Magyarország autópályái

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország autópályái
Magyarország autóútjai

Magyarországon a 2000 előtti közel negyven évben hozzávetőlegesen 500 kilométer autópálya épült meg, 2000 és 2009 között valamivel több mint nyolcszáz kilométernyi hosszúságú sztrádaszakaszt adtak át, ezzel napjainkra már mintegy 1300 kilométeren autózhatunk. Magyarországon az első autópályát, az M1-es és M7-es közös szakaszát 1964-ben építették. A motorizáció alacsony szintje miatt csak lassan haladt a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlődése. Az 1980-as években felpörgött az ütem. Az 1989-es rendszerváltás után leállt az építkezés, majd magánbefektetők bevonásával indult újra. Az úgynevezett autópálya-kereszt elemei 1996 után kezdték elérni a határokat, ekkortól kezdődött a magyar autópálya-hálózat másodlagos elemeinek (M15, M70, M30 stb.) kiépítése. Az Európai Uniós csatlakozás az autópálya-építés újabb hullámát hozta. Az 1990-es évek közepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. Ezt követően előbb a közvetlen, ún. „kapus” díjszedési mód kezdett terjedni, de ezt az ezredforduló környékén kiszorította az adott időtartamra az egész hálózat használatára feljogosító matricák rendszere. Az új autópálya-szakaszokon nemzetközi hírnévre szert tett műtárgyak épültek. Ilyen például az M70-es Korongi hídja, az M8-as autópálya Pentele hídja, az M7-esen megtalálható Kőröshegyi völgyhíd, vagy éppen a fővárosi körgyűrűn álló Megyeri híd. Az autópályák nevében az M betű azt jelenti, hogy magyar, nem pedig motorway (angol) vagy magisztral (orosz). Az autópályákon a személygépkocsik és motorkerékpárok részére megengedett legnagyobb sebesség 130 km/h, az autóutakon 110 km/h.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első tervek automobilutak kiépítésére[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térkép dr. Vásárhelyi Boldizsár munkája alapján készült el. A narancssárga vonal mentén húzódtak volna ezek az úgynevezett automobil-utak

Az első hazai tervezet, automobil-pályák kialakítására 1942-ben készült, némely tekintetben körültekintőbb volt a mainál. Bár ez a tervezet sem szüntette volna meg a Budapestről kiinduló sugaras szerkezetet, viszont hangsúlyozottan olyan helyeken vezette volna az autópályát, ahol nincsen főút. Például: keletre a 3-as és 4-es utak között légvonalban Debrecen felé, délnek az 5-ös főút és a Duna között egyenesen Újvidék és Belgrád felé, Zágrábnak a 7-es főúttól délebbre, ezzel a Balatont is távolabbról kerülve el, Tab és Marcali térségében, és Bécs felé is kiegyenesítve az 1-es utat Tata déli elkerülése felé. A tervezet az akkori kétszeres országterületen 2000 km automobil-pálya kiépítésével számolt, lényegében a mai külső gyűrűvel is. Mindezek közül egyedül az 1-es főút áthelyeződése valósult meg: majd a kiépülő autópálya itt is az áthelyezett főút nyomvonalát követte. A hatvanas évek elején kifejezetten rekonstrukciós munkaként kezdődött meg a később M1-es autópályává kiépült 80-as főút autóúttá fejlesztése. Ugyanekkor éles szakmai viták voltak az először a főváros és Székesfehérvár közötti szakaszában megépülő M7 terveiről is: jelentős hangsúlyt kapott az az álláspont, hogy egy ilyen nagy várost, mint Székesfehérvár, nem kerülhet el az autópálya. Ebben az esetben az építés elhúzódásának előnyös hatása volt, hogy közben a nézetek is fejlődhettek. Egy hasonló típusú vita zajlott le egy évtizeddel később Győr elkerüléséről – itt már csak az északi vagy déli elkerülés volt a tét – ahol szintén az idő segített abban, hogy végül is a korszerűbb hálózati megoldást építsenek meg.[1]

Tervek 1968-tól kezdve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1974-es tervezet

Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a nyolc egyszámjegyű főutat tekintette a közúti forgalom gerincének. Az 1971-es településhálózat-fejlesztési koncepció nyomán mégis kialakult egy olyan hivatalos gyorsforgalmi úthálózati elképzelés, amely a nyolc sugárirányú főútvonal és az azt kiegészítő soproni és észak-balatoni út mellett fontos gyűrűs elemeket tartalmazott: az M0-s gyűrű déli és keleti szektorát, egy Győr–Veszprém–Székesfehérvár–Dunaföldvár–Kecskemét–Szolnok–Eger „belső” gyűrűt, továbbá egyes elemeket egy „külső” gyűrűből, Sopron–Szombathely–Nagykanizsa, Balatonlelle–Kaposvár–Pécs–Baja–Szeged–Békéscsaba–Gyula, illetve Berettyóújfalu–Debrecen–Nyíregyháza szakaszokon. Ezen belül az elképzelés az 1-es, 3-as, 5-ös, 7-es utak autópályaként való kiépítésével számolt. Összesen 500 kilométernyi autópálya megépítésével számoltak 1985-ig. A korszak koncepciókészítőinek merev gondolkodásmódja azonban lényegi pontokon hagyta változatlanul Magyarország térszerkezetét: az felvázolt autópálya-hálózat Budapest központú, a nagy folyamokat pedig pontosan ott keresztezik az utak, ahol a terv elkészítésének idején már hidak álltak.

