Fekete kökörcsin
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 5000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| ''P. p. subsp. nigricans'' (Störck) Zämels |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete kökörcsin témájú médiaállományokat. |
A fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) egyik alfaja, illetve egyes szerzők[1] szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans).
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 5000 Ft.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése, felépítése
Bókoló, egyesével álló virágai csaknem teljesen feketék (enyhén lilásbíbor színűek). Levelei szeldeltek, szőrözöttek, selymesen borzasak. Sok hosszú, gyapjas, megcsavarodott bibeszállal ékes termése tollforgóra emlékeztet.
[szerkesztés] Életmódja, termőhelye
Félszáraz gyepek, sziklagyepek, sztyeppek növénye. Szereti a homokos talajt, a meleg, déli lejtőket, még a futóhomokon is megtelepszik.
Március–áprilisban virágzik. Gyakran nyílik együtt a tavaszi hériccsel és a leánykökörcsinnel. Szőrbóbitás magvait a szél messze röpíti, és azok árvalányhajéhoz hasonlóan, dugóhúzószerűen fúródnak a talajba.
[szerkesztés] Felhasználása
Mérgező növény, de gyógyhatású anyagokat is tartalmaz. Gyógyítottak vele juhhimlőt, de alkalmazták festésre is.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 8.
[szerkesztés] Források
- Az első hazai vadvirágok
- Dr. Endrédi írása
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 8.
