Autópálya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spagetti csomópont Atlanta (Georgia) közelében, ahol nemcsak a két autópálya, hanem az azokkal párhuzamos mellékutak összeköttetései is megvannak
é. sz. 33° 53′ 32″, ny. h. 84° 15′ 35″
Az M1-es autópálya Magyarországon
Az autópálya keresztmetszete:
A - leállósáv / kihajtó- vagy behajtósáv
B - külső forgalmi sáv
C - belső forgalmi sáv, avagy gyorsítósáv
D - elválasztósáv
Kuala Lumpurba vezető autópálya Malajziában

Az autópálya jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztott pályás út. Ez a legmagasabb besorolású közút, feladata a nagyobb gépkocsiforgalom gyors közlekedésének biztosítása több száz vagy akár több ezer kilométeren keresztül is.

Tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az autópálya forgalmi irányonként legalább kettő forgalmi sávval rendelkezik. A forgalmi irányokat fizikai elválasztást is biztosító középső elválasztósáv választja el, vagy a forgalmi irányok részére elkülönített pálya épül. A menetirány szerinti jobb oldalon leállósáv van, kivéve a gyorsító- és lassító sávok mellett. Fordított közlekedésű országoknál a leállósáv természetesen a menetirány szerinti bal oldalon található.

Minden kereszteződése külön szintű (vasút, közút, villamospálya stb.), a forgalmi csomópontokban és a pihenőhelyeknél a gépjárművek fel- és lehajtására gyorsító- és lassítósáv szolgál. A csomópontok egymástól minimum 2 km távolságban létesíthetők, ahol a távolságot a gyorsítósávok végétől a lassítósávok elejéig kell mérni. Ennél rövidebb csomóponttávolság esetében gyűjtő-elosztó pályát kell létesíteni, mint a debreceni M35-nél. Az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozása nincs – a környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el.

Tömegközlekedési járművek megállóhelyei az autópályán nem helyezhetők el (autóbusz, trolibusz stb.). Ugyanígy kizárt minden más műtárgy, amely szintbeli át- vagy becsatlakozást tehet lehetővé (zebra, közlekedési lámpa, bicikliút stb.), leszámítva a gyorsító- és lassítósávokat. A minél zavartalanabb gyors haladásért minden ilyen forgalomtechnikailag figyelmet igénylő és balesetveszélyes tényező száműzve van az autópályáról.

Várakozni is csak az erre a célra létesített pihenőhelyeken szabad. A pihenőhelyeknek két típusa van. Az egyszerű, WC-t, ivóvizet és parkolót tartalmazó és a komplex pihenőhely, aminél üzemanyagtöltő-állomás, étterem, esetenként szálloda is található.

Kizárólag olyan gépjárművek, illetve gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvények közlekedhetnek rajta, amelyek sík úton legalább 60 km/h sebességgel képesek haladni. (Különleges, lassú járművek külön engedély birtokában közlekedhetnek rajta.) Magyarországon és az Európai Unió legtöbb országában a megengedett legnagyobb sebesség 130 km/h. Egyes országokban ez 150 km/h is lehet, Németországban pedig bizonyos szakaszokon nincs korlátozás.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az autópályán alapesetben két, néha három forgalmi sáv áll a közlekedők rendelkezésére. A külső sáv a hagyományos forgalmi sáv, ahol a normál tempóban haladó járművek közlekedhetnek, illetve a jellegükben némileg lassúbbak, mint kamionok, autóbuszok, vagy régebbi, esetleg csomaggal és/vagy utánfutóval rendelkező járművek, járműszerelvények, míg a belső sáv a gyorsítósáv, itt a nagy sebességgel haladó járművek haladhatnak, illetve azok, aki le akarják előzni a külső sávban haladó lassabb járműveket. Ha valaki a belső sávban haladva észleli, hogy mögötte egy másik autó közel kerül hozzá, mert az gyorsabb, illik elengedni a szélső sávba húzódva (kivéve ha épp egy ott lévő járművet előzünk), ugyanígy csak akkor válthatunk sávot a külsőből a belsőbe, ha onnan már minden jármű elment - belső sávban haladó jármű elé kihajtani tilos és balesetveszélyes! Három sáv esetén is kívülről befelé növekszik a sávokban haladó járművek sebessége, ahol ugyanígy kell a sávváltásokat is végrehajtani.

Ugyancsak szigorúan tilos a leállósávban közlekedni, kivételt ez alól a rendőri és mentőszervek járművei, valamint az autópálya-kezelő karbantartójárművei képeznek. A leállósávban csak műszaki hiba esetén szabad megállni, és a megállás után az autót fokozott figyelem mellett elhagyva az útpadkán vagy a szalagkorláton kívül várakozni. A balesetek elkerülésére az autópályákon több helyen buszmegállóhoz hasonló szervizöblöt is kialakítanak, ahol nagyobb biztonságban lehet várakozni a műszaki hibás gépjárművel. A műszaki hibás járműhöz az autópálya mentén elhelyezett segélykérő telefonokon lehet segítséget hívni, bár a mobilkommunikációs eszközök elterjedésével ezeknek csökkent a jelentősége.