Lényegében a fentieket szentesítette, hogy 1978-ban az újabb közlekedéspolitikai koncepcióba már bekerült irányelvként a közúti főhálózat sugaras szerkezetének gyűrűs-sugaras rendszerré való átalakítása. Ez a felfogás elfogadja a Budapestet elkerülő irányok létjogosultságát, de még ez a terv is csak a főváros-központúság fenntartásával ad teret a harántirányú utaknak. 1988-ban már a kiemelt feladatok között jelenik meg az észak-déli és kelet-nyugati tranzit forgalomáramlási irányokhoz való európai színvonalú csatlakozások megteremtésének az igénye. Ebben is megmutatkoznak a nemzetközi helyzetben érlelődő változások, amelynek a gyorshálózatban logikus következménye egy kinyíló rácsszerkezet elfogadása. Az 1991-ben elfogadott 19912000 évekre szóló Országos Közúthálózat-fejlesztési Program a sugár- és harántirányú utak fejlesztését támogatta, ám nem tartotta kivitelezhetőnek a lobbisták tevékenységének köszönhetően egyre erőteljesebben megjelenő déli autópályát.[1]

Eddig átadott szakaszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország autópálya-hálózata (2013. december)

██ Meglévő autópálya

██ Épülő gyorsforgalmi út

██ Tervezett gyorsforgalmi út

Az M1-M7 1964-ben átadott közös szakasza Budapest felé
Az M5-ös 1989-ben elkészült lajosmizsei csomópontja
A 2004-ben megnyílt M70-es út Murarátka közelében.
A 2005-ben átadott M43-as autópálya Szeged-északtól nem messze
Az M0-s 2008-ban elkészült keleti szektora
Az M86-os autóút 2009-ben elkészült váti elkerülője
A 2011-ben átadott enesei elkerülő az M85-ös autóúton
Magyarország autópálya-szakaszai átadásuk éve szerint[2][3][4]
Átadott autópálya Az átadott szakasz Átadás éve A szakasz hossza Az összes autópálya hossza
M1-M7 Budapest - Budaörs 1964 7 km 7 km
M7 (J[5]) Budaörs - Martonvásár 1966 18 km 25 km
M7 (J) Martonvásár - Velence 1967 15 km 40 km
M7 (J) Velence - Székesfehérvár 1968 12 km 52 km
M7 (J) Székesfehérvár - Balatonaliga 1970 33 km 85 km
M7 (J) Balatonaliga - Zamárdi 1971 22 km 107 km
M7 (B[6]) Budaörs - Martonvásár 1972 18 km 107 km
M7 (B) Martonvásár - Székesfehérvár 1973 27 km 107 km
M7 (B) Székesfehérvár - Balatonaliga 1975 33 km 107 km
M1 (B) Tatabánya - Komárom 1975 29 km 136 km
M1 (B) Komárom - Győr-kelet + M19 (B) 1977 32 km 168 km
M1-M7 (2x3) Budapest - Budaörs 1978 12 km 168 km
M3 Budapest - Gödöllő 1978 14 km 182 km
M1 (B) Budaörs - Budakeszi 1979 2 km 184 km
M3 Gödöllő - Hatvan 1980 29 km 213 km
M1 (J) Budaörs - Budakeszi 1981 2 km 213 km
M1 Bicske - Tatabánya 1982 17 km 230 km
M3 Hatvan - Gyöngyös 1983 15 km 245 km
M1 Zsámbék - Bicske 1985 13 km 258 km
M5 Budapest - Ócsa (2x2)
Ócsa - Örkény (B)
1985 44 km 302 km
M1 Budaörs - Zsámbék 1986 8 km 310 km
M5 (J) Ócsa - Inárcs 1986 5 km 310 km
M0 (M51) (J) Budapest - Dunaharaszti 1988 6 km 316 km
M5 (B) Örkény - Kecskemét-észak 1989 30 km 346 km
M1 (J) Tatabánya - Győr-kelet 1990 51 km 346 km
M0 (J) Dunaharaszti - Érd 1990 15 km 361 km
M5 (J) Inárcs - Újhartyán 1990 9 km 361 km
M1 Győr-kelet - Ménfőcsanak 1994 8 km 369 km
M1 Ménfőcsanak - Győr-nyugat 1994 14 km 383 km
M0 (J) Budaörs - Érd 1994 15 km 398 km
M1 Győr-nyugat - Hegyeshalom 1996 42 km 440 km
M5 (J) Újhartyán - Kecskemét-észak 1996 30 km 440 km
M5 Kecskemét-észak - Kecskemét-dél 1997 16 km 456 km
M15 (J) Levél - Rajka 1998 14 km 470 km
M3 Gyöngyös–Füzesabony 1998 44 km 514 km
M5 Kecskemét-dél - Kiskunfélegyháza 1998 19 km 533 km
M0 Újpalota - Dunakeszi 1999 6 km 539 km
2A (J) Budapest - Vác 1999 32 km 571 km
M7 (B-3 sáv) Martonvásár - Székesfehérvár 2001 30 km 571 km
M7 (B) Balatonaliga - Zamárdi 2002 22 km 571 km
M3 Füzesabony - Polgár 2002 61 km 632 km
M30 Igrici - Emőd 2002 6 km 638 km
M9 Szekszárd - Dusnok 2003 21 km 659 km
M30 Emőd - Nyékládháza 2003 8 km 667 km
M3 Polgár - Görbeháza 2004 11 km 678 km
M30 Nyékládháza - Miskolc 2004 15 km 693 km
M7 Becsehely - Letenye 2004 6 km 699 km
M70 (B) Letenye - Tornyiszentmiklós 2004 18 km 717 km
M0 M5 - M4 2005 12 km 729 km
M5 Kiskunfélegyháza - Szeged 2005 51 km 780 km
M43 M5 - Szeged-észak 2005 3 km 783 km
M7 Balatonszárszó - Ordacsehi 2005 20 km 803 km
M3 Nyíregyháza - Nagykálló 2006 8 km 811 km
M35 Görbeháza - Debrecen 2006 44 km 855 km
M6 Érd - Dunaújváros 2006 68 km 923 km
M7 Ordacsehi - Balatonkeresztúr 2006 25 km 948 km
M5 Szeged - Röszke 2006 14 km 962 km
M8 M6 - Dunaújváros 2006 5 km 967 km
M8 Dunaújváros - Dunavecse 2007 5 km 972 km
M7 Zamárdi - Balatonszárszó 2007 13 km 985 km
M3 Görbeháza - Nyíregyháza 2007 41 km 1026 km
M7 Nagykanizsa - Becsehely 2007 11 km 1037 km
M0 M4 - M3 2008 30 km 1067 km
M6 M0 - Érdi-tető 2008 7 km 1074 km
M7 Balatonkeresztúr - Nagykanizsa 2008 37 km 1111 km
M70 (B) Tornyiszentmiklós - Országhatár 2008 2 km 1113 km
M86 Váti elkerülő 2009 5 km 1118 km
M6 Dunaújváros - Bóly 2010 118 km 1236 km
M60 Bóly - Pécs 2010 30 km 1266 km
M43 Szeged-észak - Sándorfalva 2010 8 km 1274 km
M31 M0 - M3 2010 12 km 1286 km
M86 Szeleste elkerülő 2010 4 km 1290 km
M43 Sándorfalva - Makó 2011 24 km 1314 km
M85 Enese elkerülő 2011 7 km 1321 km
M0 (B) M7 - M6 autópályák közötti 2x3 sávos szakasz 2012 6,6 km 1321 km
M3 Nagykálló - Őr 2013 33,8 km 1355 km
M0 (B) M6 autópálya - 51-es főút 2x3 sávos szakasz 2013 11 km 1355 km
M0 51-es főút - M5 - M0 keleti szakasz csomópontja közötti új 2x3 sávos szakasz 2013 6,3 km 1361 km
M51 51-es főút - M5 egykori déli M0 2x2 sávos szakaszából 2013 9 km 1361 km

