Lett lat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lett lat
(Latvijas lats (lettül))
1Lats salmon.png
1 lat

ISO 4217 kód LVL
Devizajel Ls
Ország Lettország

Infláció
Mértéke 1,9%[1]
Metódus HICP
Árfolyam
Napi árfolyam [1]
Váltópénz
santīm 1/100
Érmék
Használatban 1, 2, 5, 10, 20 és 50 santīmu, illetve 1 és 2 lati
Bankjegyek
Használatban 5, 10, 20, 50, 100 és 500 latu
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM)
Kezdete 2005. május 2.
Rögzített árfolyam kezdete 2005. január 1.
€-val helyettesítve (készpénz) 2014. január 1.
Euró árfolyam 0,702804 lat
Sáv 15% de jure
Kibocsátó
Központi bank Latvijas Banka
Weboldala

A lat (lettül: lats, többesszámban lati) Lettország hivatalos pénzneme volt 2013. december 31-ig, amikor felváltotta az euró.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1918-ban kikiáltott független Lett Köztársaságban még nem volt nemzeti pénznem. Különböző devizák (a szovjet rubel, a német márka, a birodalmi márka, a cári rubel és a Duma rubele, valamint a különböző városok által kibocsátott helyi bankjegyek) váltak fizetőeszközökké. 1918. december 11-én a lett állam a kusza helyzeten valamelyest orvosolandó rögzített átváltási árfolyamot vezetett be három külföldi, forgalomban lévő pénz között.

1919. március 22-én a lett ideiglenes kormány engedélyt adott a pénzügyminiszternek saját nemzeti bankjegyek kibocsátására megalapozva Lettország önálló pénzügyi politikáját. Az 1919. április és 1922. szeptember között kibocsátott címletek a lett rubel névre hallgattak, váltópénzük a kopejka volt. A lett rubel 1, 5, 10, 25, 50, 100, 500 rubeles és 5, 10, 25 és 50 kopejkás címletű papírpénzként jelent meg. Valamennyi címletet lett alkotók tervezték.

1922. augusztus 3-án a miniszterek tanácsa pénzügyi szabályozásokat vezetett be. Ettől fogva a hivatalos pénznem a lett lat lett, amelynek 100 santīmssal volt egyenlő. Mindazonáltal a lett rubel továbbra is forgalomban maradt (1 lat megfelelt 50 rubelnek). Az új pénz bankegyei a 10, 20, 25 és 50 lat címletben voltak elérthetők. Az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 santīmsos, valamint az 1, 2 és 5 latos címlet fémpénz volt. A bankjegyeket a hamisítás ellen küzdve a legkorszerűbb biztonsági technológiákkal kívánták ellátni, így az Egyesült Királyságban nyomták egészen 1938-ig, tervezőik is britek voltak. Az érméket viszont három lett alkotó tervezte.

1922. szeptember 2-án megalakult a Lett Nemzeti Bank, amely a későbbiekben az ország pénzügyi politikáját alakította. November 2-án az ország nemzetközi fizetőképességét javítva, viszont komoly inflációt gerjesztve ideiglenes 500 latos címletet vezetett be a korábbi bankjegyek felülbélyegzésével. A 100 latos papírpénzt 1923-ban dobták piacra. A pénzügyminiszter továbbá 5, 10 és 20 lat címletben kincstárjegyeket, 1, 2, 5, 10, 20 és 50 santīms, valamint 1, 2 és 5 lat kincstári érméket is kibocsátott.

1940. június 17-én Lettországot a Vörös Hadsereg csapatai szállták meg, majd augusztus 5-én a informálisan Szovjetunióhoz csatolták. 1940. október 10-én pedig a Lett Nemzeti Bank is a Szovjet Nemzeti Bank részévé vált. Az 1940. november 25-ei döntés alapján az átváltási árfolyam a szovjet rubel és a lett lat között az 1–1 arány lett. 1941. március 25-én megszűnt a lett lat, amelyet ezután már beváltani se nagyon lehetett, ám a II. világháborút követően a szovjet hatóságok tiltották a birtoklását. Lettország német megszállása idején – átmenetileg – a fizetőeszköz a birodalmi márka lett, amely 10 szovjet rubelnek felelt meg.

1987-ben a Szovjet Nemzeti Bank lett központját Lett Központi Bank névre keresztelték át, de az önálló bankjegynyomás jogát nem kapta meg. 1990. március 2-án a Lett SzSzK Központi Bizottsága úgy döntött önálló jegybankot állít fel a Lett SZSZK-ban.

1990. július 31-én a Lett Nemzeti Bank úgy döntött, hogy újra bevezeti a nemzeti valutát, ám erre csak 1992. május 4-én ideiglenesen ("lett rubel"), 1993-ban pedig véglegesen kerül sor. Az új lat megfelelt 200 lett rubelnek.

2005. május 2-án a lett lat belépett az ERM–2 rendszerébe. Az euró bevezetést 2008. január 1-re tervezték, ám a céldátum tarthatatlannak bizonyult. Az Európai Bizottság 2013. június 5-én javasolta az Európai Tanácsnak, hogy Lettország 2014. január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez.[2]

Érmék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség, hogy az összes érme külföldön, nagyrészt Németországban készült. Az 1 latosból minden évben más előlappal hozzák forgalomba.

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás
Tömeg Átmérő Összetétel Előlap Hátlap
1santims 2005.png 1 santim 1,60 g 15,65 mm rézzel bevont acél érték számmal és betűvel LATVIJAS REPUBLIKA,
Lettország címere
2santimi 2006.png 2 santim 1,90 g 17 mm
5santimi 2006.png 5 santim 2,5 g 18,5 mm réz, cink, nikkel
10santimu 1992.png 10 santim 3,25 g 19,90 mm
20santimu 1992.png 20 santim 4 g 21,50 mm
50santimu 1992.png 50 santim 3,5 g 18,8 mm kuprónikkel fenyő, érték
számmal és betűvel
1Lats salmon.png 1 lat 4,8 g 21,75 mm hal, érték számmal és betűvel
2Lati 1999.png 2 lat 6 g 24,35 mm szarvasmarha,
érték számmal és betűvel

Bankjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névérték Szín Méret Leírás
Előlap Hátlap
5 lat zöld 130 x 65 mm fa díszítések
10 lat ibolya Daugava folyó hagyományos lett hajlított tárgy
20 lat barna hagyományos lett házak díszítések
50 lat kék hajó rigai vár és a város címere
100 lat vörös Krisjanis báró díszítések
500 lat arany lett női népviselet díszítések

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lett lat témájú médiaállományokat.