Lattmann Tamás
| Lattmann Tamás | |
| Született | 1976. augusztus 12. (47 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | jogász |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lattmann Tamás (Budapest, 1976. augusztus 12. –) magyar jogász, nemzetközi jogász.
Szakmai tevékenysége[szerkesztés]
2000-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 2013-ban szerzett ugyanott PhD fokozatot. A disszertáció témáját a fegyveres erő terrorizmussal szembeni alkalmazásának problémája képezte. Egyéb kutatási és szakterületei a nemzetközi humanitárius jog, az emberi jogok védelme, a nemzetközi hadijog megsértéséért való jogi felelősségre vonás modern intézményi formái, valamint az európai közjogi és intézményi rendszer alkotmányossági problémái.
2004-ben adjunktus lett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. 2013 decembere óta egyetemi docens az NKE Nemzetközi Intézetben. 2000 óta tanít az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszéken, 2004 óta tanársegéd. Több más felsőoktatási intézményben meghívott előadó.[1]
2019. december 8-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy szexistának ítélt facebook-bejegyzése miatt megszüntette docensi státusát.[2]
Politikai tevékenysége[szerkesztés]
2015. március 15-én 19 kérdésből[3] álló „rendszerbontó” népszavazást kezdeményezett társaival, Gulyás Balázzsal és Vajda Zoltánnal.[4][5] Ebből hármat hitelesített a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), de egyet a Kúria elutasított. Ezután újabb 9 kérdést nyújtottak be,[6] amelyek közül kettőt hitelesített az NVB.[7] Létrehozták az Új Magyar Köztársaság Egyesületet (ÚMKE), melynek Lattmann az egyik ügyvivője lett.[8][9] A tankötelezettség 18 éves korhatárra való visszaállítására vonatkozó kérdésben 87 483 aláírást gyűjtöttek a szükséges 200 ezer helyett,[10] a kötelező kamarai tagság eltörléséről is kb. ugyanennyit,[11] végül a képviselők nyugdíjáról, illetve a gyermekvédelemre szorulók ingyenes iskolai étkezéséről szóló kérdések is érdektelenségbe fulladtak.
2017 január végén bejelentette, hogy a baloldali pártok miniszterelnök-jelöltje kíván lenni.[12]
2017. szeptember 26-án beszélt arról, hogy 2016 végén az MSZP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd képviselőjével folytatott tárgyalásokat a lehetséges közös ellenzéki miniszterelnök-jelölti pozíciójáról, de Botka László miniszterelnök-jelölti színrelépésével ez semmissé vált. Elmondta azt is, hogy Botka kampányát és politikai viselkedését kudarcnak ítéli, amit neki is jelzett, az egykori megkereséssel pedig Botka szeptember 26-i „választási szövetsége” miatt állt elő, ami szerinte Botka megadását jelenti.[13][14] Ezután a Magyar Progresszív Mozgalom tagja lett, aminek nyitóülésén szintén szót ejtett a dologról.[15] Az MSZP viszont tagadta, hogy Lattmann a miniszterelnök-jelöltje lett volna,[16] és ezt később az Együtt, majd a Párbeszéd is cáfolta.[15]
Publikációi[szerkesztés]
Mintegy negyven írást jelentetett meg a nemzetközi jog, a nemzetközi hadijog, emberi jogok és európai jog témájában. 2010-ben Kardos Gáborral társszerkesztésében jelent meg a Nemzetközi jog (Eötvös Kiadó, 2010) című, kifejezetten nem jogászok számára készült tankönyv, amelyet több hazai egyetemen is használnak. „Európa tehetetlensége a posztkommunista államokkal szemben” című tanulmánya megjelent a Magyar Bálint által szerkesztett, 2013 őszén megjelent Magyar polip című kötetben.
Alapító szerkesztője a Kül-Világ internetes tudományos folyóiratnak. Emellett tagja több más folyóirat szerkesztőbizottságának.
Kötetei[szerkesztés]
- A fegyveres erő terrorizmussal szembeni alkalmazásának nemzetközi jogi körvonalai; Dialóg Campus, Bp., 2018 (Nemzetközi és európai tanulmányok)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dr. Lattmann Tamás, tanársegéd. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Facebook-komment miatt rúgták ki Lattmann Tamást az NKE-ről (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. december 7. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Itt van a kormányellenes népszavazás 19 kérdése – Hvg.hu, 2015. március 15.
- ↑ Orbánékat elküldeni már nem elég – Népszabadság, 2015. március 19.
- ↑ „Nem fog leszakadni a választó keze” – Lattmann Tamás a civilek népszavazási kezdeményezéséről – Magyar Narancs, 2015. március 18.
- ↑ Újabb népszavazási kezdeményezéseket nyújtottak be – Atv.hu, 2015. április 10.
- ↑ Öt „rendszerbontó” népszavazás indulhat Archiválva 2015. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Nemzet, 2015. május 7.
- ↑ Egyesületet alapítottak a rendszerbontó népszavazók – Budapestbeacon.hu, 2015. június 10.
- ↑ Elindult a „rendszerbontó népszavazás” aláírás-gyűjtési kampánya – Index, 2015. július 18.
- ↑ Nem jött össze a rendszerbontóknak a 200 ezer aláírás – Origo, 2015. szeptember 29.
- ↑ A rendszerbontás elmarad: ”Sok aláírást gyűjtöttünk, de nem eleget” Archiválva 2016. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vs.hu, 2015. október 7.
- ↑ Újabb jelentkező a baloldali miniszterelnök-jelöltségre - Index, 2017.01.27.
- ↑ Lattmann az ATV-ben: én voltam az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ATV, 2017. szeptember 26.
- ↑ Lattmann Tamás: Én voltam az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben MNO, 2017. szeptember 26.
- ↑ a b Egy célja van Tarjányiéknak: megszabadítani az ellenzéket Botkától HVG, 2017. szeptember 28.
- ↑ MSZP: Lattmann Tamás soha nem volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje ATV, 2017. szeptember 27.
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Interjú Lattmann Tamással – Jogi Fórum, 2011. február 28.