Magyarország zászlaja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
FIAV 110000.svg 1:2 arányú hivatalos állami zászló (polgári használatra is)[1]
FIAV 010000.svg 1:2 arányú nem hivatalos állami zászló[1]
FIAV 100100.svg 2:3 arányú hivatalos polgári zászló[1]
FIAV 001000.svg 3:4 arányú hadi zászló[1]
FIAV 000001.svg 3:4 arányú haditengerészeti zászló[1]

Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ortodox vallású Alekszandra Pavlovna nádornét szeretettel fogadták a magyarok. Alekszandra megkedvelte a magyar zenét és táncokat, s a legenda szerint javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló.[2][3]

A korábban használt magyar színekhez, a fehérhez és vöröshöz a 15. század második felében kapcsolódott hozzá a zöld. A függőpecsétek selyemsodratában találkozunk először ezzel a színkombinációval, a 16. században zászlókon és egyéb tárgyakon láthatjuk. A Habsburgok magyarországi uralmának első kétszáz esztendejében inkább rendkívüli alkalmakkor, királykoronázásokon, tornajátékon volt használatos. II. Mátyás pozsonyi koronázásakor, 1608-ban a Szent Márton-templom és a ferencesek temploma közötti utat padozattal fedték be, és erre piros, fehér és zöld posztó került. Ekkor jelentek meg a magyar királyok koronázásán először a magyar nemzeti színek.[4]

1681-ben, I. Lipót király harmadik feleségének, Pfalz-Neuburgi Eleonórának koronázásakor a soproni templom lépcsőjét „pannonicus tricolor pannus”-szal takarták le, a kancellária iratait pedig Mária Terézia királynő uralkodásának első éveiben piros-fehér-zöld fonállal kötötték le. A királynő rendelkezése szerint 1743-ban ebből a három színből állították össze a törzszászlókat.

A Szent István-rend alapításakor 1764-ben a vörös és zöld lett a szalag színe, majd 1794-ben Martinovics Ignác fejtette ki vallomásában először, hogy a nemzet színeiül hármas színösszeállítást, a zöld-vörös-fehéret kívánták bevezetni.

A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására valóban a radikális értelmiség alkotta meg, szentesítve használatukat hivatalosan is az 1848-as áprilisi törvények XXI. törvénycikkében: 1. „A' nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. Ennélfogva a' háromszínű rózsa polgári jel képen ujra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a' nemzeti lobogó és ország czímere használtassék.” Az ország címeréről, a nemzeti színekről az újságban beszámoló Arany János joggal panaszkodik hát a nép tudatlansága miatt, akikkel a nemzeti színeket ekkor kellett megismertetni, azt is meg kellett magyarázni sok esetben, melyek azok és mit jelent a nemzeti zászló.

Színei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg. 19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt.

A piros és fehér mellé harmadiknak a zöld színt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna[5] javaslatára vették fel. Ez a zászló 1848 előtt már jelen volt, de még nem terjedt el. Sajnálatos tény, de édes testvére volt I. Miklós orosz cár-nak, aki részese lett a magyar szabadságharc leverésének. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” [6] – szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet 1848-49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. Az 1848–1849-es honvédsereg ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.

Az OHB rendelete a várparancsnokokhoz a nemzeti lobogó kitűzéséről.

Miután Isten kegyelméből s vitéz seregeink győzelmes elő haladása által annyira van biztositva a Hazának szent ügye, hogy a pártütő Jellasicsnak egész hadserege Székesfehérvár alatt hatalmasan már megveretvén, és Bécs felé megfutamodott, Rothnak pedig 10 ezernyi rabló csoportja egytől egyig minden vezérekkel s tisztekkel együtt az ország foglyaivá lettek, és rövid időn az ellenségnek egész erője vagy tökéletesen semmivé lesz téve, vagy a csúful megfutamlott csoport az országból egészen ki lesz szoritva, a király és nemzet nevében az Országgyülésnek határozatából ezennel szorosan és kemény felelet terhe alatt meghagyatik minden magyarországi, erdélyi, slavoniai és horvátországi vár parancsnoknak és várakban létező minden katonaságnak, hogy