Feltorlódó járművek esetén mindenki, aki utolsónak érkezik a sorba, az elakadásjelzővel jeleznie kell a mögötte jövőnek, hogy nem tud tovább haladni, ezért lassítania kell. A beérkezőnek aztán ugyanúgy tovább kell jeleznie, megelőzendő a baleseteket.

Balesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az autópályák jellemző balesete az úgynevezett „ráfutásos ütközés”, mivel szembejövő, vagy keresztirányú forgalom nincs. A ráfutásos ütközés lényege, hogy két, egy irányban haladó jármű beéri egymást, és valamilyen tényező (álmosság, köd, figyelmetlenség stb.) miatt a vezető ezt későn észlelve ütközik az előtte haladóval. Ilyen balesetekben gyakran több jármű is érintett lehet. Ezért fontos a figyelem mellett a követési távolságok betartása, és az adott út és időjárási viszonyokhoz megfelelő sebesség megválasztása. Súlyosabb balesetek esetén előfordulhat, hogy az egyik jármű az ütközés hatására áttöri az elválasztósávot, vagy átröpül felette, és a másik oldalon ütközik szembejövő járművekkel, ilyen módon ritkábban, de előfordulhat frontális ütközés is. Alkalmanként vadelütés is előfordul, ennek az autópálya melletti, lyukas vadvédőkerítés szokott az oka lenni.

A súlyos balesetek rendszerint útlezárással, de mindenképpen forgalmi korlátozásokkal is járnak, mivel a kiérkező mentő- és rendfenntartószerveknek (mentők, rendőrség, tűzoltóság) a sérültek ellátása és elszállítása után a sérült járművek elszállítását, vagy legalábbis odébb vontatását is meg kell oldaniuk, hogy mihamarabb, legalább részben megnyithassák az utat a feltorlódó forgalom előtt. Ehhez speciális mentőjárművekre van szükség, amiknek a baleset helyszínére is kell érniük, és ott is elővigyázva kell a járműmentést végrehajtaniuk. A mentést nehezítheti a balesetes járművekből az útra kifolyó üzemanyag és egyéb anyagok feltakarítása, ami további időt vesz igénybe. Ezt még tovább nehezítheti és hosszabbíthatja, ha megrakott tehergépjármű is részese volt a balesetnek, mert az abból esetenként az útra és környékére kiszóródó rakomány összeszedése, feltakarítása, és elszállítása is időt vesz igénybe, főleg ha nagyméretű darabárú, élőállat, vagy veszélyes, egészségre és környezetre ártalmas anyag volt a szállítmány. Ezért a baleset miatti várakozás az autópályán több órára is nyúlhat, súlyos baleset esetén akár egy napig is eltarthat, míg teljesen helyreáll a forgalom.

Baleseteknél a rendőrség rendszerint letereli a legközelebbi kihajtónál a forgalmat az autópályáról, ennek ellenére a forgalmi dugó továbbra is fenn szokott állni, mivel a környező utak nem feltétlenül képesek az autópálya forgalmát elvezetni, ezért a terelőút is bedugulhat a hirtelen érkező, nem ráméretezett forgalomtól.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európai autópályák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Straßenschild Ausztria „A1“

Ausztria jelenleg A1-től számozva A26-ig rendelkezik autópályákkal (lásd.: Ausztria autópályái), illetve S1-től S37-ig számozva gyorsforgalmi utakkal. Az osztrák autópálya építés az Anschluss-szal, a Harmadik Birodalom idején kezdődött 1938-ban. Még ebben az évben elkészült az első szakasza az A1-es autópályának Salzburgnál. Az autópálya hálózat kiépítése a második világháború befejezéséig 16,8 km hosszan jött létre, majd a vereséget követően Ausztria 1955-ben visszanyert önállósága után folytatódott a kiépítés.[1][2] Jelenleg Ausztriában 1703 km autópálya van és 477 km gyorsforgalmi út, melyből 288 km autópálya kiépítettségű. Továbbá kb. 68 km autópálya és 241 km gyorsforgalmi út van építés vagy tervezés alatt. A 137 alagútból 112 rendelkezik mindkét oldali kiépítettséggel. A közlekedésbiztonság hatékony emelése érdekében további 10 alagútban ezidőben zajlik a 2. alagút kiépítése. 2010-ig 842 millió eurót fektetnek a biztonság javítására és a második alagutak kiépítésére.