Soha el nem készült autópályák, elvetett nyomvonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az 1980-es évek óta több koncepció is készült a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére. Az autópályák többsége tervezőasztalra került, illetve már meg is épült, de vannak olyanok, amelyek a feledés homályába merültek, vagy még csak szó sem esett róluk. A legnagyobb szabású terv a Déli autópálya volt, amelyet még 1990-ben terveztek és napjainkra mindössze az M43-as autópálya egy szakasza készült el belőle. A leghíresebb elvetett nyomvonalváltozatok közé tartozik az M1-es autópálya Győrt észak felől elkerülő szakasza, amelynek maradványa a mai M19-es út. Az M0 autóút déli szektorát a rendszerváltás idején a Ferihegyi repülőtér alatt kívánták elvezetni, ezért került kialakításra az út déli szakaszának keleti vége, amely "ráfordul" Budapest XVIII. kerületének lakott részére. Jelentősen módosították az 1990-es évek végén az M3-as autópálya nyomvonalát, amelyet korábban közvetlenül az Északi-Középhegység lábánál terveztek elvezetni.

Déli autópálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A déli autópálya (röviden: DAP) egy egykori tervezett gyorsforgalmi út Magyarország déli határai mentén. Az út megépítésének ötlete az 1990-es rendszerváltást követően merült fel. A körülbelül 700 kilométer hosszú út Magyarország leghosszabb autópályája lett volna, megépítésére egy részvénytársaság is létrejött. A vállalkozás több éven át hiába kísérletezett az út engedélyeztetésével és nem sikerült megteremteni az útépítés pénzügyi feltételeit sem. A déli autópálya végül csak terv maradt. Napjainkra ugyan rövidebb gyorsforgalmi útszakaszok már megépültek az egykori nyomvonal mentén, de a teljes déli autópálya megépítése továbbra sem valószínű.

Tervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elkövetkező években elsősorban Budapest környékén, illetve az ország határközeli térségeiben bővül majd a gyorsforgalmi utak hálózata. Hosszú idő óta elsőként kerül sor korábban megépült gyorsforgalmi utak kapacitásbővítésére (M0). Továbbra is csak lassan halad a nem sugárirányú utak építése. A gyorsforgalmi úthálózat az elmúlt két évben összesen 206 kilométer új úttal bővült.

