Falerisztika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A falerisztika (a görög ta falara kifejezésből) a kitüntetésekkel, azok közül a ruházaton viselt formákkal foglalkozó történeti segédtudomány.

Etimológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ógörög nyelvben a „τά φάλαρα” kifejezés kör- vagy félhold alakú nemesfém bevonatú plakettet jelölt, amelyet eredetileg a harci lovak szügyére helyeztek gazdájuk harci sikereinek elismerésére.[1] Ebből alakult ki Rómában a „phalera“ szó, már elsősorban a harcosok mellkasán viselt katonai kitüntetések jelzésére.

A tudományág elkülönülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern történettudomány kialakulása során sok történész érdeklődését felkeltette a kitüntetések, rendjelek története is, különösen a lovagrendek történelmével összefüggésben. Jelentős korai képviselője volt a falerisztikának Julius Gottlieb Iversen oroszországi tudós a 19. században, vagy Magyarországon kisfaludí Kassics Ignácz.[2] A falerisztika szót e történeti segédtudomány megnevezésére Kristian Turnwald és Oldřich Pilc alkották meg 1936-ban, egyben elhatárolva ezt a területet a testvértudományoktól, a numizmatikától ás a heraldikától.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Besnyő 1979: szerk.: Dr. Besnyő Károly: A Magyar Népköztársaság kitüntetései, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. ISBN 963 220 641 X (1979) 
  • Matikkala 2008: Matikkala, Antti. The orders of knighthood and the formation of the British honours system, 1660-1760. Boydell & Brewer Ltd. ISBN 978-1-84383-423-6 (2008) 
  • Kassics 1840: kisfaludi Kassics, Ignácz. Érdem Koszorúk vagy értekezés A' Felséges Austriai, Császári és Királyi uralkodó Házat illető Jeles Rendekrűl, megtiszteltetésekrűl és jutalmazásokrúl, toldalékkép pedig Europában most virágzó egyéb Jeles Rendekrűl is., Bécs (1840) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]