Márga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A márga üledékes eredetű agyagos-karbonátos kőzet, az átmeneti karbonátos kőzetek sorának középső tagja. Ezek különböző felosztásai más-más karbonáttartalmú kőzeteket sorolnak ebbe a kategóriába: egyes litológusok szerint karbonáttartalma 50–75%, a szimmetrikus felosztás szerint 40–60%. Tágabb értelemben márgának nevezik skálaszomszédait, az agyagmárgát és a mészmárgát is.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színe a baktériumok által termelt pirittől világosszürke, zöldes, illetve a pirit oxidációja miatt sárga vagy barna, néha élénkvörös vagy lila.

Alapvetően finomszemcsés kőzet, amiben a szemcsék ritkán nagyobbak 0.01 mm-nél. Gyakran változó keménységű padokból áll. Nedvszívó, de alig duzzad; az ember nyelvéhez nem tapad. Keménysége a karbonáttartalommal nő; az 50%-hoz közeli márga már csak késsel faragható. A mélyen eltemetett változatai, amelyekben az agyagásványok részlegesen átalakultak, már egyáltalán nem faraghatók. Szögletesen vagy kagylósan törik; a törési felület többnyire sima, esetleg kissé érdes.

Nagy agyagtartalma miatt általában vízzáró, benne oldásos üregek csak ritkán alakulnak ki.

Kémiai-ásványtani típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Attól függően, hogy karbonáttartalma döntően kalcitból vagy dolomitból áll-e, megkülönböztetjük a dolomitmárgákat és a mészmárgákat (mivel utóbbi lényegesen gyakoribb, a mész- előtagot többnyire nem tesszük ki: amikor közönségesen márgáról beszélünk, általában mészmárgát értünk rajta). Az agyagásványok fajtái szerinti változatait eltérő elnevezésekkel nem különböztetjük meg.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anyaga olyan helyeken rakódik le, ahol a vízmozgás csökkenése miatt leülepszenek a közeli szárazföldről behordott agyagásványok, de már a mészanyag is kiválik – nemcsak tengerekben, hanem nagyobb tavakban is. Elsődleges dolomittartalma a tengervíz sótartalmának függvényében nő, de a dolomit többsége gyakran másodlagos. A mai mély tengerekben gyakoriak a fehéres-sárgás globigerinás és kokkolitos márga-rétegek.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A márga a cementgyártás természetes alapanyaga.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barlangi túravezetői ismeretek:Jegyzet I.rész. 16.p.
  • Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 686. o. ISBN 9639257079