Megszűnt a közbeszerzési eljárás az M8-M4 elválási csomópont kialakítására.[7] Az M8 - M4 autópálya elválási csomópont 91+000 - 96+055 km szelvények közötti szakasza folytatását képezte volna az M4 autópálya építés alatt álló ütemének, valamint az M8 autópálya 0+000 - 4+000 km szelvények közötti szakasza a Kecskemét (M5) - Szolnok (Abony-elkerülő) közötti szakasznak, amely 2x2 sáv+leállósávos autópályaként épülhetett volna ki.[8]

2014-ben eredményes közbeszerzést követően folytatódhat az M0 autópálya déli szektorához tartozó M1-M7 közötti 3 km-es szakaszon hiányzó balpálya építése és 2x3 sávos kialakítása. A beruházás a Tópark iroda- és lakópark magán vállalkozás csődje miatt állami forrásokból valósulhat már csak meg.[9] Az elkövetkező években a következő szakaszok épülnek vagy bővülnek:

Épülő autópályák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország várható autópálya-szakaszai átadásuk éve szerint
Átadandó autópálya Az átadandó szakasz Várható átadás éve A szakasz hossza
M86 Szombathely – Vát 2014 nyár 9,2 km
M43 Makó - Nagylak 2014. szeptember 23,1 km
M3 Őr - Vásárosnamény 2014. november 11,9 km
M60 Pécs, 58-as főút - Kökényi út 2014 év vége 1,8 km[10]
M86 Szeleste - Hegyfalu - 84-es főúti csomópont közti szakasz 2015 október 7,5 km
M85 Győr - Rábapatona, Enese - Csorna-kelet 2015 nyár 20 km
M85-M86 Csorna elkerülő 2015 nyár 12,5 km
M0 M7-M1 közötti 2x3 sávos szakasz 2015 ősz 2,7 km[11]
M86 84-es főút-Csorna-dél 2016 nyár 33,4 km
M4 Abony - Fegyvernek 2016 28,9 km
M30 Tornyosnémeti - R4-es autóút 2016 1,7 km
Összesen: 152,7 km

Jelentős műtárgyak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország autópályáin az ország terepviszonyai miatt nem volt szükség látványos viaduktok, magas tengerparti hidak létrehozására. Az autópálya-infrastruktúra legnagyobb méretű önálló elemeit ott építették fel, ahol az utak az országot átszelő két folyamot keresztezik. A Dunán négy, míg a Tisza fölött egy helyen ívelnek át a gyorsforgalmi utak hídjai. Rendre kritikák érik azokat a létesítményeket, amelyeket a folyamoktól távol hoznak létre.

Átadott műtárgyak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M3-as autópálya Tisza-hídját (Polgári Tisza-híd) 2002. október 1-jén adták át, az M3-as autópálya részeként a Tisza fölött. Hajdú-Bihar megye északnyugati térségét és Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részét köti össze. Hossza mindössze 405,50 m.

A Szent László híd a Dunántúlt köti össze az Alfölddel, Szekszárdtól északkeletre. 2003. július 4-én adták át az autósoknak. Ez a híd volt az első új Duna-híd 73 év után, amely nem Budapesten épült meg. 919,6 méteres hosszával a megépítésekor az ország leghosszabb közúti hídja volt. Jelenleg az M9-es autóút halad át rajta.

Az M70-es autóút 2004 szeptemberében átadott szakaszán található Magyarország első feszített-függesztett hídja, a 115 m hosszú Korongi híd.

Világszenzációnak számít a dunaújvárosi Duna-híd, a Pentele híd, amely az M8-as autópálya, a 6-os főút és az 51-es főút közötti 5,5 kilométeres szakaszán épült, kivitelezési költsége mintegy 53,5 milliárd forint volt. Mederhídja függesztett acélszerkezetű gerendahíd, fesztávolsága közel 308 méter, ezzel ebben a szerkezeti formában a világ leghosszabb hídja. A 2x2 forgalmi sáv mellett két leállósáv, mintegy négyméternyi elválasztó sáv, mindkét oldalon 2,5 méteres járda és az északi oldalon kerékpárút is épült. Különleges műszaki teljesítménynek számít, hogy a hídszerkezetet a parton szerelték össze és úsztatással juttatták végleges helyére, a pillérekre.

Szintén rekorder a Kőröshegyi völgyhíd, amely az M7-es autópálya, Zamárdi és Balatonszárszó közötti mintegy 15 kilométeres szakaszának részeként épült Kőröshegy fölé. A völgyhíd hossza 1872 méter, legnagyobb magassága 88 méter, szélessége pedig közel 24 méter, amelyen 2x2 forgalmi sáv kapott helyet, leállósáv nem épült. A híd építésénél alkalmazott technológia is kuriózumnak számít, mivel egy segéd-szerelőhidat alkalmaztak a híd szerkezeti elemeinek összeszerelése során.

A Rétaljai pihenőhely Hajdúnánáson

Ugyan nem számít rekordnak 2007 egyik jelentős momentuma, amikor 40 kilométerrel nőtt az M3-as autópálya hossza Görbeháza és Nyíregyháza között. Ez az útszakasz áthalad Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúdorog és Kálmánháza közigazgatási területein is, ahol 2×2 forgalmi, 2×1 leállósáv, 3 pihenőhely, 9 felüljáró, 20 aluljáró és 25 ökológiai átjáró épült.

