Nemzetközi Bíróság
A hágai Nemzetközi Bíróság (angolul International Court of Justice, franciául Cour Internationale de Justice) az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsődleges bírói szerve. A Bíróság a hágai Béke Palotában működik, amely épületen az Állandó Választottbírósággal, a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiával és egy nemzetközi jogot kutató magánintézettel osztozik.
A Bíróságot 1945-ben alapította az Egyesült Nemzetek alapokmánya, a munkáját 1946-ban kezdte meg, mint az Állandó Nemzetközi Bíróság utódja. Az alapokmány mellékletét képező Alapszabály, amely hasonló az elődjééhez, a bíróságot alkotó és szabályozó alapvető dokumentum.[1]
A Nemzetközi Bíróság nem tévesztendő össze a Nemzetközi Büntetőbírósággal, amelynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van, ám nem államok közötti vitákkal, hanem egyéni büntetőjogi felelősséggel foglalkozik.
A Bíróság ügyei szerteágazóak, fő feladata az államok által elé tárt jogviták eldöntése jogilag kötelező ítélettel, illetve a megfelelően felhatalmazott nemzetközi szervezetek, ügynökségek és az ENSZ Közgyűlése által elé küldött jogi kérdésekben kötelező erővel nem bíró tanácsadó vélemények megalkotása. A Bíróság relatíve kevés üggyel foglalkozott a történelme során, de egyértelműen megerősödött a bíróság használata iránti hajlandóság az 1980-as évek óta, különösen a fejlődő országokban.
Tartalomjegyzék |
Felépítés [szerkesztés]
A bíróság 15 tagú, a bírákat kilenc évre választják.[2] A bíróság jelenlegi bírái közül többen voltak diákjai vagy tanárai az Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiának. A bíróságnak Herczegh Géza személyében magyar bírája is volt 1993 és 2003 között.
Joghatóság [szerkesztés]
Egyetlen állam ellen sem lehet a Bíróság előtt pert indítani, ha az nem fogadta el annak joghatóságát. A Bíróság joghatóságát el lehet fogadni egyedi ügyekre, illetve általánosságban is.[3] Az ENSZ Alapokmány XIV. fejezete feljogosítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát hogy betartassa a bíróság ítéleteit, ha annak valamelyik fél nem tesz eleget, és a másik ezért a BT-hez fordul.
A tanácsadó vélemények megalkotása tekintetében a Bíróság mérlegelési joggal bír: a benyújtott kérelem vizsgálata alapján dönti el, hogy megalkotja-e, vagy elutasítja a megkeresést.
Ügyek [szerkesztés]
A bíróság első ügyében 1949-ben hozott határozatot. Ebben az ügyben a bíróság úgy döntött, hogy az Egyesült Királyságnak joga van áthajózni az Albániához tartozó Corfu csatornán, és így Albániának kártérítést kellett fizetnie egy, a csatornában megsérült brit hadihajó miatt. A kártérítést Albánia még mindig nem fizette ki.[2]
Jelenleg 19 ügy van a Nemzetközi Bíróság előtt.[4]
Források [szerkesztés]
- ↑ A Nemzetközi Bíróság Alapszabálya (a Bíróság honlapján).
- ^ a b A Dictionary of Law, Elizabeth A. Martin (ed.), 6, Oxford University Press, USA, 283. o (2006). ISBN 019280698X
- ↑ Nemzetközi jog, Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.), Eötvös Kiadó, Budapest, 420. o (2010). ISBN 978-963-312-0224
- ↑ Folyamatban lévő ügyek listája (a Bíróság honlapján)
- Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.): Nemzetközi jog, Eötvös Kiadó, Budapest, 2010., ISBN 978-963-312-0224; 405-432. o.
- Nagy Károly: Nemzetközi jog, Püski, Budapest, 1999., ISBN 963-9188-19-0; 591-609. o.
Ez a szócikk részben vagy egészben az International Court of Justice című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Nemzetközi Bíróság, hivatalos honlap
- Ügyek listája
- Az ENSZ alapokmánya, melynek része a Nemzetközi Bíróság Alapszabályai
- Hague Justice Portal
 |
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
