Béldi Pál
Uzoni Béldi Pál (1621. – Isztambul, 1679.) erdélyi nemesi család sarja, főasztalnok, Háromszék főkirály bírája és a sereg generálisa, Belső-Szolnok vármegye főispánja
Tartalomjegyzék |
Család származása[szerkesztés]
Erdély egyik ősi székely családja, nevüket az egyik magyar megye marosmenti helységéről Béldről vette, de az előnevüket Uzon háromszéki székelyfaluról vették.
Élete[szerkesztés]
Béldi Kelemen [1] és Losonczi Bánffy Mária gyermekeként született. I. Rákóczi György udvarában nevelkedett, majd 1653-ban II. Rákóczi György főasztalnoka lett, később, 1655-től Háromszék főkirálybírája.
1657-ben mint lovassági parancsnok, részt vett II. Rákóczi György Lengyelország elleni hadjáratában. [2] Tatár fogságba esett, ahonnan csak 1661-ben szabadult.
Apafi egyik legbizalmasabb tanácsosa volt. Apafi 1663 évi távolléte idején a három helytartó egyike Béldi volt. Igyekezett Teleki Mihály és Bánffy Dénes közötti ellentéteket mérsékelni. Bánffy 1674-es bukása után Teleki ellenfordult. Ez végzetes lett számára 1676-ban ellenségei megvádolták, hogy a fejedelem életére és trónjára tör. Ezért Apafi 1676 márciusban elfogatta és börtönbe vetette. Innen 1677 március végén kiszabadulva, Teleki Mihály ellen fegyveres támadást szervezett, ami azonban kudarcba fulladt. Ekkor Törökországba menekült. A szultán Apafi kérésére elfogatta és a Héttoronyba záratta, ahol haláláig fogva tartották.
Családja[szerkesztés]
Vitéz Zsuzsannát vette feleségül, három gyermekük született, a gyermekek 1657 előtt születtek:
- Kelemen; első felesége: Henter Krisztina, második neje: Kereszturi Krisztina
- Dávid
- Zsuzsanna; férje: Wesselényi Pál
Hivatkozások[szerkesztés]
Külső hivatkozás[szerkesztés]
- Szilágyi Sándor: Béldi Pál és a bujdosók (Vértanúk a magyar történetből). Pest. 1867.
- Szilágyi Sándor: Adatok a Béldi Pál féle mozgalom történetéhez (1676-1679). Történelmi Társulat. 1881.
.svg){kind=small}
