Vexillológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vexillumot tartó nőalak Epheszoszból
Szarmata Draco
Velence lobogója a gonfalon
Buda zászlóerdőben a reformkorban
Az Union Jack az Egyesült Királyság lobogójának kialakulása
Draco Standard ábrázolása a St. Galleni apátság zsoltároskönyvében

A vexillológia vagy zászlótan a zászlókkal, lobogókkal, a zászlók történetével, szimbolikájával foglalkozó történeti segédtudomány. A tudományág alapjait, és magát az elnevezést is Whitney Smith amerikai heraldikus alkotta meg 1957 körül. A vexillológiát kezdetben a heraldika egyik ágának tekintették, és ez a nézet máig tartja magát. Mások inkább a szemiotika részének tartják. A történetiségen kívül a vexillológia gyakran kitér a zászlók esztétikájára és szimbolizmusára is. A vexillológia mint tudományág nem azonos a zászlók tervezésével, mint művészi tevékenységgel (vexillográfia), bár gyakran együtt jár vele.

Csak bot és vászon,
de nem bot és vászon,
hanem zászló.

– Kosztolányi Dezső: Zászló

A zászló története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már nagyon régi időkben megjelentek az egy- vagy többszínű, vagy olyan ábrával ellátott zászlók, amelyek elsődlegesen a különböző katonai egységek megkülönböztetésére szolgáltak. A középkorban a heraldika elterjedésével igen sokféle színű, ábrákkal ellátott zászló volt használatban (banner, gonfanon, kornéta, standárt…).

A zászló latinul vexillum, németül gonfanon. A zászlón lévő jelvényt signum-nak nevezték. Ez és a katonák közös jelvénye a teljesen zárt sisakok korában egyénivé vált, s a XII. század végén a pajzsra kerülve kialakultak belőlük a címerek. Innentől kezdődően a zászlóra is címer került, a címeres zászló is új nevet kapott. Ez a francia banniére, a német banner, magyaroknál banerium, később banderium. A címer miatt a zászló formája is megváltozott. A gonfanon hosszanti tengelye ugyanis a zászló rúdjával derékszöget zár be, a jelvényeknek pedig fejjel a zászlórúd felé fordulva, a lobogó tengelyében kellett elhelyezkedniük. Ezzel szemben a címeres zászló tengelye a rúddal párhuzamosan fut, s a lapján lévő címerkép, ferdén jobbra fordulva a rúdba kapaszkodik.

Az ezer évvel ezelőtti csaták Draco Standardjai és a mai futballmeccsek zászlószínekre festett arcú szurkolói azonos jelentésűek: mindegyik esetben egy meghatározott embercsoport juttatja kifejezésre a környezet más csoportjaitól való elkülönülését. A zászló vagy lobogó, mint a nemzeti hovatartozás jelképe, a 16. században alakult ki. Elsőként a hollandok használták. A zászlók napjainkban is kiemelt fontossággal bírnak, mint egy-egy nép, katonai szervezet vagy társadalmi csoport jelképei.

A vexillológia módszertana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zászlók nemzetközileg elfogadott osztályozási és jelölési rendszerét Whitney Smith alkotta meg. A következő szimbólurendszerrel jelölhető, hogy hol használáják,(tengeren vagy szárazföldön) illetve mit fejez ki a zászló.

Használat Magáncélra Állami célra Katonai célra
Szárazföldön Polgári zászló Állami zászló Hadi lobogó
Tengeren Civil hajózászló Állami hajózászló Haditengerészeti lobogó

Smitth összesen 63 szimbólumot alkotott amelyekkel leírhatók a zászlók:

Szimbólum Betűkód Neve Használat
FIAV 100000.svg C**/*** Polgári zászló magánszemélyek használhatják, szárazföldön
FIAV 010000.svg *S*/*** Állami zászló hivatalos állami intézmények használják, szárazföldön
FIAV 001000.svg **W/*** Hadi lobogó szárazföldi hadsereg használja
FIAV 000100.svg ***/C** Civil hajózászló magánszemélyek hajóin használják (másik neve: kereskedelmi zászló)
FIAV 000010.svg ***/*S* Állami hajózászló állami tulajdonú hajókon
FIAV 000001.svg ***/**W Haditengerészeti lobogó a hadiflotta használja
FIAV 110000.svg CS*/*** Polgári és állami zászló magánszemélyek és állami intézmények, szárazdöldön
FIAV 011000.svg *SW/*** Állami és katonai zászló állami intézmények és a hadsereg használja, szárazdöldön
FIAV 111000.svg CSW/*** Nemzeti zászló mindegyik célra használják, szárazföldön
FIAV 000111.svg ***/CSW Nemzeti hajózászló mindegyik célra használják, hajókon
FIAV 111111.svg CSW/CSW Nemzeti zászló és hajózászló mindegyik célra használják, hajókon és szárazföldön egyaránt

A többi szimbólum a zászlóhasználat egyéb aspektusait jelölik, pl. hogy melyik irányból kell a zászlórúdra erősíteni, vannak-e elfogadott változatai stb.

