímere két pajzsból áll. A nagypajzs tetején a Szent Korona nyugszik a kisebb boglárpajzs a nagypajzs közepén helyezkedik el, ami Magyarország címere korona nélkül (mivel az a nagypajzs fölött látható). A nagypajzs jobb felső részén Dalmácia, alatta Szlavónia címere, a középcímer nagypajzsának bal felsőrészén Horvátország, alatta Erdély címere. A nagypajzs alsó részén Fiume címere.

Névváltozatok:

de: mittleres Wappen
Rövidítések:

A középcímer tehát egy leegyszerűsített nagycímer, mely csak a legfontosabb mezőket tartalmazza. A középcímer kialakítását és használatát a legtöbb országban külön szabályozzák és néha az udvari főtisztviselők számára is megengedték az állami középcímer viselését az öltözékükön és máshol.

Irodalom[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]