A 2008. szeptember 30-án átadott Megyeri híd (nem hivatalosan az M0-s északi Duna-hídja) a Duna felett ível át, mely Újpestet köti össze Budakalász a Szentendrei-szigeten keresztül. A híd a magyar fővárost elkerülő M0-s autóút 2-es főút és 11-es főút közti szakaszának része, mely áthalad a Szentendrei-sziget és a Szentendrei-Duna-ág felett is. A híd valójában 5 híd (9 hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Duna-ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első igazi ferdekábeles hídja.

A Bátaszéki ("A") alagút bejárata az új M6-os szakaszon.

Igen nagy vitát váltott ki az M6-os bonyhádi szakaszán felépítendő alagutak terve. Az M6-os autópálya egyes szakértők állítása szerint csak alagutakkal és viaduktokkal épülhetett meg. A tervezők hat évig keresték az ideális nyomvonalat, ám keletebbre a Duna és a Gemenci erdő, nyugatabbra a Mecsek miatt nem vezethették az autópályát. Magyarország első autópálya-alagútjaival és a közöttük épülő völgyhidakkal végül egy kompromisszumos nyomvonalat jelöltek ki M6-osnak. Szekszárdtól Pécsig az M6-os összesen négy alagútpárral (Bátaszék alagút, Geresd-alagút, Baranya-alagút, Véménd-alagút) és kilenc nagyobb híddal épült meg. A PPP-konstrukciós beruházásra a jelentkezők a tender tárgyalásos szakaszában 266 és 300 milliárd forint közötti ajánlatokat tettek. A hidak közül nyolc viadukt, a kilencedik a Sió-csatorna fölött épülhet.

Az M43-as autópálya Tiszahídja (Móra Ferenc híd), amely az M43-as autópálya részeként a Tisza fölött Csongrád megye délkeleti térségeit köti össze az ország vérkeringésével. Hossza 661 méter, átadása 2011 áprilisában volt..

Épülő és tervezett nagy műtárgyak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyorsforgalmi úthálózat további fejlesztése főként Magyarország keleti területein gyarapítja a nagyobb hidak számát. Új Tisza-hidak épülnek Tiszakécske és Lakitelek között (M44), Szolnok (M4) és Vásárosnamény (M3) körzetében. Egyes tervek számolnak az M34-es autópálya záhonyi hídjának megépítésével is.

Díjfizetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kékkel jelölt szakaszok a D1-es (és az alatti) kategória járművei számára díjmentesek

Magyarországon először a rendszerváltás idején merült fel a gyorsforgalmi utak díjasításának ötlete. Az 1990-es évek közepéig a közvetlen, kapus díjszedésen alapuló rendszer kapott nagyobb teret, ám ezt a negatív tapasztalatok miatt 2000-et követően egy egész hálózat használatára jogosító matricásnak nevezett bérletrendszer váltotta fel. Napjainkra a kapus díjszedés mindenütt megszűnt, a gyorsforgalmi úthálózat egésze a matricás rendszer része. A fizetési rendszer a különböző típusú járműveket eltérő díjkategóriába sorolja be. Ma már a gyorsforgalmi úthálózat döntően nagyobb része csak fizetés ellenében használható. Míg a legalsó kategóriába tartozó személyautók számára több ingyenes szakasz is rendelkezésére áll (főként a nagyvárosok környékén), addig a magasabb kategóriába tartozó teherautóknak szinte mindenütt fizetniük kell az autópályák használatáért. 2013. július 1-től 6513 km, majd 2013. novemberétől 6500 km[12] gyorsforgalmi és főúton került a HU-GO elektronikus, megtett út arányos díjszedési rendszer bevezetésére.

Az autópályák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

M0[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M0 sematikus nyomvonala

Egy főváros körüli gyorsforgalmi út gondolatát először dr. Vásárhelyi Boldizsár, a budapesti Műegyetem egykori professzora fogalmazta meg és vázolta fel az általa javasolt nyomvonalat – Budapesttől a mainál kissé távolabb vezetve – a magyar automobilutak hálózatáról 1941-ben megjelent munkájában. A megvalósításra azonban még több évtizedet kellett várni. Az M0 útgyűrűt 4 fő szakaszra bontották fel. Ezek az M0 déli,[13] keleti,[14] északi[15] és a nyugati szektorai.[16][17]

M1[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M1-es Kisigmándnál

Az M1-es autópálya Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV. számú Helsinki folyosó, valamint az E60 transzeurópai út egyik alkotóeleme. A hegyeshalmi határátkelőnél csatlakozik az osztrák A4-es autópályához. Az egyik legrégebbi gyorsforgalmi útvonalunk. Átlagos napi forgalma a Budapesthez közeli szakaszon 100 000, Győrnél 30 000 jármű/nap.[18][19] Az M1-es autópályát 1964-ben kezdték építeni és több mint harminc év kellett, hogy Hegyeshalom mellett elérje az osztrák határt. Jelentősége az 1990-es rendszerváltás után megnövekedett, napjainkban Magyarország legfontosabb nyugati irányú összeköttetése. Az 1990-es évek közepén az M1-es Győr és államhatár közötti szakasza lett az első magánfinanszírozásban épült autópálya.

