Nyelvemlék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket. Nyelvemlékké gyakorlatilag bármilyen lejegyzett szöveg válhat.

A nyelvemlékeket a következő csoportokba szokás osztani:

1. Szórványok – A vizsgált nyelv szavai, mondatai egy javarészt más nyelvű szövegbe ágyazódva helyezkednek el. (Legismertebb magyar példája a Tihanyi alapítólevél.)
2. Glosszák – A kérdéses nyelven idegen nyelvű szöveghez írt rövidebb terjedelmű magyarázatok.
3. Tulajdonnévjegyzékek – Az adott nyelven beszélők neveit lajstromzó listák. (Például a magyar "A tihanyi apátság birtokösszeírása".)
4. Tárgylajstromok – A hétköznapi élet eszközeinek a felsorolása az adott nyelven.
5. Egyéb felsorolások
6. Szójegyzékek – kisebb terjedelmű szótárak, a szavak mellékjelentéseinek értékelése nélkül, velük alkotott kifejezések mellőzésével.
7. Szótárak – a nyelv szavainak átfogóbb és bővebb fordításai, értelmezései.
8. Szövegek – a nyelvet legjobban jellemző, összefüggő mondatokból álló írások.

[szerkesztés] Nyelvek legkorábbi nyelvemlékei

sumer – i. e. 3400 és 3100 között, az uruki templomi levéltárból egyiptomi – i. e. 3400 és 3200 között, sírbéli feliratok Ujból görög – i. e. 1500 körül kínai – i. e. 1300 körül föníciai – i.e 1000 körül héber – i. e. 950 körül, a Gezer-naptár etruszk – i. e. 700 körül perzsa – i. e. 525 körül latin – i. e. 500 körül, Duenos-felirat szanszkrit – i. e. 500 körül keltibér – i. e. 100 körül arab – i. sz. 100 körül, az En Avdat felirat óskandináv – 160 körül ír – 500 körül, Ogham feliratok angol(szász) – 660 körül türk – 700 körül, türk rovásírás (Orkhon) japán – 700 körül német – 775 körül, Abrogans spanyol – kb. 804

(ó)francia – kb. 842, a Strasbourgi eskük olasz – 960 és 963 között szlovén – 972 és 1093 között, a Freising-kéziratok magyar – 997, A veszprémvölgyi apácák alapítólevele katalán – kb. 1028 horvát – kb. 1100, Baška-tábla dán- kb. 1100 portugál – 1189 lengyel – kb. 1270, Henryków könyve orosz – 1300-1350 között albán – 1400 körül koreai – 1446 román – 1521, Neacşu levele lett – 1530 észt – 1535 finn – 1543, Abckiria litván – 1545

[szerkesztés] Lásd még

• Magyar nyelvemlékek
• Nyelvészet

[szerkesztés] Forrásművek

• Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. ISBN 9631747387