1-er ezen parancsnak a közlönyben közhirré tétele után 7 nap alatt múlhatatlanul tüzze ki a magyarországi háromszínű lobogót, és valamint ezt, úgy

2-or a Magyar és hozzá kapcsolt országok iránti hüséget és a honvédelmi bizottmány parancsa iránti kész engedelmességet ugyan akkor a honvédi bizottmányhoz múlhatatlanul írásban be jelentse, ellenkező esetre mindenki, ki ezen két kötelességet elmulasztaná, mint haza áruló tekintetik, s mint illyen, törvényen kivülinek nyilvánittatik, és bárki által is megfogattathatik, és agyon lövettethetik, visszahuzhatlanul kijelenttetvén, hogy azon esetben, ha valaki a fent megirt két kötelességnek engedelmeskedni csak vonakodna is, mihelyt seregeink vitézsége a hazai ügynek győzelmét a pártütőnek rablócsoportjától megtisztitván, biztositja, minden engedetlen várbeliek, mint hazaárulók fognak megkegyelmezés nélkül szigoruan megbüntettetni. Melly parancsolat mihez tartás és a várban leendő kihirdetés végett minden vár parancsnoknak is megküldetni rendeltetik.

A király és haza nevében a nemzeti képviselet határozata következtében, az Országos honvédelmi bizottmány.

Madarász s. k. fogalmazványa MOL OHB 1848: 893.

Megjelent a Közlöny október 9-i számában. [7]

A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. 1867-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén. 1946. február 1. és 1949. augusztus 20. között a Szent Korona nélküli, úgynevezett „Kossuth-címer”, majd 1949 augusztus 20. és 1956 októbere között a szovjet mintára készült népköztársasági címer („Rákosi-címer”) volt középen. Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől különböző – de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos –, úgynevezett „Kádár-címer” (1957. május 1.1989. október 23.) a zászlón nem szerepelt.

Mai használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar zászló a rendszerváltáskor sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az alkotmányt átfogóan módosító 1990. évi XL. törvény[8] (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A magyar zászló állami és polgári használatát a 2011. évi CCII. törvény,[9] szabályozza. Ennek értelmében a Magyar Köztársaság lobogója nem hivatalos változataként a zászló közepén a mai magyar címer (kiscímer) is szerepelhet. Ezt a nem hivatalos címeres lobogót azonban foglalkozás gyakorlásához kapcsolódóan kizárólag „az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek” használhatják. A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint a hivatalos állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. (Döntően azért, hogy a határon túli magyarokat, ha ünnepeken vagy egyéb alkalmakkor használják, ne érhesse az a vád, hogy egy „idegen állam” zászlaját tűzik ki.)

A Magyar Köztársaság Alkotmánya[10] nem határozta meg a magyar zászló méretarányait. A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről szóló 132/2000 kormányrendelet[11] értelmében az állami zászló 1:2 arányú. Polgári zászlóként egyaránt használatosak a hagyományos 2:3 és az újabb 1:2 arányú zászlók.

Magyarország tengereken használt hivatalos polgári zászlaja a hatályos 1957-es törvény szerint a 2:3 arányú piros-fehér-zöld lobogó.

A katonai csapatzászló az 1848–1849-es honvédsereg által használt lobogót követi. A fehér színű zászlóban a baloldalt cserfa-, jobboldalt olajfaággal keretezett magyar címer látható. Szárazföldi használat esetén a zászlót (honvédségi csapatzászló) váltakozó piros és zöld lángnyelvek szegélyezik és a címer a közepén található.[12] A haditengerészeti zászló (hadilobogó) széleit váltakozó piros és zöld háromszögek (farkasfogak) díszítik, és a címer a zászlórúdhoz közelebbi bal felén helyezkedik el. Bár a két zászló méretarányát a törvény nem határozza meg, ez általában 3:4.