M3[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kisbagi pihenőhely

Az M3-as autópálya kelet felé haladva Nyíregyházával és az északkeleti országrésszel köti össze Budapestet. Az autópálya az V. számmal megjelölt VelenceTriesztLjubljanaBudapestLvivKijev irányú közép-kelet európai közlekedési folyosó része, ezért fontos kelet-nyugati tranzitszerepet tölt be az áruszállításban. Az autópálya a magyar autópálya- és úthálózat egyik fontos ütőere, a délnyugat-északkeleti átlós irányú fő közlekedési vonal Budapesttől keletre eső részét alkotja. Ukrajnán keresztül Kelet-Európa, Szlovákián keresztül pedig északkelet-Európa országai felé teremt gyorsforgalmi közúti kapcsolatot. Jelenleg Budapest és Őr között üzemel 2x2 forgalmi sávval és 1-1 leállósávval. A ŐrVásárosnamény közötti szakaszt 2015-ig tervezik megépíteni autóútként, majd Vásárosnaménytól M34-es néven Záhonyig, M3-as néven pedig a barabási ukrán határátkelőig.[20] A Debrecen felé haladó M35-ös leágazása 2006 végére készült el.

M5[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fizetőkapu maradványai Újhartyánnál
Az M7-es autópálya, háttérben az eszteregnyei autópálya-mérnökség

Az M5-ös autópálya Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet (valamint a röszkei határátkelőt) kapcsolja össze a fővárossal. Ez volt Magyarországon a harmadik autópálya, amely elérte az országhatárt. Az autópályát az 1980-as években kezdték építeni, a szerb határt 2006 márciusában érte el. 1996-ban a pálya 35 évre az AKA Rt. tulajdonába került, ám a magas útdíjak okán kibontakozó közelégedetlenség miatt az állam 2004-ben az út részleges felvásárlására kényszerült. Az autópálya a 10-es számú európai korridor része.

M6[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 25-ös csomópont, Százhalombattánál

Az M6-os autópálya a Duna jobb partján déli irányban haladva Dunaújvárossal köti össze Budapestet. Az Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszt 2006. június 11-én adták át a forgalomnak, az M0 autóút és Érdi-tető közötti szakaszt 2008. szeptember 23-án, a Dunaújváros–Szekszárd és a Szekszárd–Bóly szakaszt pedig 2010. március 31-én. Bóly és az országhatár között az építését még csak tervezik. Bóly térségében az M60 kiágazik Pécs irányába. Az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. tulajdonában van az út az M60-as és M8-as autópályával együtt.

M7[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M7-es autópálya délnyugat felé haladva Budapestet köti össze Letenyével. Az autópálya az alábbi városok mentén halad: Érd, Székesfehérvár, Siófok, Nagykanizsa. Az M7-es autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, melynek az a célja, hogy az Adriai-tenger kikötői és a kelet-európai országok között létesítsen közúti kapcsolatot. Az M7-es autópálya Letenyétől nyugatra a 228. kilométer szelvénynél kettéágazik, az M7-es ágon a horvát, míg az M70-es ágon a szlovén határig utazhatunk.