Csehország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cseh D1-es logója

Csehország jelenleg 7 autópályával rendelkezik, a D1, D2, D3, D5, D8, D11 és D47 autópályákkal, valamint több autóúttal, melyek az R betűs jelzést kapták. 878 km autópálya és gyorsforgalmi út üzemel, melyből 500 km az autópálya. A közutak minősége jó, városokban és a főutakon nem jellemzőek a kátyúk. A cseh autópályák is matricás rendszerben működnek: matricát lehet váltani benzinkutaknál, határátkelőknél és postákon is. A határátkelőknél általában mindenféle fizetőeszközt elfogadnak. A közlekedési szabályok és a sebességhatárok többnyire megegyeznek a magyarországival.

Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar M3-as jele

Az első hazai tervezet automobil-pályák kialakítására 1941-ben készült, némely tekintetben körültekintőbb volt a mainál. Bár ez a tervezet sem szüntette volna meg a Budapestről kiinduló sugaras szerkezetet, viszont hangsúlyozottan olyan helyeken vezette volna az autópályát, ahol nincsen főút. Például keletre a 3-as és 4-es utak között légvonalban Debrecen felé, délnek az 5-ös főút és a Duna között egyenesen Újvidék és Belgrád felé, Zágrábnak a 7-es főúttól délebbre, ezzel a Balatont is távolabbról kerülve el, Tab és Marcali térségében, és Bécs felé is kiegyenesítve az 1-es utat Tata déli elkerülése felé. A tervezet az akkori kétszeres országterületen 2 000 km automobil-pálya kiépítésével számolt, lényegében a mai külső gyűrűvel is. Mindezek közül egyedül az 1-es főút áthelyeződése valósult meg: majd a kiépülő autópálya itt is az áthelyezett főút nyomvonalát követte. Jelenleg nagyjából 1300 km autópálya áll az autósok rendelkezésére, a legjelentősebbek az M1-es, az M3-as, az M5-ös, az M6-os, az M7-es, valamint a részleges M0-s körgyűrű Budapest körül.

Németország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Straßenschild „bundesautobahn 555“

A világon az első autópályához hasonló szakasz az AVUS volt Berlinben. Magántőkéből épült 1921-ben és díjköteles volt. Ennek megfelelőn az AVUS futam- és tesztszakaszként szolgált, nyilvános használat nélkül. Az első nyilvános autópályát Konrad Adenauer, akkori kölni főpolgármester adta át Németországban – egykoron hivatalosan, mint „gépkocsi út” (németül „kraftwagenstraße“) – Köln és Bonn között, a mai A555-ös autópályaként, 3 évig tartó építést követően 1932. augusztus 6-án. A pálya elsőbbséget adott a közlekedőknek és mindkét irányban 2 sávos volt, mely a mai autópálya léptékének alapját adja.[3] Kialakításában a nevezett út adta az autópályák karakterét. A szakasz csak 1958-ban, annak meghosszabbításával kapta meg hivatalosan az autópálya minősítést. Az első igazán nagy és jelentős autópálya építésének terve a HaFraBa (németül „Hansestädte-Frankfurt-Bázel magyarul: Hanza városok -Frankfurt-Bázel) volt, melynek északi szakasza a mai A7 autópálya, délen az A5 autópálya. Az eredeti terveknek megfelelően épült 1933-tól a Frankfurt-Darmstadt szakasz.[4] Az utolsó, még 1936-ban épült, 25 m-es betonpálya-lemezese, ma már csak 5 km hosszan fennmaradt autópálya szakasz az A11-es autópályán található. Az A11-es autópálya 2015-ös átépítésével az utolsó eredeti pályaszakasz is eltűnik Németországban.[5] Németországnak van a legsűrűbb autópálya hálózata a világon és harmadik leghosszabb hálózata kb. 12 550 km-rel az USA (75 376 km), Kína (45 400 km) után.

Ázsiai autópályák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikai autópályák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I-90.svg

Az USA-ban van a világ leghosszabb autóút hálózata több mint hat millió kilométerrel, ennek jelentős része autópálya, sok helyen bonyolult, többszintes csomóponttal. Az Észak-Amerikai kontinens nagy részét kitevő országban van olyan autópálya is, amely a kontinensen át az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig tart, és olyan is, ami Észak-Dél viszonylatban a kanadai határtól Mexikóig ér. Az amerikai autópályák bizonyos szakaszain a két útpálya jelentős távolságra húzódik egymástól, ahol az elválasztósávban akár egy európai autópálya, de egy autóút mindenképp elférne.

Sebességkorlátozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában a KRESZ-táblák általában különböző módon jelzik az autópályákat. A legelterjedtebb színezési mód a kék és a zöld.

Az alábbi országok autópályái kék jelölést használnak.

Németországban
Ausztriában
Magyarországon

Az alábbi országok autópályái zöld jelölést használnak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Autobahn (Deutschland) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.Ez a szócikk részben vagy egészben a Autobahn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Autópálya témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá autópálya autópálya címszóra a Wikiszótárban!