Osztrák schilling
A schilling (ejtsd: „siling”, német nyelven leírva mindig nagy kezdőbetűvel Schilling): Ausztria pénzegysége volt, amíg 2002-ben be nem vezették az eurót. A hivatalos átváltási árfolyama szerint, egy euró 13,7603 schillinget ér. Rövidítése öS (oeS), majd a nemzeti valuták megjelölésének nemzetközi egységesítése után ATS.
A schilling váltópénze a groschen volt. Egy schilling 100 groschent ért.
A schillinget 1924-ben vezették be, ekkor 1 egységét 10 000 osztrák–magyar korona értékével tették egyenlővé. 1938-ban, az Anschluss-szal eltörölték (1 német birodalmi márka ekkor 1,5 schillinget ért), majd a Második Osztrák Köztársaság a II. világháború után, 1945. november 30-án újra forgalomba helyezte. Ekkor 1 birodalmi márkáért 1 schillinget adtak, az átváltható mennyiséget személyenként 150 schillingre korlátozták.
Az 1947. novemberi „második schilling törvénnyel” új bankjegyeket bocsátottak ki. A pénzegység az 1950-es években szilárdult meg, amikor is árfolyamát az amerikai dolláréhoz kötötték. (1 dollár 26 schillinget ért.) 1971-ben, a bretton woods-i rendszer megszűnése után a schilling árfolyamát egy valutakosárhoz, majd 1976-tól a német márkához igazították.
Az euró érméket és bankjegyeket 2002-ben bocsátották ki, a régi schillinget még az év február 28-áig kivonták a forgalomból. A schilling érméket és bankjegyeket az Österreichische Nationalbank („Osztrák Nemzeti Bank”) korlátlan ideig beváltja euróra.
Az euró bevezetésekor forgalomban lévő érmék (részletesen: az osztrák schilling pénzérméi):
- 1 groschen (0,0727 eurócent) – cink
- 2 groschen (0,1453 eurócent) – alumínium
- 5 groschen (0,3634 eurócent) – cink
- 10 groschen (0,7267 eurócent) – 98,5% alumínium, 1,5% magnézium
- 50 groschen (3,63 eurócent) – 91,5% réz, 8,5% alumínium
- 1 schilling (7,27 eurócent) – 91,5% réz, 8,5% alumínium
- 5 schilling (36,34 eurócent) – réz–nikkel (75% réz, 25% nikkel)
- 10 schilling (72,67 eurócent) – réz–nikkel (75% réz, 25% nikkel), tiszta nikkel maggal
- 20 schilling (1,45 euró) (kevesebbszer használták, mint a bankjegyet)
- 50 schilling (3,63 euró) (nagyon ritkán lehetett vele találkozni)
Bankjegyek az euró bevezetése előtt [1]:
| névérték | euróban | első kiadás | előlap | hátlap |
|---|---|---|---|---|
| 20 schilling | 1,45 | 1986. október 1. | Moritz Michael Daffinger | Albertina |
| 50 schilling | 3,63 | 1986. január 2. | Sigmund Freud | Josephinum (Alsergrund, Bécs) |
| 100 schilling | 7,27 | 1984. január 2. | Eugen von Böhm-Bawerk | Osztrák Tudományos Akadémia |
| 500 schilling | 36,34 | 1987. január 7. | Otto Wagner | Osztrák Postatakarékpénztár |
| 500 schilling | 36,34 | 1997. január 1. | Rosa Mayreder | Rosa Mayreder, Karl Mayreder és emberek |
| 1000 schilling | 72,67 | 1983. január 3. | Erwin Schrödinger | Bécsi Egyetem |
| 1000 schilling | 72,67 | 1997. január 1. | Karl Landsteiner | Karl Landsteiner kísérletezés közben |
| 5000 schilling | 363,36 | 1988. január 4. | Wolfgang Amadeus Mozart | Staatsoper (Bécs) |
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Österreichische Nationalbank. (németül) (angolul)
- ÖNB Money Museum – „A schillingtől az euróig”. (németül)
- Papirpénzek Ausztria – gyűjtőoldal. (németül) (angolul)
- Osztrák bankjegyek képei
|
|||||||||||
