Trianon Múzeum
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! | (2013 májusából) |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A Trianon Múzeum Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik.
A múzeum a várpalotai Zichy-kastélyban található. Fenntartója a Trianon Múzeum Alapítvány, amely tevékenységét mindenféle állami támogatás nélkül végzi. A Trianon Múzeum 2004. június 26-án nyitotta meg kapuit. 2008-tól egész évben látogatható.
Előzmények [szerkesztés]
A várpalotai Zichy-kastély [szerkesztés]
A várpalotai vártól nyugatra, a római katolikus templom felett, a Kastélydombon áll. 1724-ben, Palota egyik földesura, gróf Zichy II. Imre Árva megyei főispán felesége, gróf Erdődy Terézia kezdte meg építtetését. A város uralkodó pontját választotta ki a kastély színhelyéül. 1860-ban leégett a kastély, szerencséjére azonban éppen akkor egy művészetpártoló földesúr, Waldstein János – Széchenyi barátja – birtokolta, aki 1865-ben Ybl Miklós tervei szerint újjáépítette. Művészi alkotásokkal és könyvtárral gyarapította. A hatalmas kör alakú könyvtárszoba falait és mennyezetét freskókkal díszíttette. Sajnos a könyvek és az oldalfreskók a háború és az utána következő időszak alatt megsemmisültek, de a mennyezet freskója, mely Pállik Béla alkotása, szerencsére megmaradt, s kevés javítással ma is látható. Napjainkban az épület az ország egyetlen Trianon Múzeumának ad otthont.
A Trianon Múzeum Alapítvány [szerkesztés]
A Trianon Múzeum Alapítvány azzal a fő célkitűzéssel jött létre, hogy az ország első Trianon múzeumát berendezze, működtesse. Az alapítvány kuratóriumi elnöke: Szabó Pál Csaba, kuratóriumi tagjai: Cseh Tamás, Bayer Zsolt és Tőkéczki László. A múzeum szakmai munkájának vezetését Ormos Mária vállalta el.[1] A Honvédelmi Minisztériummal folytatott másfél éves tárgyalássorozat után a Trianon Múzeum Alapítvány megkapta a Zichy-kastély épületét céljai megvalósítására. A szerződést a KVI és a Trianon Múzeum Alapítvány között 2002. május 7-én írták alá.[2]
Állandó kiállításai[3] [szerkesztés]
Újonnan nyílt kiállítások [szerkesztés]
- Délvidéki Magyar Gologta 1944-45
- Erdély a mienk! - Németh Nándor grafikusművész emlékkiállítása
- A Székely Hadosztály honvédő harcai
- A magyar nemzeti himnuszok története
- A trianoni tragédia költői előhírnöke - Vargha Gyula
- A Kárpát-medence turulszobrai
A magyar revizionista mozgalmak történetéhez [szerkesztés]
Az első világháborút lezáró békeszerződéseket a magyar társadalom szinte egyöntetű megdöbbenéssel és heves elutasítással fogadta. Az egy irányba mutató politikai, civil és egyéni mozgalmak hatására jöttek létre a békeszerződés felülvizsgálatát követelő irredenta, területvédő, kitelepített, hazafias és katonai szervezetek, egyesületek, majd szerveződtek nagyszabású kampányok, aláírásgyűjtések határon innen és túl. Ez a tárlat ezeknek a mozgalmaknak a plakátjaiból, felhívásaiból, képeslapjaiból mutat be egy válogatást.
A magyar virtus és hősiesség relikviái [szerkesztés]
Az első és második világháború magyar helytállásának tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás. A lövészárkokban lőszerből, puskagolyóból, fák gyökereiből készült emlékek, hamutálak, gyújtók, falvédők, poharak, tálkák, újságok idézik a magyar katona hazaszeretetének megrendítő bizonyítékait. A Szanka József kutatómunkájára alapozott kiállítás az egyik legnagyobb és legszínvonalasabb az ilyen jellegű hazai gyűjtemények között.
