Ómagyar Mária-siralom
Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers. A 13. században íródott egy latin vers átköltéseként és a latin nyelvű Leuveni kódexben. 1922-ben fedezték fel abban az anyagban, amit a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolt egy müncheni könyvkereskedésben a németek által az első világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
Szövegemlékről van szó, amely régi magyar írással készült, az eredeti mű szerzője feltehetőleg egy domonkos rendi szerzetes, Gotfrid, aki a párizsi Szent Viktor ágostonos kanonokrendi apátság helyettes házfőnöke volt, és a 12. században élt.
Az Ómagyar Mária-siralom magyar költője jól megérezte, hogy a latin sorok két ritmikai egységre oszlanak, és végig kétütemű sorfajban írta meg a maga költeményét. A magyar hangsúlyos ütemben a hangsúlytalan szótagok száma ekkor még kötetlen volt, ez nagyobb szabadságot, változatosabb sorok létrehozását tette lehetővé.
„Legelső” versünkben már fejlett rímek, szép és tudatosan alkalmazott alliterációk voltak. Változatos a rímelhelyezés is: előfordulnak páros rímek ( a a b b ), félrímes megoldások ( x a x a ), és bokorrímek is ( a a a ).
A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Hol önmaga nyomorult állapotát zokogja el, hol pedig – váltakozva a keserű jajongással – fiát szólítja meg anyai becézéssel, illetve a halált kérleli – önmagát ajánlva fel neki gyermeke helyett –, majd pedig Jézus kínzóihoz könyörög kegyelemért. A vers befejezésében feltör a tébolyult anyai sikoly: ha már nem mentheti meg egyetlen fiát, legalább osztozni akar vele a halálban.
Az Ómagyar Mária-siralom a Leuveni Kódex 134. lapjának hátulján található. A vers szövegének nagyobb része szabad szemmel alig olvasható, mert a pergamenről a folytonos használat miatt egyszerűen kikopott. Korábban az a nézet terjedt el, hogy mint érthetetlen nyelvű szöveget kidörzsölték, dörzsölésre utaló nyomok azonban valójában nincsenek.
Műfaja: siralom (planctus).
Tartalomjegyzék |
Szövege [szerkesztés]
| Eredeti írásmód: | Mai átírás: | Mai magyar nyelven (Molnár Ferenc értelmezése) |
|---|---|---|
|
Volek Syrolm thudothlon |
Volék sirolm tudotlon. |
Valék siralom tudatlan, |
|
WalaSth vylagumtul |
Választ világumtuul – |
Választ világomtól |
|
O en e es urodu |
Ó én ézes urodum, |
Ó, én édes Uram, |
|
Scemem kunuel arad |
Szemem künyüel árad, |
Szememből könny árad, |
|
Vylag uilaga |
Világ világa, |
Világ világa, |
|
Vh nequem en fyon |
Uh nekem, én fiom, |
óh nekem, én fiam, |
|
Syrolmom fuhazatum |
Sirolmom, fuhászatum – |
Siralmam, fohászom |
|
Wegh halal engumet |
Végy halál engümet, |
Végy halál engemet, |
|
O ygoz Symeonnok |
Ó igoz Simeonnok |
Ó, az igaz Simeonnak |
|
Tuled ualmun |
Tüüled válnum, |
Ne váljak el tőled, |
|
Sydou myth thef |
Zsidou, mit tész, |
Zsidó, mit tész |
|
fugwa huztuzwa |
Fugva, husztuzva, |
Fogva, húzkodva, |
|
Kegug gethuk fyomnok |
Kegyüggyetük fiomnok, |
Kegyelmezzetek fiamnak, |
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- A magyar irodalom történetei, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, 2007. Internetes változat
- Mezey László: Leuveni jegyzetek az Ómagyar Mária-siralomról. It, 1971. 366.
- Martinkó András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben, Bp. 1988.
- Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Bp. 1931.
- Jakubovich-Pais: Ómagyar olvasókönyv, Pécs 1929.
További információk [szerkesztés]
- Hangfelvételek, nyelvemlekek.oszk.hu
- Értelmezés (PDF)
- Magyar Folklór Múzeum
- Magyar Virtuális Enciklopédia
- Francia fordítás és a szöveg latin eredetije
- Ómagyar Mária-siralom angol nyelven - Bábel Web Antológia
- Vizkelety András: "Világ világa, virágnak virága..." : Ómagyar Mária-siralom. (Hozzáférés: 2010. október 5.)

