Hungarikum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hungarikumok a tihanyi vásárlóutcában
A magyar fűszerpaprika hosszú utat tett meg, hogy hungarikum váljon belőle
"Kotányi János féle rózsa paprika", paprikareklám 1892-ből
Csárdás
Vittorio Monti Csárdás című műve az U.S. Air Force Band előadásában.
Nem tudod lejátszani a fájlt?

A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A hungarikumok közé tartozhat egy magyar feltaláló vagy alkotó műve, egy magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv és a magyar irodalom. E jelzőt esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is.

A hungarikum nem magyar találmány. A legtöbb nemzet gyűjti az önazonosságához kapcsolódó anyagokat, melyet patriotikum néven neveznek. Ennek megfelelően az érintett nemzetek vonatkozásában lehet szó például polonikumról, germanikumról, italikumról.

Magyarországon a besorolást hivatalosan eddig nem szabályozták, ezért két megközelítés alapján lehet hungarikumnak tekinteni valamit. Az egyik szerint a nem magyarok, mit gondolnak magyarnak, illetve a magyarok mit gondolnak a sajátjuknak a rájuk jellemző kizárólagosan magyar vonatkozású terméknek, jelenségnek, eredménynek stb. Továbbá vannak világszerte közismert hungarikumok, melyekkel azonosítják a magyarokat, ilyen például a gulyás és a csárdás.

Arról, hogy a körébe mit kell kötelezően sorolni, még nem született szabályozás, de a hungarikumok védelmére a 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat megszületett. A szabályozás alapján a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek és a mindenkori magyar Kormány kétévente ad tájékoztatást az Országgyűlésnek a helyzetükről.[1]

A hungarikumok hivatalos kijelölésére is születtek lépések, hiszen átmeneti nemzeti oltalommal rendelkezik 11 élelmiszer és a Hagyományok-Ízek-Régiók program keretében 309 termék került be a Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékei közé, valamint 2000-ben megalakult a Hungaricum Klub.[2]

Nemzetközi kitekintésben nem létezik, olyan jogi kategória, hogy Hungarikum, de az Európai Unióban vannak olyan termékek, melyek földrajzi eredetvédelmet kapnak. Ez azt jelenti, hogy az így minősített árú védelmet élvez az elnevezés használatával való visszaélések ellen. Az ilyen termék csomagolásán vagy címkéjén feltüntetik, hogy „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A hungarikumok körébe sorolható csoportosítások

  • Alkotó magyar személyek
  • Élelmiszerek,
  • Épített örökség,
  • Gyógyhatású hungarikumok,
  • Kézművesség, népművészet
  • Magyar feltalálók találmányai,
  • Magyar hagyományok és ünnepek,
  • Magyar és magyar származású Nobel-díjasok,
  • Magyar és magyar származású olimpiai bajnokok,
  • Magyar népmesék,
  • Magyar nyelvű könyvek és más dokumentumok,
  • Múzeumok,
  • Népi hangszerek, ősi magyar hitvilág
  • Néprajzi hungarikumok,
  • Őshonos és nemesített állatok és növények,
  • Sporteredmények és a sportban alkalmazott egyedi megoldások,
  • Tájegységek,
  • Zenei hungarikumok,

[szerkesztés] Magyar nyelvű könyvek és más dokumentumok

[szerkesztés] Könyvtári hungarikum

A könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény meghatározása szerint: „Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.”

A könyvtártudományban tehát hungarikumnak nevezik azokat a műveket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Magyarországhoz, tehát vagy magyarul írták őket, vagy Magyarországon adták ki, vagy magyar az író, vagy magyar vonatkozású a mű témája. Az Országos Széchényi Könyvtár az összes írott hungarikumot gyűjti.

A könyvtári hungarikum lehet:

  • területi hungarikum: Magyarország mindenkori közigazgatási területén előállított irodalom;
  • nyelvi hungarikum: a világon bárhol előállított, részben vagy egészében magyar nyelvű dokumentumok;
  • személyi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven megjelent dokumentum, amelyet magyar, magyar származású vagy Magyarországon tevékenykedő szerző alkotott;
  • tartalmi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven, bármilyen származású szerző írta, de tartalmában Magyarországra, vagy magyar személyre vonatkozik.
  • „szigorú” hungarikum: minden, 1711 előtt magyar nyelven írott mű

[szerkesztés] Zenei hungarikumok

[szerkesztés] Őshonos és nemesített állatok és növények

[szerkesztés] Élelmiszerek

Csabai kolbászok egy békéscsabai kamrában

A köznapi értelemben vett hungarikumok azok az élelmiszeripari termékek, amelyeknek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője Magyarországhoz kapcsolódik. Méltán világhírű a magyar gulyás és pörkölt mellett ide kell sorolni az élelmiszeriparban előállított termékek hosszú sorát is.[3]

