Nyelvemlék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket. Nyelvemlékké gyakorlatilag bármilyen lejegyzett szöveg válhat.

A nyelvemlékeket a következő csoportokba szokás osztani:

  1. Szórványok – A vizsgált nyelv szavai, mondatai egy javarészt más nyelvű szövegbe ágyazódva helyezkednek el. (Legismertebb magyar példája a Tihanyi alapítólevél.)
  2. Glosszák – A kérdéses nyelven idegen nyelvű szöveghez írt rövidebb terjedelmű magyarázatok.
  3. Tulajdonnévjegyzékek – Az adott nyelven beszélők neveit lajstromzó listák. (Például a magyar "A tihanyi apátság birtokösszeírása".)
  4. Tárgylajstromok – A hétköznapi élet eszközeinek a felsorolása az adott nyelven.
  5. Egyéb felsorolások
  6. Szójegyzékek – kisebb terjedelmű szótárak, a szavak mellékjelentéseinek értékelése nélkül, velük alkotott kifejezések mellőzésével.
  7. Szótárak – a nyelv szavainak átfogóbb és bővebb fordításai, értelmezései.
  8. Szövegek – a nyelvet legjobban jellemző, összefüggő mondatokból álló írások.

[szerkesztés] Nyelvek legkorábbi nyelvemlékei


[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Forrásművek

  • Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. ISBN 9631747387
Személyes eszközök