Boszniai Szerb Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Szerb Köztársaság

Република Српска
Republika Srpska

Boszniai Szerb Köztársaság zászlaja

Boszniai Szerb Köztársaság címere

Nemzeti mottó: nincs
Nemzeti himnusz: Moja republika

Fővárosa hivatalosan Szarajevó,
a gyakorlatban Banja Luka

Államforma

köztársaság

Vezetők

elnök Milan Jelic

Miniszterelnök Milorad Dodik

Hivatalos nyelv szerb, bosnyák, horvát

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Népsűrűség 60 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület 25,053 km²

Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Bosnyák konvertibilis márka (KM)

Nemzetközi gépkocsijel BIH

Internet TLD

.ba

A boszniai Szerb Köztársaság (szerbül Република Српска / Republika Srpska, bosnyák nyelven és horvátul Republika Srpska) egyike a két, Bosznia és Hercegovinát alkotó ún. entitásnak (a másik a Bosznia-Hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa Bosznia-Hercegovina alkotmánya szerint Szarajevó, a de facto főváros azonban Banja Luka (a kormányhivatalok többsége és a parlament is itt működik).

[szerkesztés] Története

Az 1990-es évek elején Szlovénia és Horvátország kilépése miatt a maradék Jugoszláviában szerb túlsúly jött létre. Bosznia-Hercegovina jugoszláv tagköztársaság etnikailag erősen megosztott volt. A szerbek Jugoszlávián belül akartak maradni, a bosnyákok és a horvátok pedig el akartak szakadni illetve Horvátországhoz akartak csatlakozni. 1992. január 9-én a boszniai Szerb Gyűlés egyoldalúan kikiáltotta a boszniai Szerb Köztársaságot, február 28-án elfogadta az új állam alkotmányát, amely kimondta a Jugoszláviához való tartozást. A bosnyákok és a horvátok ezután egy népszavazáson az önállósulás mellett döntöttek. Erre a szerb milíciák a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatásával háborút indítottak a nem szerbek lakta országrész ellen.

A Szerb Köztársaságot a boszniai háború (1992–1995) alatt nemzetközileg nem ismerték el. Miután 1994-től kezdve a sorozatos katonai vereségek nyomán egyre jobban lecsökkent az államalakulat területe, az ország vezetői békekötésre kényszerültek.

1995-ben a délszláv háborúkat lezáró daytoni békeszerződés értelmében a gyakorlatilag több részre szakadt Bosznia-Hercegovinát újraegyesítették, de a területén kikiáltott Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát béketárgyalások folyamán felállt Bosznia-Hercegovinai Föderáció jogalanyiságát is elismerték. Bosznia-Hercegovinát két „entitásra” osztották fel, melyek önálló parlamenttel rendelkeznek. A dualista állam egységét a ENSZ Boszniai Főmegbízott Hivatala (Office of the High Representative, OHR) biztosítja, amely az ENSZ nevében kormányozza egész Boszniát. A főmegbízott megsemmisítheti a parlamentek határozatait.

A Szerb Köztársaság legfőbb támogatója Szerbia.