Magyarország alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye (korábban alkotmánya) a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb jogszabály, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Az Országgyűlés az Alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az Alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes vele, efelett az Alkotmánybíróság őrködik.

Története

Kevesek számára nyilvánvaló, hogy az első írott magyar alkotmány nem a mai alaptörvényt is jelölő 1949. évi XX. törvény, hanem a Magyarországi Tanácsköztársaság 1919-es alkotmánya. 1919. április 2-án megjelent a Forradalmi Kormányzótanács XXVI. rendelete „A Tanácsköztársaság alkotmánya” cím alatt. Ennek 1.§.-a kimondta: „A magyarországi Tanácsköztársaság célja: a kapitalista termelési és társadalmi rend megszüntetése s a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtése. A cél megvalósításának eszköze: a dolgozók uralmának biztosítása a kizsákmányolók felett. A munkás-, katona- és földmívestanácsokban dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és bíráskodik azok megszegői felett.”

Az 1949. évi népköztársasági alkotmány

Magyarország alkotmányát 1949. augusztus 18-án, az 1949. évi XX. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály két nappal később, augusztus 20-án lépett hatályba. Ez az alaptörvény az 1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült, amelyet fő kidolgozója után a szakirodalom buharini alkotmánynak is nevez.

Az alaptörvény Magyarország államformáját népköztársaságként határozta meg. Az ország politikai, társadalmi és gazdasági rendszerét érintő legfontosabb szabályai szerint a Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama, ahol a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, a gazdasági életet pedig népgazdasági terv alapján irányítják. A népköztársasági alkotmány az alapvető jogok széles körét biztosította a dolgozók számára.

Fontos volt az államhatalom egységének elvét rögzítő rendelkezés: az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot. Az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott testület, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) látja el, amely az alkotmánymódosítás kivételével az Országgyűlés jogkörét is gyakorolhatja. Az államigazgatás legfőbb szerve az Országgyűlésnek felelős Minisztertanács. Az alaptörvény kimondta a bírák függetlenségét, és jelentősen kiterjesztette a korábban csak közvádlói feladatokat ellátó centralizált felépítésű ügyészi szervezet feladatait és hatáskörét.

A népköztársasági alkotmány által az egységes államhatalom helyi szerveiként létrehozni rendelt, az önkormányzatok helyébe lépő tanácsok kiépítése 1950 folyamán, mintegy egy év alatt történt meg.

A népköztársasági alkotmány módosításai

Az alkotmányt 1949 és 1989 között számos alkalommal módosították, 1972-ben pedig az 1972. évi I. törvénnyel a módosítások mellett új, egységes szerkezetbe foglalták. Az új szöveg az 1968-as új gazdasági mechanizmusnak megfelelően előírta a tervezésről, az államháztartásról és az állami vállalatról szóló törvények megalkotását. Az új szöveg deklarálta az állami és szövetkezeti tulajdon egyenrangúságát. Magyarország ENSZ-tagságára figyelemmel megváltoztatták a hadüzenet jogáról szóló rendelkezést és deklarálták az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett bővült a NET hatásköre is: amnesztiát rendelhetett el, felállíthatta a honvédelmi tanácsot, ellenőrizhette az alkotmányosságot).

Később újabb módosítások történtek. 1975-ben öt évre emelték fel a képviseleti szervek megbízatásának idejét. 1984-től Alkotmányjogi Tanács működött, amely a jogalkotás alkotmányosságát volt hivatott ellenőrizni, és ezzel a mai Alkotmánybíróság elődjének tekinthető. 1985-től az Országgyűlés titkos szavazáson választotta az országos listán választott képviselők megüresedett helyére az új képviselőt. 1987-ben kizárták a NET törvényerejűrendelet-alkotási jogát azokban a tárgykörökben, ahol az Országgyűlésnek törvényalkotási hatásköre volt.

Az 1989. évi rendszerváltás köztársasági alkotmánya

1989-ben a rendszerváltás keretében sor került az Alkotmány alapvető, gyökeres módosítására, melynek eredményeképpen Magyarország államberendezkedése – a modern demokráciák mintáját követve – átalakult. Természetesen egy teljesen új alkotmány kidolgozásának elképzelése is felmerült a rendszerváltó erőkben, de ehhez az akkor hatályos rendelkezések értelmében népszavazásra lett volna szükség, amelynek kimenetelét - a még az országban állomásozó szovjet csapatokra is figyelemmel - kétségesnek ítélték. Az Ellenzéki Kerekasztal pártjai ezt a feladatot az új, szabadon választott Országgyűlésre akarták bízni, ezért a jogállam létrehozásához szükséges legalapvetőbb módosítások elfogadásában egyeztek meg a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Az átfogó alkotmányreform révén gyakorlatilag így is teljesen új alaptörvény született.

Mivel azonban a reform után is megmaradt a törvény száma – 1949. évi XX. törvény –, ez a rendszerváltás után sokakban ellenérzéseket táplált.

Az Alkotmány módosítása 1989. október 23-án lépett hatályba, „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében”. Az 1989-es alkotmánymódosítás fontosabb jellemzői a következők voltak:

• általánossá teszi a közvetlen választás intézményét;
• demokráciát valósít meg, a hatalom a nép kezében van, amely azt választott képviselői útján gyakorolja;
• megvalósul a jogállamiság, érvényesül a hatalommegosztás elve, az egyensúly biztosítása;
• érvényesülnek az emberi jogok (szólás-, sajtó-, vallás-, egyesülési, gyülekezési szabadság);
• szakít az egypártrendszerrel, kinyilvánítja a pluralizmust, a többpártrendszert (a pártok bejuthatnak a parlamentbe, közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, bizonyos tisztségek – bíró, ügyész, alkotmánybíró, fegyveres testület hivatásos tagja – nem tölthetők be semmilyen párt tagjával, a pártok munkahelyen nem szerveződhetnek, ugyanakkor közreműködhetnek a népakarat kialakításában);
• bevezeti a piacgazdaságot;
• kinyilvánítja a tulajdonformák egyenjogúságát: megszűnik a köztulajdon elsődlegessége, a köz- és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül, kisajátítani csak közérdekből lehet, azonnali kártalanítással;
• kimondja, hogy a törvényhozó szerv az Országgyűlés, amely e funkciója mellett részt vesz a végrehajtó hatalmat gyakorló Kormány ellenőrzésében, ami azt jelenti, hogy a Kormánynak a törvényhozó szerv bizalmát kell élveznie;
• létrehozza a köztársasági elnök intézményét, akinek mindkét hatalmi ág (törvényhozó, végrehajtó) irányában van jogosítványa, de egyiket sem veheti át;
• a nemzetközi és a belső jog kapcsolatában kimondja a nemzetközi jog elsődlegességét;
• létrehozza az Alkotmánybíróságot;
• létrehozza az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézményét.

A felsorolt rendkívül fontos változásokhoz 1990-ben további módosítások járultak:

• a Kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki;
• a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 évre;
• bekerül az Alkotmányba a miniszterelnökkel szembeni konstruktív bizalmatlansági indítvány;
• a Magyar Köztársaság címere a koronás címer (kiscímer);
• a képviselők mentelmi jogot kapnak;
• az önkormányzati rendszer visszaállítása, önkormányzati képviselők és polgármesterek választása.

Az Alkotmány rögzítette azt is, melyek azok a jogszabályok, amelyek meghozatalához ill. változtatásához csak az összes országgyűlési képviselő, illetve a jelen lévő képviselők legalább kétharmadának támogatása szükséges (kétharmados törvények).

Az Alkotmány bevezetőjében kinyilvánította ideiglenes jellegét.

Fejezetei

Az Alkotmány 15 fejezetből és 79 cikkből áll.

I. Általános rendelkezések

II. Az Országgyűlés

III. A köztársasági elnök

IV. Az Alkotmánybíróság

V. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

VI. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank

VII. A Kormány

VIII. A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek

VIII/A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

VIII/B A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

IX. A helyi önkormányzatok

X. A bírói szervezet

XI. Az ügyészség

XII. Alapvető jogok és kötelességek

XIII. A választások alapelvei

XIV. A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei

XV. Záró rendelkezések

Módosításának szabályai

Az Alkotmány módosításához, valamint az abban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Beszélhetünk úgynevezett erős és gyenge kétharmados törvényekről. Az erős kétharmados törvény azt jelenti, hogy az összes országgyűlési képviselő 2/3-ának érvényes igen szavazata szükséges elfogadásához. Az Alkotmány tartalmazza ezek pontos felsorolását: a 2/A. § (2) bekezdése szerint a szuverenitást átruházó nemzetközi szerződéseket kihirdető; illetve a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatáról szóló törvények esetében kell erős 2/3-os szavazás. A gyenge kétharmados törvény elfogadásához viszont elegendő a határozatképes Országgyűlés jelen lévő képviselői 2/3-ának igen szavazata.

