Ősember
Az ősember egy régi tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt az ember evolúciójának egy szintjét értjük. Ezt a szintet a Homo antecessor, Homo heidelbergensis, a Homo rhodesiensis és a neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) képviselték. Hagyományosan az első hármat még az előemberek közé sorolják és kizárólag a neandervölgyi embert nevezik ősembernek. Génjeik 99,5%-a azonos, de megoszló a vélemény abban, hogy a neandervölgyi emberek ősei voltak-e a mai embernek. A 2006-os genetikai vizsgálatok szerint a Homo sapiens és a H. neanderthalis ~370 000 éve már nem él együtt, de ~706 000 éve még közös ősük van.[1]
Az emberré válás folyamatának hajnalán ősünk gyűjtögetéssel szerezte meg táplálékát.
A kérdéses fejlődési fázisnak megfelelő tudományos név: Palaeanthropus.
Az ősember fázist a majomember (Pithecanthropus), majd a előember (Archanthropus) előzi meg és a mai ember (Neanthropus) követi. (Nem rendszertani kifejezések.)
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ Noonan, James P., et al. (2006. november 17.). „Sequencing and Analysis of Neanderthal Genomic DNA” (pdf). Science 314 (5802), 1113–1118. o. DOI:10.1126/science.1131412. PMID 17110569. „Our analyses suggest that on average the Neanderthal genomic sequence we obtained and the reference human genome sequence share a most recent common ancestor ~706,000 years ago, and that the human and Neanderthal ancestral populations split ~370,000 years ago, before the emergence of anatomically modern humans.”