Az autópályák táblázatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve Érintett települések, nagyobb kereszteződések[21] Teljes hossz Használatban Épül Térkép[22]
M0 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg BudaörsBiatorbágyTörökbálintDiósdBudafok-TéténySzigetszentmiklósDunaharasztiSoroksárGyálVecsésÜllőEcserRákosmenteNagytarcsaKistarcsaBudapest XVI. kerületeCsömörBudapest XV. kerületeFótDunakesziÚjpestSzigetmonostorBudakalászÜrömPilisborosjenőSolymárRemeteszőlősBudakesziBudaörs (az M1 és M2 közötti déli és keleti szakasz a TEN-T[23] hálózat része)[24] 108 km 79 km 0 km M0 autópálya - térkép.png
M1 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg BudaörsGyőrHegyeshalom /  Ausztria A4-AT.svg (a TEN-T hálózat része) 167 km 167 km M1 autópálya - térkép.png
M2 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Budapest (M0) – VácRétságHont /  Szlovákia Rýchlostná cesta R3.svg (a TEN-T hálózat része) 72 km 32 km 0 km M2 autópálya - térkép.png
M3 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg BudapestHatvanFüzesabonyPolgárGörbeházaNyíregyházaVásárosnaményBeregdaróc / BAB-Grenze.svg  Ukrajna (a Gödöllő és az országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része) 307 km 267 km 11,9 km M3 autópálya - térkép.png
M4 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Vecsés térsége és Ecser (M0) – SzolnokPüspökladányNagykereki térsége /  Románia A3-RO.svg (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része) 233 km 29 km 29 km M4 autópálya - térkép.png
M5 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Gyál (M0) – KecskemétKiskunfélegyházaSzegedRöszke / BAB-Grenze.svg  Szerbia A22-SRB.svg (a TEN-T hálózat része) 169 km 169 km M5 autopalya - terkep.png
M6 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Budapest (M0) – DunaújvárosSzekszárdBólyIvándárda térsége /  Horvátország Autocesta A5.svg (a TEN-T hálózat része) 212 km 193 km 0 km M6 autópálya - térkép.png
M7 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Törökbálint (M0) – SzékesfehérvárSiófokBalatonszentgyörgyNagykanizsaLetenye /  Horvátország Autocesta A4.svg (a TEN-T hálózat része) 225 km 225 km M7 autópálya - térkép.png
M8 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg  Ausztria S7-AT.svg / Szentgotthárd térsége – VeszprémEnying térsége – Sárbogárd térsége – DunaújvárosKecskemét térsége – SzolnokFüzesabony térsége (M3) (a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része) 330 km 34 km 0 km M8 autópálya - térkép.png
M9 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Szombathely térsége (M86) – Püspökmolnári térsége – Zalaegerszeg térsége – NagykanizsaInke térsége – KaposvárDombóvárSzekszárd térsége – Szeged (M5) (az M86-os és az M7-es közötti szakasz a TEN-T hálózat része) 335 km 21 km 12,3 km M9 autópálya - térkép.png
M10 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Budapest térsége (M0) – Kesztölc térsége /  Szlovákia Cesta I. triedy číslo 63.svg  ? km 0 km 0 km M10 autópálya - térkép.png
M11 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Hatvan térsége (M3) – Ercsi térsége (M6) – ZsámbékKesztölcEsztergom (M10)  ? km 0 km 0 km M11 autópálya - térkép.png
M15 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Levél (M1) – Rajka /  Szlovákia Diaľnica D2.svg (a TEN-T hálózat része) 14 km 14 km M15 autópálya - térkép.png
M19 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Győr (M1) – Győr 10 km 10 km M19 autópálya - térkép.png
M25 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Füzesabony térsége (M3) – Eger 12,6 km 0 km 2,6 km M25 autópálya - térkép.png
M30 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Mezőcsát térsége (M3) – MiskolcEncsTornyosnémeti /  Szlovákia Rýchlostná cesta R4.svg (a TEN-T hálózat része) 87 km 28 km 0 km M30 autópálya - térkép.png
M31 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Nagytarcsa térsége (M0) – KistarcsaKerepesGödöllő térsége (M3) (a TEN-T hálózat része) 12 km 12 km M31 autópálya - térkép.png
M34 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Vásárosnamény térsége (M3) – Záhony térsége / BAB-Grenze.svg  Ukrajna M-road-06-Ukraine.svg (a TEN-T hálózat része) 38 km 0 km 0 km M34 autópálya - térkép.png
M35 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Görbeháza (M3) – DebrecenBerettyóújfalu térsége (M4) (a TEN-T hálózat része) 66 km 44 km 0 km M35 autópálya - térkép.png
M43 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Szeged (M5) – Csanádpalota /  Románia A1-RO.svg (a TEN-T hálózat része) 58 km 35 km 23 km M43 traject.png
M44 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Kecskemét térsége – BékéscsabaGyula /  Románia RO Roadsign 79A.svg  ? km 0 km 0 km M44 autópálya - térkép.png
M49 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Kántorjánosi térsége (M3) – Csenger térsége /  Románia RO Roadsign 19A.svg 48 km 0 km 0 km M49 autópálya - térkép.png
M51 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Budapest (M5) – Dunaharaszti (M0) 9 km 9 km M51 autópálya - térkép.png
M60 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Bóly térsége (M6) – Pécs térsége – Barcs /  Horvátország Autocesta A13.svg 56 km 30 km 0 km M60 autópálya - térkép.png
M70 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Letenye (M7) – Tornyiszentmiklós /  Szlovénia Autokinetodromos A5 number.svg (a TEN-T hálózat része) 20 km 20 km M70 autópálya - térkép.png
M85 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Győr térsége (M1) – CsornaSopron /  Ausztria A3-AT.svg 80 km 7 km 24 km M85 autópálya - térkép.png
M86 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg SzombathelyCsornaMosonmagyaróvár térsége (M1) (a TEN-T hálózat része) 115 km 9 km 50,1 km M86 autópálya - térkép.png
M87 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Szombathely térsége (M9/M86) – KőszegÓlmod /  Ausztria S31-AT.svg 20 km 0 km 0 km M87 autópálya - térkép.png

Átadott szakaszok interaktív térképen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarap.png

Ukrajna
Szlovénia

Autópálya-vállalatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M6-os autópálya Érdnél

Építtetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az autópálya-beruházások felsőszintű irányítását mindenkor a Közlekedési Minisztérium vagy a jogutód minisztérium illetékes főosztálya látja el. 1958 és 1964 között a Második Út- Hídfőosztály volt az autópálya-beruházások irányítója. 1964-től a beruházói jogkört a Budapest Közúti Igazgatóságra ruházták át. Az Igazgatóságon belül 1971-ben alakult meg az Autópálya Főmérnökség, melynek neve 1983-ban Autópálya Műszaki Igazgatóságra változott. 1989-ben hozta létre a minisztérium az Autópálya Igazgatóságot, amelyből a megalakult ÁAK Kht., majd ÁAK Rt. (Állami Autópályakezelő) volt az autópálya fejlesztések beruházója. 1999. augusztus 29-én alakult meg a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.), mely a feladatbővülése után 2007 óta hívnak NIF Zrt.-nek.

