Mezei kökörcsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mezei kökörcsin
Virágzó kökörcsin (bohemica alfaj)
Virágzó kökörcsin (bohemica alfaj)
Természetvédelmi státusz
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Anemoneae
Nemzetség: Kökörcsin (Pulsatilla)
Faj: P. pratensis
Tudományos név
Pulsatilla pratensis
(L.) Mill.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei kökörcsin témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei kökörcsin témájú kategóriát.

Fekete kökörcsin (P. pratensis subsp. nigricans alfaj)

A mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) a boglárkafélék családjába tartozó növényfaj. Közép- és Kelet-Európa száraz rétjein, világos fenyőerdeiben nő.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lágy szárú, évelő, selymesen-borzas növény. 8–30 cm magasra nő meg. Levelei tőrózsásak, csak a virágok elnyílta után jelennek meg. Két- vagy háromszorosan szárnyalt levelei szálas-lándzsásak. A száron 3 fellevél található. Virágai bókolók, 2–3 cm átmérőjűek. A visszahajló csúcsú lepellevek 15–25 mm-esek, másfélszer hosszabbak a porzónál. Csoportos aszmagtermése van, a terméskék bibeszála tollas.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Március–májusban virágzik.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négy alfaja ismeretes:[1][2]

  • Pulsatilla pratensis subsp. pratensis
  • Pulsatilla pratensis subsp. bohemica Skalický
  • Pulsatilla pratensis subsp. hungarica Soó – magyar kökörcsin; fokozottan védett, értéke 100 000 Ft
  • Pulsatilla pratensis subsp. nigricansfekete kökörcsin (Störck) Zämelis; védett, értéke 10 000 Ft[3]. Egyes szerzők[4] szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans).

A Pulsatilla pratensis subsp. hungarica, vagy magyar kökörcsin Magyarországon endemikus, védett növény.[5] Nyílt homokos síkokon fordul elő, kerüli a meszes talajt. A Nyírségben és a Bodrogközben nő.[6]

Régebben[7] a mezei kökörcsin alfajának tekintették az Erdélyből is ismert hegyi kökörcsint P. pratensis subsp. zimmermannii néven, de erről a Mátrában, a Bükk déli részén és a Zempléni-hegységben előforduló taxonról kiderült, hogy nem azonos a valódi hegyi kökörcsinnel (Pulsatilla montana), hanem ennek és a fekete kökörcsinnek az introgressziója. Azóta ezt a taxont Zimmermann-kökörcsin (Pulsatilla zimmermannii) néven önálló fajnak tekintik.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A friss növényben protoanemonin található, ami szárításkor anemoninsavvá alakul, továbbá triterpén-szaponinok.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többi kökörcsin fajhoz hasonlóan frissen szedve mérgező, a bőrt irritálhatja. Fekélyek és szemgyulladás kezelésére használják.

Homeopátia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Változó, helyüket változtató tünetek és bő, sűrű, sárgászöld, nyálkás váladékok szere. Hideg, friss levegőn javulnak a tünetei, ágymelegben és zsíros ételtől rosszabbodnak. Gyakorta használják sírós, nyűgös, érzékeny gyermekeknél.[8]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Flora Europaea: Pulsatilla pratensis
  2. Naturfoto: Pulsatilla pratensis subsp. bohemica (cseh nyelven)
  3. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.
  4. D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 6.
  5. European plant data sheets: Plant conservation in Hungary
  6. Simon, T. (2000). A magyarországi edényes flóra határozója (Field guide to the vascular flora of Hungary).
  7. Magyarország védett növényei (Szerk.: Farkas Sándor), Mezőgazda Kiadó, 1999 (ISBN 963-9239-13-5)
  8. Phatak, Dr. S. R.. Homeopátiás gyógyszertan. Remedium. ISBN 9634080294 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241  
  • Terra