  • IFIS Normal.svg A zászló törvényesen előírt változata, vagy felhúzási iránya.
  • IFIS Proposed.svg Általánosan elterjedt, de nem törvényesített változat.
  • IFIS Reconstruction.svg Nincs hivatalosan elfogadott változat, az itt látható kép megfigyelés alapján készült.
  • IFIS Reverse.svg A zászló hátoldala.
  • IFIS Variant.svg A zászló hivatalosan elfogadott alternatív variációja.
  • IFIS Alternate.svg A zászló alternatív változata (nincs törvényesítve).
  • IFIS De facto.svg A zászló De facto változata.
  • IFIS Two-sided.svg A zászló két oldalán eltérő mintázat látható.
  • IFIS Sinister.svg A zászlórúd a megfigyelőhöz képest a zászló jobb oldalán kell, hogy legyen..
  • IFIS Authorised.svg A zászló az adott nemzet államilag elfogadott jelképe.
  • IFIS Historical.svg A zászlót korábban hivatalos volt, de ma már nem használják (a jel eredetileg nem volt része Smith rendszerének.)
  • IFIS Mirror.svg A zászló hátoldalán a másik oldal tükörképe látható.
  • IFIS Equal.svg Reverse két oldalán a minta egybevág.
  • IFIS No reverse info.svg Nem tudni, mi van a zászló másik oldalán.
  • IFIS Vertical normal.svg A zászlót függőlegesen is ki lehet tenni, de csak a zászlórúd forgatható el 90°-kal, maga a minta nem.
  • IFIS Vertical rotated.svg A zászlót függőlegesen is ki lehet tenni, és a mintázat is elforgatható.
  • IFIS Vertical unknown.svg Nem ismert a függőleges felhúzás szabálya.
  • IFIS Vertical inapplicable.svg A zászlót semmilyen módon nem lehet elforgatni.
  • IFIS Vertical exclusive.svg Csak függőlegesen lehet kihelyezni.

Színek és jelentésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zászlókon szereplő színeknek nincs nemzetközileg elfogadott jelentésük, ugyanaz a szín más-más zászlókon teljesen különböző tartalmakat fejezhetnek ki. Pl. a zöld szín a magyar zászlón a reményt jelképezi, míg Szaúd-Arábiáén mint az iszlám és Mohamed próféta színe jelenik meg. Egyes színkombinációkból következtethetünk a használó (ország, város vagy intézmény) történelmi örökségére, identitására:

  • Pán-afrikai színek: vörös, sárga (arany), zöld, fekete. Pl. Etiópia, Jamaika, Benin, Kamerun. Elsőként Etiópia, az egyetlen függetlenségét megőrző fekete-afrikai ország használta őket, de más afrikai népek pl. a mórok zászlóin is felbukkantak. Emiatt vált később az afrikai függetlenségi törekvések jelképévé (a rasztafariánus mozgalom is használta).
  • Pánszláv színek: vörös, fehér, kék. Pl. Oroszország, Csehország, Szlovákia. Az orosz zászló színeiből erednek, ezzel szimbolizálva a szlávok közös, keleti eredetét.
  • Pán-iráni színek[1]: vörös, fehér, zöld. Pl. Irán, Tádzsikisztán, Kurdok. A perzsa Qajar sahok zászlajából ered. Viszonylag kevéssé elterjedt, a legtöbb ilyen színű zászló nem a nemzet iráni eredetére utal.

Hasonló, nem színekkel kifejezett motívum még az "északi kereszt", ami csak a skandináv országok zászlóin szerepel (Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia, Izland, Feröer).

A zászlótervezés irányelvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár nem léteznek olyan írott szabályok, mint a heraldika esetén, egyes kultúrákban pl. a muszlim országokban alkalmaznak bizonyos korlátozásokat a színkombinációkat vagy a színek számát illetően. Más, íratlan szabályokat egyszerűen esztétikai okokból érdemes betartani. Ugyanilyen fontos, hogy a zászló bírjon valamilyen történelmi jelentéssel, hogy kellően reprezentálhassa az országot. Az egyik vezető vexillológus, Ted Kaye 5 pontban foglalja össze a zászlótervezés alapelveit[2]:

1. Egyszerűség: a zászlónak olyan egyszerűnek kell lenni, hogy egy gyerek is le tudja rajzolni fejből.

2. Sokatmondó szimbolizmus: a zászlón szereplő jelképek valóban utaljanak arra, amit kifejezni akarunk.

3. 2-3 szín szabálya: lehetőleg ne használjunk 3-nál több színt. A 3 szín legyen jól megkülönböztethető, kerüljük a különleges árnyalatokat.

4. Ne legyen a zászlón írás vagy pecsét.

5. Egyediség és hasonlóság: a zászló legyen egyedi, a többitől jól megkülönböztethető, de lehetnek hasonlóságok más zászlókkal, ha valamilyen kapcsolatot akarunk kifejezni.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vexillológia témájú médiaállományokat.