A trianoni békeszerződés revíziójának radikális kísérlete. Lajtabánság és Prónay Pál [szerkesztés]
Érdekes módon a Sopronnak és környékének a megtartását lehetővé tevő nyugat-magyarországi felkelés részletei mind a második világháború előtt, mind azt követően, a közvélemény számára jórészt ismeretlenek maradtak. Ez a tárlat korabeli naplók, fényképek, dokumentumok, a legfrissebb történeti szakmunkák segítségével mutatja be a korabeli nemzetközi katonai és diplomáciai helyzetet, a selmecbányai és soproni diákok lobogó hazaszeretetét és tevőleges katonai cselekményeit, a Lajtabánság kikiáltását, Prónay Pál szerepét. A kiállítás része a fényképekből, tárgyi emlékekből, levelekből, párbaj-jegyzőkönyvekből álló Prónay-hagyaték.
A trianoni fájdalom költője - Sajó Sándor [szerkesztés]
Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma - Reményik Sándor mellett - leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor-kiállítás. A gyűjteményben látható Sajó Sándor családi hagyatéka, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai.
Elpusztított köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után [szerkesztés]
Az 1918-1920-as impériumváltásnak talán az egyik legkevésbé ismert fejezete a magyar jelenlétet, történelmet és csodálatos kulturális teljesítményt őrző és megmutató, határon túlra került köztéri szobrok, emlékoszlopok, emléktáblák megsemmisítése volt. A kiállítás Deák Endre és Balázs Károly gyűjtése alapján a több, mint kettőszázötven megsemmisített műemlék közül a legfontosabbakat mutatja meg.
Hazaszeretet és hazaféltés a magyar népi kultúrában [szerkesztés]
A tárlatot a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagából rendezték be, amelyben az egykori alkotók az országvesztés és a vesztes világháború minden fájdalmát örökítették meg a falvédőkön, hímzéseken, keszkenőkön, pártákon, bútorokon, fafaragásokon.
Krúdy Gyula elfelejtett városa - Várpalota [szerkesztés]
Várpalota a 19. századi Magyarország egyik virágzó mezővárosa volt. A városka polgárai egy soknemzetiségű és sokvallású kistáj központjában maradandó értékeket hoztak létre. Várpalota a dunántúli kézművesipar egyik jeles települése, a csizmadiák, csapók, meszesek országszerte ismert fővárosa, az egyik legjelentékenyebb török-kori végvár – a Thury-vár - oltalmában, a Zichyek, Waldsteinek dunántúli birtokainak fontos központjaként, a bakonyi betyárromantika egyik érdekes színtereként, a meginduló turisztikai mozgalmak egyik bázisaként kitörölhetetlenül szerepelt a régi ország kulturális térképén. Itt született és élt Krúdy Gyula nagyanyja, Radics Mária, akitől az író talán legfontosabb ösztönzését kapta sajátos írói világának kialakításához. A kiállítás a régi város változatos hétköznapjait mutatja be, melynek talán végső tanulsága: Várpalota, a Kárpát-medence kicsiben.
Magyar kastélyok és kúriák a Kárpát-medencében [szerkesztés]
Gróf Lónyay Menyhért egykori magyar miniszterelnök egyenes ági leszármazottja, a jelenlegi Szerbia területén élő, Erdélyi István festőművész évekkel ezelőtt a valaha a család tulajdonában levő kastélyokat, kúriákat kezdte el festeni. Jelenleg már szinte nincs olyan jelentősebb kastélya a Kárpát-medencének, amelyet különleges, megragadó stílusában ne örökített volna meg. A tárlat ebből a hatalmas gyűjteményből mutat be egy válogatást, eredeti fotográfiák és a magyar kúria építészetet tárgyaló történeti, művészettörténeti szövegek kíséretében.
