Európai árfolyam-mechanizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az eurózóna (kék) és az ERM–2 (sárga) 2009. január 1-jén.

Az európai árfolyam-mechanizmus (angolul European Exchange Rate Mechanism, ERM) az Európai Közösség által 1979 márciusában az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System, EMS) részeként abból a célból létrehozott rendszer, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására, illetve az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyamingadozást és közelebb vigyen a pénzügyi stabilitáshoz a Közösség (a majdani Európai Unió, EU) tagállamaiban.

Jelenlegi tagjai: Dánia, Lettország, Litvánia. Észtország bevezette az eurót.

Az euró bevezetésére végül 1999. január 1-jén sor került, de nem az akkori 15 EU-tagállam mindegyikében. Az ERM ezután is fennmaradt, mint „az euró előszobája”, amelyben az euró bevezetésére készülő bármely EU-tagállamnak legalább két évig tartania kell saját fizetőeszközét.

Magyarország nem tagja az ERM-nek, az ERM-éhez hasonló sávos árfolyamrendszerről 2008 februárjában tért át a lebegő árfolyamrendszerre. A szomszédos EU-tagországok közül Ausztria és Szlovénia már bevezette az eurót, Szlovákia 2009-ben átlépett az eurózónába. Románia – Magyarországhoz hasonlóan – az ERM bevezetéséhez szükséges gazdasági stabilitás megteremtésének szakaszában van.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ERM köztes árfolyamrendszerű, melyben az árfolyam megengedett mozgásának szélső értékeit meghatározzák, de ezek közt az árfolyam szabadon mozoghat. Az euró bevezetése előtt az árfolyamokat az ECU-höz kötötték, amelynek értékét a tagországok devizáinak súlyozott átlagaként állapították meg.

Az ECU-ben meghatározott központi rátája körül minden egyes ERM-tag deviza 2,25%-ot erősödhetett, vagy gyengülhetett. (Az olasz líra kivételével, amelynek szélesebb, +/− 6%-os lebegtetési sávot engedélyeztek.) A meghatározottnál nagyobb esetleges árfolyammozgásokat piaci beavatkozások, illetve hitelügyletek voltak hivatva megakadályozni.

Megrázkódtatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ír font/font sterling szakítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1979-ben, röviddel az ERM-hez való csatlakozása után Írországnak meg kellett szüntetnie az ír font rögzítését a font sterlinghez, amely nem volt tagja az ERM-nek, s úgy megerősödött az ERM-devizákkal szemben, hogy a rögzítés megtartása az ERM-ben meghatározott sávon kívülre vitte volna az ír fontot.

A font sterlinget kiütik az ERM-ből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Végül 1990-ben az Egyesült Királyság is belépett az ERM-be. Nem tölthetett azonban túl sok időt az árfolyamrendszerben: 1992-ben el kellett hagynia, mert a Soros György és mások indította árfolyamspekuláció hirtelen óriási, rémületet okozó nyomás alá helyezte a font sterlinget. Az állam több mint 6 milliárd font sterlinget költött arra, hogy a szűk árfolyamsávon belül tartsa a font sterlinget, hiába. Az összeomlás napját, 1992. szeptember 16-át azóta is Fekete Szerda néven emlegetik a pénzpiacokon. A font sterling azóta sem tagja az ERM-nek és az árfolyamrendszer kikényszerített elhagyását azóta sokan átértékelték, még olyanok is akadtak, akik „Fehér Szerda” névre keresztelték át. Az 1990-es évek elején ugyanis a brit gazdaság recesszióban volt, 1992 után azonban jól teljesített. (Emiatt egyesek „Európai Recessziós Mechanizmus” gúnynéven értelmezték újra az ERM betűszót).

Kiszélesítik a sávot[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993-ban kényszerűen +/− 15%-ra szélesítették ki az ERM árfolyamsávját, hogy elkerüljék a font sterling katasztrófájának megismétlődését, miután spekuláció indult a francia frank és más ERM-tag devizák ellen.

Az euró és az ERM–2[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998. december 31-én az eurózóna tagországainak ECU-árfolyamait befagyasztották, s ezzel létrehozták a másnapi hatállyal az ECU örökébe lépő, euróval szembeni átváltási árfolyamokat is.

