Boszniai háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boszniai háború
Délszláv háború
Bosnian war header.no.png
Jobbra lent: Norvég ENSZ katona Szarajevóban
Jobbra fent: Ratko Mladić katonák kíséretében.
Balra: A szarajevói parlament épülete, 1992 májusában, miután bombatalálatot kapott.
Dátum 1992. április 1.1995. december 14.
Helyszín Bosznia-Hercegovina
Eredmény Daytoni egyezmény
Harcoló felek
Kis-Jugoszlávia:
Flag of SFR Yugoslavia.svg Jugoszlávia
Flag of SR Montenegro.svg Montenegró
Jugoszláv szövetségesek:
Flag of the Republic of Serbian Krajina2.png Szerb Krajinai Köztársaság
Flag of Republika Srpska.svg Boszniai Szerb Köztársaság
Flag of Serbia (1992-2004).svg Csetnikek
 Nyugat-Boszniai Köztársaság
Flag of Bosnia and Herzegovina (1992-1998).svg Bosznia-Hercegovina
Flag of Jihad.svg Bosnyák és arab mudzsahedek
Flag of Croatia.svg Horvátország
Flag of Germany.svg Osztrák és német önkéntesek
Flag of the Croatian Republic of Herzeg-Bosnia.svg Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság
Flag of the United Nations.svg ENSZ

Flag of NATO.svg NATO

Haderő
~600-700 tank
~120 000 katona
Bosnyákok:
~100 tank
~200 000 katona
Horvátok:
~300 tank
~70 000 katona
Veszteségek
20 649 katona
3 555 civil
Bosnyákok:
31 270 katona
32 723 civil
Horvátok:
5 439 katona
1 899 civil

A boszniai háború 19921995 között a Bosznia-Hercegovinában élő bosnyákok, szerbek és horvátok között Jugoszlávia és Horvátország beavatkozásával folytatott polgárháború.

A balkáni háború legszörnyűbb szakasza, mintegy 97 000 ember életét kioltó konfliktus. Az áldozatok kevesebb mint felét kitevő civilek 83%-a muszlim, 10%-a szerb és 5%-a pedig horvát nemzetiségű volt.[1] Pusztán vallási és etnikai hovatartozásuk miatt gyilkoltak meg több ezer embert. A háborúban részt vevő mindegyik náció hallatlan kegyetlenkedéseket követett el a másik kettő polgári lakossága ellen.

A háború kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1991 óta zajló horvátországi háborúval párhuzamosan robbant ki a konfliktus.

A boszniai szerbek nem akartak elszakadni a Szlovénia, Horvátország és Macedónia kiválása után megmaradt Jugoszláviától, miközben a boszniai horvátok és a bosnyákok nem kértek a túlnyomóan szerb többségű állammaradékból. 1992 januárjában ezért a szerbek kikiáltották a Boszniai Szerb Köztársaságot, amely Jugoszlávia részének nyilvánította magát. 1992. február 29-én és március 1-jén egy referendumot tartottak Bosznia-Hercegovina függetlenségéről az egész köztársaságban. A választók 67%-a vett részt a szavazáson – főleg boszniai horvátok és bosnyákok, mert a szerbek bojkottálták –, és 98%-uk a függetlenségre szavazott. A helyzet pattanásig feszült volt.

Április 1-jén Bijeljina községben megtörtént az első összeütközés: rálőttek a nem szerb lakosságra. Két nappal később a Szerb Nemzeti Erő ellenőrzése alá került Banja Luka. Ezen a napon Mostar mellett felrobbantottak egy kamiont. Alija Izetbegović, Bosznia-Hercegovina elnöke megszervezte a terrorista ellenes csoportot, hogy ismét stabilizálódjon az ország, azonban ez nem történt meg. Livnóban és Tuzlában elkezdték megszervezni a partizán-hagyományokra épülő „területi ellenállás”-t. Másnap Arkan kapitány szerb gárdája elfoglalta Bijeljinát. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a SDS e nap elaknásította Bosanski Brodot és a környéket. Április 15-én megalakult a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg is.

Május 2-án megkezdődött a háború. Május 31-én Vrhpolje-ban brutális emberöldöklés zajlott, amely folytatódott június 3-án Seljanaban, augusztus 14-én Korići-falnál, augusztus 23-án Szarajevó Halači utcájában, szeptember 28-án Boljakovi Potokban.


Bosnyák-horvát konfliktusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bosnyák-horvát konfliktus
Délszláv háború
Dátum 19921994
Helyszín Hercegovina, Lašva-völgy
Eredmény Washingtoni egyezmény
Harcoló felek
Flag of Croatia.svg Horvátország
Flag of the Croatian Republic of Herzeg-Bosnia.svg Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság
Flag of Bosnia and Herzegovina (1992-1998).svg Bosznia-Hercegovina
Flag of Jihad.svg Bosnyák ill. „önkéntes” arab mudzsahedek


A bosnyák-horvát konfliktus a bosnyák hadsereg (Armije BiH) és a horvát gárda (HVO) között zajlott 1992 és 1994 között.

1993 januárjában a horvát erők bombázták a Lašva-völgyi Gornji Vakufot. Január 11-én kezdődtek a harcok, a horvátok követelték a város átengedését, hogy összeköthessék nyugat-boszniai és közép-boszniai területeiket. Ellenkező esetben a város lerombolásával fenyegetőztek. A bosnyákok nem hajlottak a megállapodásra, ezért a horvátok mészárlást indítottak a civil lakosság ellen Bistrica, Uzričje, Duša, Ždrimci és Hrasnica falvakban. A két hónapos vérengzések alatt a nehéztüzérség folyamatosan lőtte a várost. A támadásokban több száz bosnyák civil halt meg, az etnikai tisztogatás alatt 2000 bosnyák halt meg vagy tűnt el. 1993 első felében Hercegovinában is harcok dúltak, de 1993 júniusában a bosnyák erők visszafoglalták a Neretva völgyét. Eközben a horvátok kilenc hónapig ostromolták Mostart, május 9-én lerombolták a mostari öreghidat is. 1994 márciusában aláírták a Washingtoni egyezményt, melynek értelmében a bosnyákok és a horvátok megalapították a Föderációt. Innentől kezdve a bosnyákok és a horvátok közti harcok megszűntek.


Horvát-szerb konfliktusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvát-szerb konfliktus
Délszláv háború
Dátum 1992. április 1.1995. december 14.
Helyszín Horvátország, Boszniai Krajina, Szávamellék, Hercegovina
Eredmény Daytoni egyezmény
Harcoló felek
Flag of Republika Srpska.svg Boszniai Szerb Köztársaság
Flag of SFR Yugoslavia.svg Jugoszlávia
Flag of the Republic of Serbian Krajina2.png Szerb Krajinai Köztársaság
Flag of SR Montenegro.svg Montenegró
Flag of Croatia.svg Horvátország
Flag of the Croatian Republic of Herzeg-Bosnia.svg Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság

A háború elején a szerbek a Krajinai Szerb Köztársaság támogatásával két hadjáratban is megverték a horvátokat a Száva menti régióban, ezzel 1992 októberére annak nagy része a Szerb Köztársaság fennhatósága alá került. Eközben Nyugat-Boszniában elfoglalták Livnót és Jajcét. 1993-ban és 1994-ben a konfliktus elsősorban Horvátországban zajlott. A Föderáció megalakulása után a horvátok a Tuđman vezette Horvátország támogatásával ellencsapást indítottak. A nyugat-boszniai offenzíva hatására kötötték meg a Daytoni békét.


Szerb-bosnyák konfliktusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bosnyák-szerb konfliktus
Délszláv háború
Dátum 1992. április 1.1995. december 14.
Helyszín Boszniai Krajina, Hercegovina, Kelet-Bosznia, Szarajevó környéke
Eredmény Daytoni egyezmény
Harcoló felek
Flag of Republika Srpska.svg Boszniai Szerb Köztársaság
 Nyugat-Boszniai Köztársaság
Flag of SFR Yugoslavia.svg Jugoszlávia
Flag of the Republic of Serbian Krajina2.png Szerb Krajinai Köztársaság
Flag of SR Montenegro.svg Montenegró
Flag of Bosnia and Herzegovina (1992-1998).svg Bosznia-Hercegovina
Flag of NATO.svg NATO
Flag of Jihad.svg Bosnyák és arab mudzsahedek

A szerbek és bosnyákok (főként kelet-boszniai) konfliktusa véres harcokba torkollott, mind a katonai egységek mind a civil lakosság körében. 1992-ben a szerbek etnikai tisztogatást végeztek, ami elől sok bosnyák menekült (vagy űztek el) Srebrenica környékére.

A boszniai háború egyik legvéresebb eseménye a srebrenicai mészárlás volt. A mészárlás 1995 júliusában történt, amikor Srebrenica környékén, amit előzőleg az ENSZ erői már biztonságos területté nyilvánítottak, mintegy 8700 bosnyákot végeztek ki. A bűncselekményt, Ratko Mladić vezetésével, a Szerb Köztársasági Hadsereg hajtotta végre, de több félkatonai szervezet is részt vett a mészárlásban.

Béketeremtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boszniában rendkívüli méreteket öltött a háború, de a nyugati világ akkor kezdett komolyabb figyelmet fordítani rá, amikor arab (jemeni) önkéntesek is feltűntek a harcokban, akik muszlim bosnyákok egyes csoportjaival alkották az ún. boszniai mudzsahedeket. Ezek között feltehetően terroristák is voltak, s ekkora már a Nyugat komoly figyelmet fordított a konfliktusra, nehogy a terrorizmus ezen a csatornán keresztül törjön Nyugatra.

A horvátok oldalán is szélsőséges, Ausztriából és Németországból verődött neonáci önkéntesek harcoltak.

1993. augusztus 1–11. között zajlott a Mir Sada erőszakmentes nemzetközi békemenet a háború megállítására. Bár végül nem járt sikerrel, a kezdeményezés egyedülálló esemény volt a történelemben, mint a mindmáig legnagyobb tömeget megmozgató erőszakmentes akció egy másik országban dúló háború megfékezésére.

A háborút 1995-ben a daytoni békeszerződéssel zárták le. Ebben Slobodan Milošević, Alija Izetbegović és Franjo Tuđman, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, a bosnyák nép és Horvátország vezetői megegyeztek Bosznia-Hercegovina jelenlegi felosztásáról és szabad választások kiírásáról.


Az áldozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az áldozatok száma[2]
Összes áldozat
93 837
bosnyákok 63 687 67,9%
szerbek 24 216 25,8%
horvátok 5 057 5,4%
mások 877 0,9%
Összes polgári áldozat
34 610
bosnyákok 30 514 88,2%
horvátok 2 076 5,9%
szerbek 1 973 5,7%
mások 47 0,2%
Összes elesett katona
54 223
bosnyák 30 173 55,6%
szerb 21 399 39,5%
horvát 2 619 4,8%
mások 32 0,1%
Meg nem állapított 4 000

A mai napig meghatározatlan az áldozatok száma, hiszen még számtalan tömegsír maradt feltáratlan. Az egyik boszniai statisztika a következő táblázatban van összefoglalva – eszerint közel 94 ezren haltak meg. Más számítások szerint 97 ezernél is több áldozat lehetett.

Nemzetközi bíráskodás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több szervezet is megpróbált beavatkozni a békés rendezés érdekében. Az ENSZ 1993. május 25-én a 827. számú határozatával létrehozta a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntetteket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéket (ICTY).

A büntetendő cselekedetek körét négy nagy csoportba sorolja az alapító okmány a genfi a hágai jogra, a Genocídium-egyezményre, valamint a nürnbergi gyakorlatra tekintettel:

  • szándékos emberöléssel, kínzással vagy embertelen bánásmóddal; szenvedés ill súlyos testi-lelki sérelem szándékos okozásával és további dolog elleni cselekmények és kényszerítéses cselekmények
  • megsértették a háború jogát és szokásait
  • népirtás, illetőleg az arra irányuló szövetkezés, az arra való felbujtás, annak kísérlete, vagy az abban való bűnrészesség
  • emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Boszniai halottak (2007. június 27.)
  2. Istraživačko-dokumentacioni centar Sarajevo, Magazin "Dani", 23. decembar 2005. (Hiányos adatok.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszniai háború témájú médiaállományokat.