Magyarországi vármegyék és törvényhatósági jogú városok képeslapokon 1896-1918 [szerkesztés]
Ez a tárlat a történelmi Magyarországot, annak vármegyéit, városait mutatja be képeslapokon. A kiállítás a szerencsi Képeslap Múzeum Közép-Európában egyedülálló gyűjteménye alapján, megyei metszetekben tárja a múzeumlátogató elé a régi Magyarország településeit, várait, műemlékeit, természeti szépségeit, hegycsúcsait, folyóit, néprajzi különlegességeit.
Mógor Tamás: Magyar címertörténet. Magyarország legnagyobb kézzel festett címergyűjteménye [szerkesztés]
A családi és nemzeti folytonosságot bemutató címerek előállításának, történetének és tudományos vizsgálatának diszciplínája a heraldika talán a legnagyobb pusztításokat szenvedte el az utóbbi évtizedekben. Éppen ezért kimagasló jelentőségű Mógor Tamás kézzel festett magyar címertörténeti sorozata. A kiállítás egy kiváló, jól érthető egyetemes címertani összefoglaló mellett külön figyelmet szentel az erdélyi címeradományozásnak, a magyar miniszterelnökök, írók, költök, közéleti emberek családi címereinek bemutatására.
Nemzeti jelképek üveg- és porcelántárgyakon [szerkesztés]
Az első világháborút megelőző évtizedekben a fürdőhelyeken, turisztikai központokban árusított matricás üvegpoharak, a világháborút követően pedig a festett porcelán tálak, edények, poharak jelentették a tájhoz, helyhez, szülőföldhöz tartozás legszínesebb, legismertebb megjelenési formáit. A gyűjtemény Kiss Gábor kollekciójából mutat be egy reprezentatív válogatást. A kiállítást egy békebeli magyarországi fürdőt aprólékosan rekonstruáló – Terleczki József által készített - makett, korabeli utazási plakátok és egy 1907-es kiadású kárpát-medencei balneológiai térkép egészíti ki.
Somogyi Győző: A nagy térkép. Kárpát-medence magyarlakta területei madártávlatból [szerkesztés]
Somogyi Győző festőművész páratlan vállalkozásba kezdett az 1970-es években. Gyalogszerrel bejárta, majd dombok, házak, templomtornyok tetejéről megrajzolta a régi ország magyarlakta területeinek égi látványát. A mű elkészült és restaurált változata állandó jelleggel, a művész egyedi kiegészítéseivel látható a Trianon Múzeumban.
Tatár Dóra - Ónodi Béla: A történelmi Magyarország címerei ólomüvegen [szerkesztés]
Az ólomüveggel foglalkozó magyar művészházaspár vállalta a Trianon Múzeum centrális pontján található hajdani barokk könyvtárterem mennyezeti világító ablakainak restaurálását. A három, eddig elkészült ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak, üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg szélén a vármegyék neveivel. A vármegyék székhelyeit Magyarország területén apró pontok jelzik. A három eddig elkészült ólomüveg ablakot a Múzeum felajánlásból kapta: az elsőt egy múzeumlátogató, Hatvani Sándor, a másodikat maga a művészházaspár, Tatár Dóra és Ónodi Béla, a harmadikat pedig Lezsák Sándor és a Lakitelek Alapítvány finanszírozta.
Trianon és a magyar bélyegkiadás [szerkesztés]
Ez a kiállítási anyag a közép-európai államhatárokban és az állami felségterületekben bekövetkező hatalmas változásokat követi nyomon a postai levelezőlapokon, bélyegeken, bélyegzéseken, felülbélyegzéseken 1918-at követően. A tárlat a MABÉOSZ segítségével és folyamatos szakmai közreműködésével mutat be ezekből a postai termékekből reprezentatív válogatást egészen 1938-1941-ig, a visszatért területekhez kapcsolódó filatéliai munkákig.
