Corvinák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátyás, Magyarország, Csehország és Dalmácia uralkodójának portréja a Marlianus Mediolanensis Corvinában (1449)
Díszoldal, Philostratus-corvina - amelynek Antonio Bonfini volt a latinra fordítója [1]
A Philostratus-kódex egy másik díszes lapja

A corvinák (ejtsd: korvinák) Hunyadi Mátyás híres könyvtárából, a Bibliotheca Corvinianából származó kódexek.

Nevének eredete a latin corvus szó, melynek jelentése holló. (Mátyás családi címerében látható a gyűrűt tartó holló). I. Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad (ma Nagyvárad) püspöke valamint Janus Pannonius táplálták. Miután mindketten részt vettek a király ellen szervezett összeesküvésben, az ő könyvtáraik is a király gyűjteményébe kerültek. Mátyás 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, aki Nápolyból hozott magával gazdag könyvgyűjteményt. A Bibliotheca Corviniana gyarapodását segítették az itt dolgozó másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők nemzetközi hálózata is. Mátyás megbízásából számos kötet készült Francesco Cherico, Gherardo és Monté di Giovanni és Attavante degli Attavanti firenzei műhelyében. A könyvtár létesítése beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a könyvek száma felülmúlta az firenzei Lorenzo „il Magnifico” Medici gyűjteményét is.

Mátyás halála után azonban leállt a munka a könyvtárban. Amikor a török hadsereg elfoglalta Budát, kifosztották a könyvtárat, a legtöbb itt található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat eltűnt. Néhány könyv azonban megmaradt. Beatrix királynő például visszaküldött néhány művet Nápolyba. V. Károly húga, Habsburg Mária (II. Lajos király özvegye) is magával vitt néhány corvinát Brüsszelbe. A legtöbb könyv azonban Konstantinápolyba vándorolt, és, mint utóbb kiderült, évszázadokig arra használták, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes darabokkal. Így kerültek könyvek a például a lengyel Torunba, Oxfordba vagy Lipcsébe. Huszonhat könyvet Ferenc Józsefnek küldtek, ezeket Bécsben őrizték.

Csapodi Csaba szerint: Mégis, legalább mennyiségben, a könyvtár zöme még együtt volt akkor, amikor Szulejmán szultán 1526-ban bevonult Budára. Pestet, Budát elhamvasztotta, de a királyi palotát megkímélte ettől a sorstól. „Mivel benne tartózkodott, nem tartotta illendőnek a fölégetését." De „a nyomorult királynak a várban levő tömérdek kincsei, házi berendezése, ágyúi, ágyúgolyói lefoglaltattak". A tömérdek elhurcolt zsákmány közt kellett lenniük a Corvina Könyvtár díszes köteteinek is, mert ettől kezdve sorra bukkannak föl korvinák Konstantinápolyban, és a végső maradványokat 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia egy küldöttsége megtalálta a szeráj helyiségeiben. Ezek egy-két kivétellel ma szultáni ajándékként Budapesten vannak.

1990-ben, Mátyás halálának 500. évfordulóján kiállítást szervezett a Magyar Nemzeti Könyvtár, hogy bemutassa a felkutatott darabokat. Ez a kiállítás csak töredékét tudta bemutatni az egykori gyűjteménynek, de így is megmutatta, hogy a Bibliotheca Corviniana egykor közvetlenül a Vatikáni Könyvtár után következett nagyságban, és a művek változatosságában.

A Bibliotheca Corviniana 2005-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csapodi, Csaba - Csapodiné Gárdonyi, Klára: Bibliotheca Corviniana, Budapest, 1976
  • Norman Davies: Europe, a History, Pimlico, 1997

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Corvinák témájú médiaállományokat.