Bethlen Miklós (kancellár)

bethleni gróf Bethlen Miklós (Kisbún, 1642. szeptember 1. – Bécs, 1716. október 27.) Bethlen János kancellár fia, államférfi és emlékíró.

Élete

Első nevelője Keresztúri Pál, majd Apáczai Csere János. Németalföldön, Hollandiában, Párizsban tanult. Hazatérve Zrínyi Miklós mellett akarta katonai nevelését tökéletesíteni, de csak keveset lehetett a nagy hős környezetében annak halála miatt (melynek tanúja volt). Ezután Olaszországba utazott, nyelvet és építészetet tanult. Visszatérve Udvarhelyszék főkapitányi tisztségét látta el. Az általa épített bethlenszentmiklósi kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb kastélya. Kemény János és Apafi bizalmi embere volt.

Meggondolatlanul belekeveredett Béldi Pál összeesküvésébe, 1676-ban Fogarason bebörtönözték, szabadulása után Kővár és Máramaros kapitánya lett. 1690-ben Bécsbe került, ahol közreműködött a Diploma Leopoldinum megalkotásában. Teleki Mihály, nagy politikai ellenfelének halála után, 1691-ben Erdély kancellárjává nevezték ki; 1691–1704 között volt ebben a funkcióban).

Egy Hollandiában kiadott Erdély szomorú sorsáról szóló könyve miatt Rabutin élete végéig bécsi fogságban tartotta. Rabságában alkotta élete főművét (Önéletírásom), amelyet gyermekeinek írt okulásul, magyar nyelven.

Első felesége Kun Ilona, fiatalon elhunyt, második felesége Rhédey Júlia aki templomoknak készített úrasztali terítőiről lett híres.

Művei

• Falsitas toti mundo detecta. Antverpiae (Kolozsvár), 1672. (Bársony György ellen irva.)
• Justi de Palma Florentini Austriae austeritatis, ejusdemque (Continuationis confirmatio. Venetiis (Kolozsvár), 1672. (Névtelenül.)
• Apologia ministrorum evangelicorum ad innocentiam suam orbi Christiano declarandam (Kolozsvár). 1677. (Névtelenül.)
• Epistola ad ministros exules. H. és év n. (1677.)
• Corona muralis Josepho I. a regio gubernio et toto populo Transylvanico oblata. Claudiopoli, 1703.
• Memoires historiques contenant l'histoire des derniers troubles de Transilvanie. Amsterdam, 1736. (Az előszó szerint Reverend abbé a szerző)
• Élete, magától igazán iratott, kit az Isten tud (1642-1703.) Pest, 1858-60. (Önéletirása két kötetben. Szalay László. M. Tört. Emlékek II. és III. köt. Ism. Bud. Szemle. IV. 1858. P. Napló 1859. 168. sz. Erd. Múz. Egylet Évk. II. 1861. 124. Lelki Kincstár 1860. 39. Koszoru 1864. II. 14. sz.)
• Olaj ágat viselő Noe galambja avagy a magyarországi és erdélyi gyuladásnak eloltására és tökéletes békesség megszerzésére készíttetett korsó viz (kéziratban maradt)

Felhasznált források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Online hozzáférés
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés

Külső hivatkozás

• Bethlen Miklós művei (MEK)