A hivatalos állami ünnepségeken gyakorta felvonultatják a korábbi magyar történelmi zászlókat is.

Magyar szabvány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nemzeti lobogó színeit az MSZ 1361:2009 szabályozza[13] Az adatok a Pantone Swatch (textil) színezékek táblázatából:[14]

Piros 18-1660 „paradicsompiros”; Munsell szerint kb. 4,6R 4,4/15

Fehér Berger-féle fehérségi mérőszám: WBE=100 [15]

Zöld 18-6320 „pázsitzöld”; Munsell kb. 1,25G 4,2/5

Megengedett eltérés: ΔE = 2,0 (Colour Measurement Committee képletével)

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország korábbi állami és polgári zászlói:

Megjegyzés: a már hatályon kívüli 1995. évi LXXXIII. törvény értelmében nem hivatalos polgári zászlóként valamennyi korábbi nemzeti színű zászló ma is használható - kivéve az 1949-1956 közöttit, amelyen tiltott önkényuralmi jelkép, a vörös csillag szerepel. Az Árpád sávos zászló mai változatának használatát több párt is ellenzi, mert a hétszer vágott vörös-fehér motívumot felhasználták a nyilasok is a saját jelképeiknél, vannak akik még a magyar történelmi zászló betiltását is felvetették.

Arról, hogy a Magyar Köztársaság zászlaja (Magyarország zászlaja) hogyan néz ki, 2012-ig a Magyar Alkotmány 76. §-a, majd 2012-től Magyarország Alaptörvénye rendelkezik az Alapvetés fejezet I) cikkének (2). bekezdésében, valamint külön sarkalatos törvényt határoz meg a (4). bekezdésben. A sarkalatos törvény a 2011. évi CCII. törvény, ennek I. fejezetének 2–5. része foglalkozik a zászló és a lobogó kérdésével (6–12. §).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e A FIAV 100000.svg típusú nemzetközi piktogramok magyarázatát lásd az angol nyelvű Wikipédia en:Flag terminology szócikkében!
  2. Egy elfeledett nádorné - javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló
  3. Egy elfeledett nádorné
  4. Bertényi 120. oldal
  5. Pravoszláv húsvéti istentisztelet Alexandra Pavlovna Nagyhercegnő sírkápolnájában
  6. "Az 1848. évi XXI. t.-cz. 1. §-a elrendeli, hogy a nemzeti szín ősi jogaiba visszaállíttatik s a háromszínű kokárda-(rózsa) polgári jelvényképül felvétetik. Ebből azt következtethetnők, hogy a magyar nemzetnek már az ősi időben is volt nemzeti szine, de ez hibás fölfogáson alapul. A törvény alkotói azt hitték ugyanis, hogy a hármas halom, és annak zöld szine éppen olyan régi és olyan rangú képe czímerünknek, mint a vágások és a kereszt, pedig … a hármas hegy sokkal későbben jutott a czímerbe, s nem is festették mindjárt zöldre. Ennélfogva bízvást mondhatjuk, hogy törvényesen csak 1848-ban szentesíttetett a magyar nemzeti szín." (Bárczay Oszkár: A herladika kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897.)
  7. AD ACTA A Hadtörténelmi Levéltár évkönyve, mek.oszk.hu
  8. 1990. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról
  9. 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
  10. 1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya
  11. 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről
  12. 3/1996. (IV. 12.) HM rendelet a Magyar Honvédség jelképeiről és jelzéseiről
  13. MSZT Tájékoztató a szabvány megújításáról
  14. Kutasi A zászló és a Pantone leírása
  15. Whiteness Berger szerint (1959), eredetileg 2 fokos látószögre
  16. Az Árpád-házi királyok családi zászlaja
  17. Anjou-királyi zászló
  18. Mátyás király Fekete seregének zászlója

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország zászlaja témájú médiaállományokat.