Aranyvonat

Az aranyvonat vasúti szerelvénye 1945. január 23-án indult útnak Ausztria felé a fertőbozi vasútállomásról. A Magyar Nemzeti Bank 30 tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékait, valamint letétbe helyezett értékeket, dokumentumokat (például Mátyás király korvináit), a méteretalon platinarúdját próbálta az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg elől Nyugatra menekíteni a Szálasi-kormány.

1946. június 18–25-én Washingtonban a Nagy Ferenc miniszterelnök vezette küldöttség tárgyalásán döntöttek az MNB aranykészletének és más értékeknek, műkincseknek a visszaadásáról, és június 21-én ezt az USA külügyminisztériuma hivatalosan is bejelentette. 1946. augusztus 6-án a hadizsákmány egy része visszaérkezett Budapestre.

Az elveszett aranyvonat[szerkesztés]

A közvélemény gyakran keveri az MNB és a nyilas kormány aranyvonatait. Az előbbin a neve szerint is az MNB-re bízott értékek utaztak. Feltételezhetően kizárólag Temesváry László bankelnök személyes kazettái tartalmaztak zsidóknak minösülő állampolgároktól elkobzott értéktárgyakat. A későbbi kártérítések aranyvonata Zircről indult a Német Birodalom belsejébe. Parancsnoka Toldy Árpád egykori csendőr ezredes volt. December végén, január első napjaiban érkezett a vonat Brennbergbányára. Itt még három hónapig állomásoztatták a rakományt, amelyhez folyamatosan érkeztek az újabb és újabb szállítmányok Szombathelyről, Győrből – a többi között a Győri Múzeum festményei is -, és más dunántúli városokból. Az utolsó transzport márciusban érkezett meg. Március 30-án, a szovjet csapatok elől menekülve, az osztrák-magyar határt átlépve kezdte meg kalandos útját az aranyvonat. A vonat végül 1945. május 7-én került amerikai fogságba az ausztriai Böcksteinnél, s innen vontatták az ugyancsak ausztriai Werfenbe május 16-án.

2001-ben amerikai holokauszt-túlélők pert indítottak az amerikai kormány által visszatartott vagyonrész ügyében. A károsultak kárpótlására 2005-ben alapítványt hoztak létre, amelynek 25,5 millió dollár áll rendelkezésére az amerikai költségvetésből.

Egy korábbi aranyvonat[szerkesztés]

Az első aranyvonat az oroszországi polgárháború történetének része. Markovits Rodion ilyen című regényében meg is örökítette. Azon a korábbi aranyvonaton az orosz cári nemzeti bank aranyfedezete volt. Markovitson kívül a vonaton utazott egy másik neves író is, Jaroslav Hašek. Az első világháborúról szóló két híres regény (Szibériai garnizon; Švejk) szerzői ennek ellenére nem ismerték egymást.

Galéria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kádár Gábor – Vági Zoltán: Aranyvonat: fejezetek a zsidó vagyon történetéből, Bp.: Osiris, 2001
Zweig, Ronald W.:The Gold Train: The Destruction of the Jews and the Looting of Hungary, 2002
Ronald Zweig: Az aranyvonat. A 20. század legnagyobb rablásának története; ford. Szamay Ilona; Képzőművészeti, Bp., 2004
A harmadik aranyvonat győri kincsei; szerk. Székely Zoltán; Xántus Múzeum, Győr, 2005 (Xántus János Múzeum katalógusai)