Ratko Mladić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Evstafiev-ratko-mladic-1993-w.jpg

Ratko Mladić (szerb cirill írással: Ратко Младић, 1942. március 12-[1] – ) boszniai szerb katonatiszt, akit azzal vádolnak, hogy háborús bűnös, a srebrenicai tömeggyilkosság fő felelőse.

Származása és katonai karrierjének kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Božinovići településen született, Bosznia-Hercegovina területén. Apját, Neđo Mladić kommunista partizánt 1945-ben a nácibarát horvát usztasák ölték meg. 1961-ben lépett be a hadseregbe, tanulmányait kimagasló eredménnyel végezte. Első állomáshelye Szkopje volt, ahol az általa vezetett alakulat legfiatalabb tagja volt. A katonai ranglétrán fokozatosan haladt előre.

Szerepe a délszláv háborúkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991 júniusában érkezett Kninbe, a JNA 9. század parancsnokaként. A horvátok elleni harcokban 1991. október 4-én főparancsnok lett. 1992. május 9-én átvette Szarajevóban a főparancsnoki tisztséget a 2. hadseregben. Három nappal később megbízták a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének megteremtésével. 1994. június 24-én előléptették főparancsnoknak.

A srebrenicai tömeggyilkosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1995 júliusában neki volt a legnagyobb szerepe a srebrenicai mészárlásnál.[2] Az irányítása alatt álló csapatok elfoglalták az ENSZ védelme alatt álló várost, ahonnan a jelen lévő holland békefenntartók távoztak. A nőket a férfiaktól különválasztották és bosnyák területekre szállították. A vád szerint ezután Mladić utasítására 8000 muzulmán férfit és kisfiút lőttek agyon. Az elkövetett kegyetlenkedésekről videofelvételek is készültek, illetve a tömegsírok feltárása nyomán is rekonstruálhatóak voltak az események. Ez volt a legnagyobb népirtás Európában a II. világháború óta.

Bujkálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996. november 9-én Biljana Plavšić a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke menesztette Mladićot a hadsereg éléről. Háborítatlanul élt Szerbiában Slobodan Milošević rendszerének 2000-ben bekövetkezett bukásáig. Ekkortól bújkálni kényszerült az ellene kiadott nemzetközi körözés miatt.

Bujkálása idején egyre nagyobb nyomás nehezedett Szerbiára, hogy állítsa bíróság elé vagy adja ki a nemzetközi közösségnek a háborús és emberiség elleni bűnöket elkövetett politikusokat, katonai parancsnokokat. 2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék előtt feleljen tetteiért, ahol 2006-ban szívroham következtében meghalt. 2008. július 21-én a boszniai szerb köztársaság elnökét, Radovan Karadžićot is elfogták Szerbiában, aki ugyancsak részese volt a Mladić által elkövetett srebrenicai vérengzésnek. Mladićot azonban nem fogták el, sőt évekkel később előkerült videofelvételek tanúsága szerint még nyilvános eseményeken (családi esküvőn, temetésen, keresztelőn) is részt vett.

Elfogása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. május 26-án, miután egy évtizedig bujkált, a szerb hatóságok elfogták a vajdasági Lázárföldön. Az első sajtóhírek szerint elfogásakor Milorad Komadić névre kiállított hamis igazolvány volt nála.[3][4][5] (A név egyszerűen megjegyezhető volt számára, hisz az elejéről leválasztva a "Milo" tagot és máshogy tagolva a maradványt, kis közelítéssel eredeti nevéhez jutunk.) Belgrád azóta cáfolta ezt az értesülést, Ivica Dačić belügyminiszter személyesen erősítette meg, hogy Mladić a saját, időközben lejárt érvényességű igazolványával rejtőzködött.[6] Mladićot a szerb hatóságok kiadták a Nemzetközi Törvényszéknek és 2011. május 31-én a hágai börtönbe szállították.[7]

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]