Módosításai

Az 1990-es és 2000-es években különböző okokból több módosítást végeztek az alkotmány szövegén, például a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történt csatlakozás kapcsán.

A módosítások során több bekezdést és teljes cikket is töröltek, illetve megváltoztattak, ezért az Alkotmányt egységes szerkezetben szokták kiadni. Elsősorban politikai érvek alapján már többször felvetődött az a gondolat, hogy új alkotmányra lenne szükség. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1989-es alaptörvény megalkotóinak a szándéka szerint csak ideiglenes alkotmány a rendszerváltás idejére, „hazánk új Alkotmányának elfogadásáig”.

A 2012-es alaptörvény

2011. április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország alaptörvényét. A csak a Fidesz-KDNP képviselői által megszavazott alaptörvény 2012. január 1-jén a korábbi alkotmány helyére lépett.

Az alaptörvény szövegét Szájer József (Fidesz) vezette bizottság készítette. A bizottság tagjai voltak még: Salamon László (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz).

Tartalom

• Nemzeti hitvallás (Preambulum)
• Alapvetés
• Szabadság és felelősség
• Az állam
  • Az országgyűlés
  • Országos népszavazás
  • A köztársasági elnök
  • A kormány
  • Önálló szabályozó szervek
  • Az alkotmánybíróság
  • A bíróság
  • Az ügyészség
  • Az alapvető jogok biztosa
  • A helyi önkormányzatok
  • A közpénzek
  • A Magyar Honvédség
  • A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
  • Döntés katonai műveletekben való részvételről
• A különleges jogrend
  • A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok
  • A rendkívüli állapot
  • A szükségállapot
  • A megelőző védelmi helyzet
  • A váratlan támadás
  • A vészhelyzet
  • A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
• Záró rendelkezések

Fogadtatása

Az alaptörvényt jelentésében bírálta a Velencei Bizottság, az Európai Parlament (EP) pedig 2011. július 5-én éles vita után egy bíráló indítványt fogadott el, és felszólította az Európai Bizottságot (EB) a jogszabály vizsgálatára. Az EB alelnöke, Maroš Šefčovič szerint csak akkor lehet megítélni az alaptörvényt, ha majd megszületnek a sarkalatos törvények is, amelyek részletesen szabályozzák benne lefektetett elveket. A Fidesz-KDNP minden kritikát visszautasított.

Sólyom László korábbi köztársasági elnök szerint az alaptörvény normaszövege „legnagyobb részt rendben van”, ugyanakkor hozzátette, hogy

„	Van azonban egy olyan változás, ami menthetetlen. Az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása gyógyíthatatlan seb. Azt merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer, amelynek van egy olyan része – tudniillik a költségvetést, az adókat- és járulékokat érintő törvények, vagyis a kormányzati cselekvés igen széles és lényeges része –, amely fölött nincs alkotmányos kontroll. Itt bármi megtehető, mert itt gyakorlatilag nem érvényes, azaz nem érvényesíthető az alkotmány, nem lehet alkotmánybírósági határozattal kikényszeríteni megtartását.	”
– Sólyom László, 2011. október 8.

Lásd még

• Alkotmány
• Magyarország Alkotmánybírósága
• Aranybulla
• Magyar történelmi alkotmány

Külső hivatkozások

• Magyarország Alaptörvénye PDF – Magyar Közlöny, 2011. április 25.
• Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései PDF – Magyar Közlöny, 2011. december 31.
• A Magyar Köztársaság Alkotmánya módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 2009. október 23-án hatályos hiteles tartalma és történetének válogatott dokumentumai a Magyar Közlöny 2009. évi 150. (kettős jubileumi) számában
• A 2011. december 31.-ig hatályos alkotmány Nyomtatóbarát változat
• Az 1949. évi alkotmány
• Az 1989-es alkotmánymódosítás
• Sólyom László és más jogászok véleménye az új alkotmányozási kezdeményezésről (Index, 2010. november 23.)
• Dr. Barki Eva Maria ügyvéd Magyarország új alaptörvénye felvételéről a nyugati médiában: "Dezinformáció és beavatkozás Magyarország belügyeibe" (2011. április 25.)