Koncessziós cégek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ELMKA

Az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (röviden: ELMKA) volt az első magyarországi magántulajdonú autópálya-építő vállalkozás. A Győr-Moson-Sopron megyében gyorsforgalmi utakat építő céget 1993-ban alapították. A cég 1996-ban kezdte meg az útdíjszedést az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán, ám hamarosan egyre súlyosbodó pénzügyi nehézségek akadályozták a vállalat tevékenységét. Az ELMKA 1999-ben a teljes pénzügyi ellehetetlenülés szélére sodródott, majd egy állami beavatkozást követően (ekkor létezett rövid ideig a NYUMA Rt.-Nyugat-Magyarországi Autópálya-üzemeltető Rt.) szerepkörét vesztvén megszűnt.

AKA

Az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. (röviden AKA Rt. vagy AKA) egy magyarországi magántulajdonú autópályatársaság, amely az M5-ös autópálya tulajdonosa. Az 1990-es évek elején meghirdetett koncessziós rendszerben történő továbbépítésére alapították, 1994. július 27-én. A megépített szakaszokon a cég útdíjat szedhetett. 2004-ben a magyar állam tulajdonrészt szerzett az AKA-ban, ezt követően a kapus díjszedést megszüntették, helyét a világszerte népszerű matricás-rendszer vette át.

M6 Autópálya

Az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.-t 2004-ben a PPP projektek területén vezető híres német cég, az osztrák piacon több mint 125 éve lévő vállalat és Közép-Európában tevékenykedő Swietelsky alapították.

Mecsek autópálya Konzorcium

2007. november 21-én, a Mecsek Autópálya Konzorcium és a Magyar Köztársaság közötti koncessziós szerződés aláírásával megszületett a MAK. Az M6-os és M60-as építtetője. 2010. március 31-én adták át az autópályákat a forgalomnak.[25]

Autópálya-üzemeltetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M0-s körgyűrű és az M6-os csomópontja az átadás előtt
ÉKMA

Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő és- Üzemeltető Autópálya Rt. 1996-ban alakult az M3-as autópálya fejlesztésére, üzemeltetésére és működtetésére. 2000-ben az autópálya társaságok egyesítése az ÉKMA Rt., mint befogadó társaság vezetésével történt meg.

ÁAK

Az 1989-ben alakult Autópálya Igazgatóság jogutódjaként 1996-ban alakult meg az Állami Autópálya Kezelő Kht. Feladata a díjas M1, M3 és M5 autópályák kivételével a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése. A 2000. augusztus 29-én alakult Állami Autópálya-kezelő Zrt.-vé, amikor is egyesült az ÉKMA Rt., a NYUMA Rt. és az ÁAK.

Intertoll

Az Intertoll egy autópályaépítések finanszírozásával és a megépített gyorsforgalmi utak üzemeltetésével foglalkozó nemzetközi cég. Az üzemeltetőnek Dél-Afrikában, Magyarországon és Lengyelországban vannak érdekeltségei. Ma Magyarországon az M5-ös és az M6-os autópályák üzemeltetését végzi.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Fleischer, Tamás: Tanulmány az autópályákról (magyar nyelven) (PDF) pp. 27, 1993. szeptember 12. (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  2. Magyarországi autópálya-fejlesztések
  3. A magyar Wikipédia egyes autópályákról szóló cikkeiben fellelhetőek további források
  4. A gyorsforgalmi úthálózat kiépítése
  5. Jobb pálya
  6. Bal pálya
  7. Építési beruházás - 65468-2014. ted.europa.eu honlapja. (Hozzáférés: 2014. február 26.)
  8. Vállalkozási szerződés /M8-M4 elválási csomópont. competitionline.com honlapja. (Hozzáférés: 2013. december 17.)
  9. Kétpályás lesz az M0 az M1 és M7 autópályák között is - előbb-utóbb. bevezetem.hu. (Hozzáférés: 2013. december 18.)
  10. pecsinapilap.hu (2014. január 14.). Folytatódik az M60-as autópálya építése. pecsinapilap.hu. Hozzáférés ideje: 2014. január 14.  
  11. Májusban elindulhat az M0, M7-M1 közötti szakaszának bővítése. bevezetem.hu. (Hozzáférés: 2014. április 11.)
  12. Németh Lászlóné kivett 13 kilométert az e-útdíj alól
  13. az M1 és M5 autópályák által határolt terület között
  14. az M5 és M3 autópályák által határolt terület között
  15. az M3 és a 10. sz. főút által határolt terület között
  16. 10. sz. főút és az M1 autópályák által határolt terület között
  17. Forrás: NIF Zrt. honlapja, M0 (forrás)
  18. Biztonság az autópályákon (magyar nyelven). autopalya.hu, 2007. november 15. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  19. A Győr-Moson-Sopron megye jellemzése (magyar nyelven) (DOC). www.euroregio.sk. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  20. Haász János: Nyolc hónapot csúsztak, de ma átadták az M3-ast (magyar nyelven). index.hu, 2007. augusztus 31. (Hozzáférés: 2009. március 7.)
  21. http://www.skyscrapercity.com/showpost.php?p=21005501&postcount=1814
  22. A piros szín az elkészült szakaszokat jelzi, a narancssárga pedig az éplő illetve tervezett szektorát mutatja az adott gyorsforgalmi útnak
  23. Ten-T Trans-European Networt for Transport
  24. Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján, a védett természeti területen – ahol szükséges – alagútban kell vezetni.
  25. Mecsek Autópálya Konzorcium

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]