Vármegyeházak a történelmi Magyarországon [szerkesztés]
A régi Magyarország fennállásának mozdíthatatlan talpköve a vármegyei autonómia, a vármegyei élet és közigazgatás központja pedig a vármegyeháza volt. A Hatvani Sándor által lefolytatott több évtizedes kutatómunka nyomán megvalósult kiállítás a vármegyeháza-építészet Kárpát-medencei történetét mutatja be részletes történeti kronológiával, fényképekkel, alaprajzokkal, megyetérképekkel, főispán portrékkal s a tatai vár makettjével.
Öröm és mámor. Az elszakított területek visszatérése, 1938-1941 [szerkesztés]
1938 és 1941 között az első világháborút követően Magyarországtól elcsatolt területek egy része néhány évre visszatért az anyaországhoz. A kiállítás a visszatérés és a területekre történő bevonulás pillanatait mutatja be színes és fekete-fehér fényképfelvételekkel, a változásokat bemutató térképlapokkal, Cs. Szabó László, Rónai Zoltán, Márai Sándor korabeli tudósításaival.
Holányi Julianna: Nagyenyed és Alsó-Fehér vármegye csodái [szerkesztés]
A Trianon Múzeum jelmondata [szerkesztés]
A Trianon Múzeum jelmondata egy Hamvas Bélától származó gondolat: "Semmi lázadás. De semmit sem engedni!"
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.mno.hu/portal/193357 A házmester-szubkultúra ellen. Szabó Pál Csaba többfrontos harcot folytat értékeink megőrzéséért. / Haklik Norbert == Magyar Nemzet Online 2003. december 30.
- ↑ http://nol.hu/archivum/archiv-67682 Várpalotai kastély tíz évre egy forintért. Avagy: kinek és miben segíthetnek a politikai kapcsolatok? / Pekarek János == Népszabadság Online, 2002. június 22.
- ↑ http://www.trianonmuzeum.hu/index.php?menu=kiallitasok A Trianon Múzeum honlapjáról Szabó Pál Csaba kuratóriumi elnök engedélyével
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Trianon Múzeum honlapja
Várpalotai kastély tíz évre egy forintért. Avagy: kinek és miben segíthetnek a politikai kapcsolatok? / Pekarek János Népszabadság Online, 2002. június 22.
A házmester-szubkultúra ellen. Szabó Pál Csaba többfrontos harcot folytat értékeink megőrzéséért / Haklik Norbert == Magyar Nemzet Online 2003. december 30.
Trianon Múzeum Várpalotán /Muray Gábor == Magyar Nemzet Online 2004. június 26.
Megnyílt a Trianon Múzeum / Szarka Ágota == Magyar Nemzet Online 2004. június 29.
Mi lesz a Trianon Múzeum sorsa? / Szarka Ágota== Magyar Nemzet Online 2004. november 30.
Hajfonat. Szabó Pál Csaba a régi udvarházakról, a gyáván kezelt nemzeti tragédiákról és a szomszéd sorsáról == Magyar Nemzet Online 2006. március 11.
Koncert a Trianon Múzeum javára / Kiss Eszter Veronika == Magyar Nemzet Online 2006. április 1.
Trianon Múzeum Várpalotán In: Magyar Televízió 2006. április 19-i adása
Várpalotán áll a Trianon Múzeum == Kárpátia Műhely, 2006. május 10.
A fájdalom sárkánya Várpalotán / Szarka Ágota == Magyar Nemzet Online 2006. július 3.
Brutális jelképgyalázás Várpalotán. Vasfűrésszel vágtak el egy zászlótartó rudat, megrongálták Csík Ferenc emléktábláját, ledöntöttek egy fakeresztet / Szarka Ágota == Magyar Nemzet Online 2007. július 6.
Leszíjazott turul. Négy éve nyitott meg a világ első Trianon Múzeuma / Szarka Ágota== Magyar Nemzet Online 2008. június 4.
Új teremmel bővül a Trianon múzeum == Gondola 2008. szeptember 21.
