Gallikanizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gallikanizmus olyan államideológia, mely szerint az uralkodó vagy az állam által képviselt világi hatalom egyenlő a pápai hatalommal.

A gallikanizmus Franciaországból eredt és a 18. században Németalföldön is elterjedt. Már az 1438-as bourges-i pragmatica sanctióban kifejezésre jutott, majd fokozódott a placetum regium bevezetésével, és csúcspontját az 1682-es deklarációban érte el.

A Pallas nagy lexikonában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gallikánizmus
(lat.). Franciaországban kifejlett s megállapított azon rendszer, amelynek értelmében a francia állam az egyházzal szemben széleskörül jogosítványokkal, az u. n. gallikán szabadságokkal (Les libertés de l'église gallicane) van felruházva. E szerint az államot megilleti az egyházi viszonyok feletti felügyelet s az arra való befolyás joga (droit de la surveillance et de l'influence); a placetum szükséges minden pápai intézkedés elfogadásához s az egyházi törvények kihirdetéséhez és az egyházi birótól a világihoz kell felebbezni (appel comme d'abus). E rendszer alapelvei a szt. Lajos 1268. évi pragmatica sanctiójában vannak letéve. Később is gyakran kir. rendeletekben kifejezésre jutnak a gallikán egyház elvei, azonban a pápák föllépése folytán ismételten vissza is vonattak. A francia király és a pápa között az üresedésben levő apátságok és püspökségek jövedelmei (regaliák) feletti küzdelemben XIV. Lajos összehivott 34 püspököt s a papság 34 képviselőjét, s ezek 1681 márc.-ban tartott Assemblée du clergé de France-ban kiadták a Bossuet által formulázott Deklarációt, amelynek pontjai: 1. az államhatalom független minden egyházi hatalomtól; 2. a pápa itélete hit dolgában is csak akkor változtathatlan, ha ahhoz az egyház, a zsinat hozzájárul; 3. a pápa alá van rendelve a zsinatnak s köteles alkalmazkodni a kánonokhoz s a Franciaországban is érvényben levő és elfogadott szokások és szabályokhoz. A király rendeletére ezen Deklaráció be lett iktatva a parlament aktáiba. XIV. Lajos viszavonta, de ennek nem volt meg a praktikus hatása. I. Napoleon vissza akarta állítani a gallikán tételeket s az organikus artikulusokban rendeli, hogy a teologia tanárai tanítsák az 1682. Deklaraciót. A magyar papság elvetette a G. tételeket a nagyszombati zsinaton az 1682 okt. 24. kiadott Declaratio cleri Hungarici nyilatkozatban.