Bosnyák konvertibilis márka
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk A bosnyák konvertibilis márkáról Bosznia-Hercegovina hivatalos pénzneméről szól. A BAM egyéb jelentéseit lásd: BAM (egyértelműsítő lap)-on
| ISO 4217 kód | BAM |
| Fizetőeszközként használja | Bosznia-Hercegovina |
| Infláció | 1,5% |
| Forrás | The World Factbook, 2007. |
| Rögzített az árfolyama a köv. valutához | euró = 1,95583 KM |
| Váltópénz | |
| 1/100 | pfening |
| Jelölés | KM |
| Érmék | 5, 10, 20, 50 pfening, 1, 2, 5 márka |
| Bankjegyek | 50 pfening, 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200 márka |
| Központi bank | Централна банка Босне и Херцеговине / Centralna banka Bosne i Hercegovine |
| Weboldal | www.cbbh.ba |
| Árfolyam | napi árfolyam |
A konvertibilis márka Bosznia-Hercegovina hivatalos pénzneme.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A konvertibilis márka története
Az új bosznia-hercegovinai fizetőeszközt az országot felügyelő ENSZ-ellenőrzés nyomására vezették be. 1998. június 22-én került forgalomba.
A lépés a nemzetközi közösségnek a boszniai háborúban (1992–1995) szétszakadt ország egységesítését célzó egyik legfontosabb eleme volt. A bosnyák lakosságú részeken addig – a hivatalos fizetőeszköznek számító – boszniai dinárral, a szerb részeken jugoszláv dinárral, a horvát területeken pedig horvát kunával fizettek, míg a német márka mindenütt használatban volt. Ezért az árfolyamát is először 1:1 arányban a német fizetőeszközéhez kötötték (innen a márka és a fening (Pfennig) elnevezés). Miután 2002-ben a német márkát felváltotta az euró, a konvertibilis márkát gyakorlatilag ugyanazon a kötött árfolyamon váltották be az EU új fizetőeszközére, mint a német márkát.
A konvertibilis márka bevezetése Peter Nicholls új-zélandi pénzügyi szakembernek, a Bosznia-Hercegovinai Központi Bank elnökének és boszniaiakból álló szakembergárdájának nevéhez köthető.
[szerkesztés] Érmék
A pfennig írásoldalán az érme névértéke és mögötte Bosznia-Hercegovina térképe szerepel. A névérték felett vagy latin vagy cirill betűkkel a fenniga, azaz pfennig szó szerepel. Az írásmód attól függ, hogy melyik köztársaságban verték. A Boszniai Szerb Köztársaság területén a cirill, míg a Bosnyák-horvát Föderációban a latin betűs változat szerepel a felső részen. Az érme szélén az ország neve van vésve latin és cirill betűkkel. A fejoldalán a verés évszáma és az ország címere szerepel.
A márka írásoldalán az érme névértéke és a KM (konvertibilna marka) betűk találhatók. Az érme szélén az ország neve van vésve latin és cirill betűkkel. Az 1 márkás fejoldalán az ország címere szerepel. A 2 márkás fejoldalán a béke galambja található. Az érme szélén a golub mira ill. голуб мира szerepel.
[szerkesztés] Bankjegyek
A két bosznia-hercegovinai entitás a bankjegyeket saját változatban adja ki, de az egyik által kibocsátott bankjeggyel vagy érmével a másik országrészben is lehet fizetni, az eltérő változatok az országban össze vannak keveredve. A bankjegyekről – az azonos ábrázolás ellenére – könnyen el lehet dönteni, hogy azokat ki bocsátotta ki, mert a szerb köztársaságbeli változaton a cirill betűs, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció által kiadottakon a latin betűs felirat áll első helyen (kivéve a csak egy változatban nyomott 200 márkást).
A bankjegyek két változatán más-más alakok szerepelnek. Ez alól két kivétel van: a mindkét országrészben Meša Selimović-ot ábrázoló 5 márkás (amelynek változatai csupán abban térnek el, hogy a cirill vagy a latin betűs írás van-e előbb), és a már említett, Ivo Andrićot ábrázoló 200 márkás. 1 márkásból csak föderációs változat létezik, az Ivo Andrićot ábrázoló szerb változat ugyanis nyomdahiba miatt sosem került forgalomba. A bankjegyek az egyes nemzetek saját jelképeitől mentesek, a rajta látható személyek kivétel nélkül boszniai születésű irodalmi alakok.
A bankjegyeket a párizsi Francois-Charles Oberthur csoport pénzjegynyomdájában állítják elő. A minden szempontból kivétel 200 márkást a bécsi Österreichische Banknoten- und Sicherheitsdruck GmbH gyártja.
Az érmék megjelenése országszerte azonos. A pfeninges érméket a llantrisanti Royal Mint (Brit Királyi Pénzverde) készíti.
[szerkesztés] Irodalom
- Juhász József, Márkusz László et al.: Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában, Bp., Zrínyi Kiadó, 2003.


