Szlovéniai tíznapos háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlovénia tíznapos háború
(Délszláv háború)
Slovenian war map.jpg
Szlovéniai hadműveletek
Dátum 1991. június 27. - július 6.
Helyszín Szlovénia
Eredmény Szlovénia győzelme
Harcoló felek
szlovén Szlovénia
Szlovén Népierő
Jugoszlávia Jugoszláv SzSzK
Jugoszláv Néphadsereg (JNA)
Parancsnokok
Janez Janša Veljko Kadijević
Haderő
16 000 területvédelmi erő 10 000 rendőr 35 200 katona a JNA-ból
Veszteségek
18 halott,
182 sebesült
(hivatalos)
44 halott,
146 sebesült
5000 fogoly
(szlovén becslés)

Tíznapos háborúnak nevezik a Szlovénia és Jugoszlávia közti 1991. június-júliusi konfliktust, amely az előbbi állam megalakulása következtében tört ki. A Nyugat közelségének köszönhetően ez a háború nem tartott olyan hosszú ideig, mint Horvátországban vagy Bosznia-Hercegovinában.

Szlovénia függetlensége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991 nyarán Szlovénia bejelentette kiválását a Jugoszláv Föderációból, miután az 1990. december 23-i népszavazás a függetlenség mellett döntött. Június 25-én a ljubljanai szlovén parlament előtt az egykori Szlovén Kommunisták Szövetségének vezetője, a muravidéki születésű, köztársasági elnökké megválasztott Milan Kučan jelenlétében levonták a jugoszláv zászlót, helyére a nemzeti címert tartalmazó szlovén zászlót vonták fel. Alig néhány órán belül Horvátország irányából jugoszláv páncélosok gördültek át a határon.

A függetlenség megvédése tíz nap háború során[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovéniának alig volt képzett katonasága, ám csakhamar megalakult a polgárokból szervezett Szlovén Népierő, amely gyenge fegyverzetével de eredményesen felvette a harcot a szinte kizárólag szerb nemzetiségű katonákból álló Jugoszláv Néphadsereggel. Maga szerb támadás sem volt túlzottan erőteljes, mint mondjuk később Horvátországban, ugyanis Szlovéniának igen kevés hányada volt idegen nemzetiségű, nem éltek itt nagy tömbökben szerbek, mint Horvátországban, vagy Boszniában, így a néphadsereg megszállásával szemben a lakosság egyöntetűen ellenállt.

Kučan Ausztriába utazott, és a brioni konferencián tárgyalni kezdett a szomszédos országokkal és a nagyhatalmakkal, hogy álljanak ki a szlovén ügy mellett. Remek diplomáciájának és a nyugati hatalmak azon félelmének köszönhetően, hogy a háború átterjedhet Közép-Európára, az osztrákok és az olaszok csapatokat állítottak fel a határon, készülve egy esetleges beavatkozásra. Magyarország is megerősítette határátkelőit.

A belgrádi diplomácia katonáit inkább délen Horvátország ellen irányította és néhány hónapon belül az összes Szlovéniában állomásozó jugoszláv egységet kivonták. Szlovénia így kimaradt a délszláv polgárháborúból, amely Bosznia-Hercegovinában követelte a legtöbb áldozatot.

A Vöröskereszt jelentése szerint 49 emberáldozata volt a harcnak, melyekben főnként a JNH regrutái haltak meg. [1]

A szerbek Szlovénia megtartásáért nem sokat tettek, a szerb katonák is jóformán kedvtelenül harcoltak a szlovének ellen, így Szlovénia aránylag könnyen nyerte el függetlenségét.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ablak a világra Atlasz
  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háború lexikona, Atheneaum kiadó, 2004.
  1. TV Vremeplov – Super televizija (Subotica) 2007. június 27.