1999 másik jelentős változása, hogy az ERM-et az ERM–2 (vagy ERM II.) váltotta fel. Az új rendszerben, mint a régi ERM-ben is, a tagdeviza a belépéskor meghatározott, de indokolt esetben változtatható központi árfolyam körül +/− 15%-os sávban mozoghat. „...az ERM II. segít annak biztosításában, hogy az ERM II-ben részt vevő, euroövezeten kívüli tagállamok politikáikat a stabilitás irányába orientálják, támogatja a konvergenciát, és ezáltal hozzájárul az euró bevezetésére e tagállamok által kifejtett erőfeszítésekhez” – fogalmaz az EU egyik hivatalos dokumentuma.[1] Az ERM–2-tagok számára az Európa Központi Bank hozzáférést biztosít egy külön megállapodásban rögzített maximum összegű rövidtávú támogatási kerethez arra az esetre, ha az árfolyamsávot védeniük kellene. (Ilyen felső összeget a nem ERM-tag EU-tagok központi bankjai számára is meghatároznak.)

Későbbi változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel az eredeti ERM tagjai közül csaknem minden ország az eurózónába lépett tovább, az ERM–2-ben csak Görögország és Dánia maradt. 2001-ben azonban Görögország is bevezette az eurót, így a dán korona maradt az egyetlen ERM–2-tag. A korona esetében Dánia az ERM–2 kereteinél szigorúbb lebegtetési szabályt vállalt: a Danmarks Nationalbank, a dán jegybank az euró ellen 7,46038 dán koronában meghatározott központi árfolyamhoz képest +/− 2,25%-os sávban tartja az ország fizetőeszközét. (A valóságban azonban a korona még ennél is sokkal szűkebb sávban mozgott.)

A cél: az euró.

Az EU új tagállamai vállalták, hogy bevezetik az eurót (azaz előtte legalább két évvel belépnek az ERM–2-be is), csatlakozási szerződéseik azonban erre nem jelöltek meg határidőt. A 2004-es (és a 2007-es) EU-bővítés során az Európai Unióba lépő országok számára irányelvként szintén szűkebb lebegési sávot határozott meg az Európai Bizottság az euró bevezetésének feltételeként: a központi árfolyam körüli +/− 2,25%-ot. Nyilatkozataikban azonban az EU hivatalnokai azt is sugallták, hogy az eurózónába való döntés meghozói az adott deviza erősödését megengednék, s a szűk sávra vonatkozó szabály csak a gyengülésre vonatkozik. Ezt tükrözte az is, hogy Szlovákiának az ERM–2-ben töltött 15 hónap után engedélyezték, hogy 2007 márciusában 8,5%-kal, 35,4424-re értékelje fel a szlovák korona euró elleni központi árfolyamát.

Az ERM–2 tagországainak körében a 2004-es EU-bővítési kör óta annyi változás történt, hogy 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Ciprus és Málta, 2009-ben Szlovákia, 2011-ben pedig Észtország is átlépett az ERM–2-ből az eurózónába.

Az ERM–2-ből az eurózónába való átlépésnek nem csak árfolyamfeltételei vannak. Ezeket az államháztartási hiányra, az inflációra, a hosszú távú állampapírkamatokra és az államadósságnak a GDP-hez viszonyított arányára vonatkozó feltételeket a maastrichti kritériumok foglalják össze. Magyarország volt az egyetlen az új EU-tagországok közül, amely éveken keresztül a belépés egyetlen kritériumát sem teljesítette.[2] Magyarország az előzetes várakozások alapján 2009-re teljesíthette volna a fogyasztói árindexre (inflációra) vonatkozó, valamint a GDP-arányos államháztartási hiányra (3%) vonatkozó kritériumokat, s így azon év végén megkezdődhettek volna az ERM-csatlakozási tárgyalásai.[3] A 2008-ban csúcsosodó gazdasági világválságtól nyilván nem függetlenül, ezeket a feltételeket még 2012-ben sem tudja teljesíteni Magyarország.

Árfolyamsávok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elméletben az ERM–2-n belül minden deviza a megállapított központi árfolyamhoz képest lefelé és felfelé is 16%-ot ingadozhat. Valójában a balti országok fizetőeszközei a központi árfolyamhoz rögzítettek, a dán korona pedig alig mozog a sávközéphez képest. (Általában kevesebb, mint 1 százalékot.)

Belépés időpontja Ország Deviza 1 € Sáv Megjegyzés
A szabály szerint A valóságban
1999. január 1.  DEN Krone 7,46038 2,25% <1% A dán korona 1999-ben, az euró bevezetéskor lépett az ERM–2-be.
2004. június 28.
 LTU Litas 3,45280 15% 0% A litván litas 2002. február 2-áig az amerikai dollárhoz volt rögzített, ezután pedig az euróhoz.
2005. május 2.  LAT Lat 0,702804 15% 1% Lettország valutatanácsot alkalmaz, amelyben a latot kezdetben az SDR-hoz, 2005. január 1-től pedig az euróhoz rögzítették.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

The Guardian | Special reports | Pound drops out of ERM – September 17, 1992.

Az Európai Központi Bank sajtóközleményei: