Boszniai Szerb Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerb Köztársaság
Република Српска
Republika Srpska
Szerb Köztársaság zászlaja
Szerb Köztársaság zászlaja
Szerb Köztársaság címere
Szerb Köztársaság címere
Nemzeti mottó: nincs
Nemzeti himnusz: Moja republika
Fővárosa hivatalosan Szarajevó,
a gyakorlatban Banja Luka
é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 19′
Államforma köztársaság
Vezetők
elnök Milorad Dodik
Miniszterelnök Željka Cvijanović
Hivatalos nyelv szerb, bosnyák, horvát
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Népsűrűség 58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,053 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Bosnyák konvertibilis márka (KM)
Nemzetközi gépkocsijel BIH
Internet TLD .ba
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszniai Szerb Köztársaság témájú médiaállományokat.

Republikasrpska.png

A boszniai Szerb Köztársaság (szerbül Република Српска / Republika Srpska, bosnyák nyelven és horvátul Republika Srpska) egyike a két, Bosznia és Hercegovinát alkotó ún. entitásnak (a másik a Bosznia-Hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa Bosznia-Hercegovina alkotmánya szerint Szarajevó, a de facto főváros azonban Banja Luka (a kormányhivatalok többsége és a parlament is itt működik).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es évek elején Szlovénia és Horvátország kilépése miatt a maradék Jugoszláviában szerb túlsúly jött létre. Bosznia-Hercegovina jugoszláv tagköztársaság etnikailag erősen megosztott volt. A szerbek Jugoszlávián belül akartak maradni, a bosnyákok és a horvátok pedig el akartak szakadni illetve Horvátországhoz akartak csatlakozni. 1992. január 9-én a boszniai Szerb Gyűlés egyoldalúan kikiáltotta a boszniai Szerb Köztársaságot, február 28-án elfogadta az új állam alkotmányát, amely kimondta a Jugoszláviához való tartozást. A bosnyákok és a horvátok ezután egy népszavazáson az önállósulás mellett döntöttek. Erre a szerb milíciák a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatásával háborút indítottak a nem szerbek lakta országrész ellen.

A Szerb Köztársaságot a boszniai háború (19921995) alatt nemzetközileg nem ismerték el. Miután 1994-től kezdve a sorozatos katonai vereségek nyomán egyre jobban lecsökkent az államalakulat területe, az ország vezetői békekötésre kényszerültek.

1995-ben a délszláv háborúkat lezáró daytoni békeszerződés értelmében a gyakorlatilag több részre szakadt Bosznia-Hercegovinát újraegyesítették, de a területén kikiáltott Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát béketárgyalások folyamán felállt Bosznia-Hercegovinai Föderáció jogalanyiságát is elismerték. Bosznia-Hercegovinát két „entitásra” osztották fel, melyek önálló parlamenttel rendelkeznek. A dualista állam egységét a ENSZ Boszniai Főmegbízott Hivatala (Office of the High Representative, OHR) biztosítja, amely az ENSZ nevében kormányozza egész Boszniát. A főmegbízott megsemmisítheti a parlamentek határozatait.

A Szerb Köztársaság legfőbb támogatója Szerbia.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szerb Köztársaság 7 régióra oszlik:

A Boszniai Szerb Köztársaság régiói
  1. Banja Lukai régió, székhelye Banja Luka
  2. Doboji régió, székhelye Doboj
  3. Bijeljinai régió, székhelye Bijeljina
  4. Vlasenicai régió, székhelye Zvornik
  5. Szarajevó-Romanija régió, székhelye Sokolac
  6. Fočai régió, székhelye Foča
  7. Trebinjei régió, székhelye Trebinje

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszniai Szerb Köztársaság témájú médiaállományokat.