A köznapi értlemben vett „hungarikum” tehát jogi értlemben véve egy be nem jegyzett földrajzi árujelző.[4]

Azt, hogy mely gyártó milyen termékére használható a „hungarikum” megnevezés, sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó iparági megállapodás nem rögzíti.[5]

Hungarikum, azaz „Kiváló minőségű és a hagyományos különleges tulajdonsággal rendelkező élelmiszerek”[h 1] 2002-ben (amelyek termékleírásai kivétel nélkül szerepelnek a Magyar Élelmiszerkönyvben)

[szerkesztés] Felosztásuk

  • Ételek
  • Magyar gabona és sütőipari áruk,
  • Híres édesítőszerek, édességek, fűszerek,
  • Alkoholtartalmú italok pálinkák, borok, sörök,
  • Alkoholmentes italok, ásvány és gyógyvizek.

[szerkesztés] Termékek

[szerkesztés] Gyógyhatású hungarikumok

[szerkesztés] Magyar népmesék

A magyar népmesék az évszázadok során létrejött és alakult történetek, amelyek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság. Kimeríthetetlen kincsesbánya a Magyar népmesék több tízezres köre a rég letűnt világok ismeretéről, a magyar nemzet történelméről és hagyományairól. Nagyban hozzájárultak a magyar népmesekincs megőrzéséhez Kriza János, Jókai Mór, Arany László és Benedek Elek gyűjteményei. A mesék révén szinte nemzeti hőssé is váltak mesefigurák, mint Lúdas Matyi és Csalóka Péter.[7]

[szerkesztés] Néprajzi hungarikumok

[szerkesztés] Kézművesség

[szerkesztés] Magyar feltalálók találmányai

[szerkesztés] Sporteredmények és a sportban alkalmazott egyedi megoldások

[szerkesztés] Hungaricum Klub

Koronázási palást terítő. Csipkeház és Csipkemúzeum, Kiskunhalas

A Hungaricum Klubot négy vállalat – a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. – alapította 2000-ben. Az előkelő klub alapítóinak szándéka szerint csak olyan terméket vesznek fel tagjaik közé, mely jellegzetesen magyar, nemzetközileg ismert, keresett és tudják is róla, hogy honnan származik. Az eredeti termékek köre 2003-ban bővült először a halasi csipkével, majd 2006-ban, a Pető András professzor konduktív nevelési rendszerével.[2]

[szerkesztés] A klub tagjai és termékei

[szerkesztés] Magyar termékek földrajzi eredetvédettsége az Európai Unióban

Az Európai Unió által eredvédetté nyilvánított és az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” megjelölésre hét magyar élelmiszer jogosult. Ezek a szegedi paprika, a Pick szegedi téliszalámi, a Herz budapesti téliszalámi, a csabai kolbász a gyulai kolbász, a hajdúsági torma és a makói vöröshagyma.[11]

[szerkesztés] Források

  1. 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről. mszh.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  2. ^ a b Puskás Anikó: A magyar torma dobogós, a makói hagyma bajban. 168 Óra Online, 2010. február 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  3. Hevesi Tóth János: Világörökség lehetne a magyar gulyás. Népszabadság, 2005. augusztus 22. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  4. 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. Magyar Szabadalmi Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  5. Hungaricumok: az EU-ban védettebbek lesznek mfor.hu, 2004. január 28.
  6. Hungarikumok a Bérestől. Béres Gyógyszertár Zrt.. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  7. Kiszely István: Ősköltészetünkről és a magyar népmeséről. A magyar nép őstörténete. vinoport.hu, 2009. december 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  8. Magyar Zoltán. Magyar Olimpiai Bizottság. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  9. Zoltan Magyar - PH (Olympics 1980) (angol nyelven). YouTube. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  10. Az évszázad gólja. Videa. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  11. Végre deklarálta az EU a Szegedi Paprika eredetvédettségét. jomagyararu.hu, 2010. november 10. (Hozzáférés: 2012. február 19.)

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Az 1/1998. (I. 12.) FM rendelet 2. §-a alapján:

    a) Kiváló minőség: az élelmiszer egy vagy több minőségi jellemzője a vonatkozó jogszabályokban, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban és irányelveiben előírtnál lényegesen jobb.
    b) Hagyományos különleges tulajdonság: az élelmiszer előállításához felhasznált hagyományos nyersanyagokból, a hagyományos előállítási módból és összetételből eredő olyan tulajdonság, amely az élelmiszert világosan megkülönbözteti más, hasonló élelmiszerektől. Az élelmiszer külső megjelenése, továbbá bármely olyan tulajdonsága, mely eredete, földrajzi származása vagy kizárólag valamely technológiai újítás következménye nem tekinthető ilyen tulajdonságnak

[szerkesztés] További információk

[szerkesztés] Cikkek, linkgyűjtemények az egyes hungarikumokról

[szerkesztés] Hungarikumok honlapja

[szerkesztés] Filmajáló

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken