Srebrenica
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Srebrenica (szerbül: Сребреница) város és megyei jogú település Bosznia-Hercegovina keleti részén, a Boszniai Szerb Köztársaság területén. A település egy kisebb hegyi város, a Srebrenica járás központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Lakossága
Az 1931-es népszámlálás szerint a járás lakosságának 50,5%-a szerb nemzetiségűnek vallotta magát.
Az 1991-es népszámláláskor a járásnak összesen 37 213 lakosa volt; ebből 27 118 vallotta magát bosnyák nemzetiségűnek, ami a lakosság 72,9%-a volt. Emellett volt még 9381 szerb(25,2%), 372 jugoszláv (1%), 40 horvát (0,1%) és 382 egyéb.
Magának a városnak 5754 lakosa volt, ennek 64% magát bosnyáknak, 29% szerbnek, 5,3% jugoszlávnak, 0,7% horvátnak és 1% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
[szerkesztés] Nevének eredete
1992 előtt a városnak volt acélgyára, emellett szén- és arany-bánya is működött a járásban.
[szerkesztés] Története
A boszniai háború idején (1992-1995) a járást a szerb hadsereg elfoglalta az ENSZ holland egységeitől és a területen bosnyák enklávét hoztak létre, mert itt tartózkodott Naser Oric.
Itt történt a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye, a srebrenicai mészárlás 1995 júliusában, amikor több mint 8700 boszniai muszlimot végeztek ki a szerb erők, férfiakat és fiúkat, és 20 000 nőt erőszakoltak meg. Az eseményt a Hágai Nemzetközi Bíróság háborús bűncselekménynek, népirtásnak nyilvánította, de a szerbek nem kaptak megfelelő büntetést.
[szerkesztés] Város szülőttei
Selman Selmanagić (1905 – 1986), Docens a berlini képzőművészeti főiskolán
