Hungarikum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hungarikumok a tihanyi vásárlóutcában
A magyar fűszerpaprika hosszú utat tett meg, hogy hungarikum váljon belőle
"Kotányi János féle rózsa paprika", paprikareklám 1892-ből
Csárdás
Vittorio Monti Csárdás című műve az U.S. Air Force Band előadásában.
Nem tudod lejátszani a fájlt?

A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, ami 2012. július 1-jével lépett hatályba, pontosan meghatározza, hogy mi is számít hungarikumnak: [1]

„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.”

A hungarikum tanúsító védjegy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hungarikumokról szóló 2012. XXX. törvény úgy rendelkezik, hogy "a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő termékek, eljárások, készítési módok, sportelemek és szolgáltatások széles körben történő megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungarikum tanúsító védjegy kerül bevezetésre."[2] A hungarikum tanúsító védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést, valamint a közösségi védjegybejelentést a Belső Piac Harmonizációs Hivatalánál az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter teszi meg.[3] A hungarikum tanúsító védjegy használatát a védjegyjogosult pályázati úton kiválasztott alkotók számára engedélyezi.[4] A hungarikum tanúsító védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése, valamint a hungarikum tanúsító védjegy szabályzatában foglalt követelmények teljesülésének az ellenőrzése az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter feladata.[5]
2013 tavaszán írták ki a pályázatot a "hungarikum tanúsító védjegy megkülönböztető jelkép" megtervezésére. 370 pályamunka érkezett be. A több szintű kiválasztás végén a "Szentkorona-1000" jeligés pályázattal benyújtott, piros-fehér-zöld színű szentkorona motívumot ábrázoló, alatta HUNGARIKUM[6]feliratot tartalmazó terv lett a győztes.[7]

A hungarikumok a 2012. évi törvény előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv és a magyar irodalom. E jelzőt esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is.

Magyarországon 2012 előtt a besorolást egyáltalán nem szabályozták, ezért két megközelítés alapján lehetett hungarikumnak tekinteni valamit. Az egyik szerint a nem magyarok, mit gondolnak magyarnak, illetve a magyarok mit gondolnak a sajátjuknak, a rájuk jellemző kizárólagosan magyar vonatkozású terméknek, jelenségnek, eredménynek stb. Továbbá vannak világszerte közismert hungarikumok, melyekkel azonosítják a magyarokat, ilyen például a gulyás és a csárdás.[forrás?]

A hungarikumok hivatalos kijelölésére is születtek lépések, hiszen átmeneti nemzeti oltalommal rendelkezik 11 élelmiszer és a Hagyományok-Ízek-Régiók program keretében 309 termék került be a Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékei közé, valamint 2000-ben megalakult a Hungaricum Klub.[8] A hungarikum mint termék több esetben titkos recept alapján készül és javarészt hosszú utat tett meg, mire azzá vált.

A hungarikumoktól függetlenül, az Európai Unióban vannak olyan termékek, amelyek földrajzi eredetvédelmet kapnak. Ez azt jelenti, hogy az így minősített árú védelmet élvez az elnevezés használatával való visszaélések ellen. Az ilyen termék csomagolásán vagy címkéjén feltüntetik, hogy „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”.

A hungarikumok körébe sorolható csoportosítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar személyek
    • írók, költők, műfordítók
    • magyar és magyar származású Nobel-díjasok
    • magyar és magyar származású sportolók, olimpiai bajnokok és sportteljesítményeik
    • magyar és magyar származású zeneszerzők
  • Művészeti alkotások
    • Irodalom
      • magyar népmesék
      • magyar nyelvű könyvek és más dokumentumok
    • Zenei alkotások
      • népdalok, népzene
      • kortárs dal, zene
    • Színház- és filmművészeti alkotások
      • színpadi előadások
      • magyar film
    • Kézművesség, iparművészeti tárgyak
    • Épített környezet
      • múzeumok, színházak, templomok, védett épületek
      • hidak
  • Találmányok, alkotások
    • magyar feltalálók találmányai
    • kézművességben, kézműiparban használt egyedi megoldások
    • a sportban alkalmazott egyedi megoldások
  • Néprajzi hungarikumok
    • Népi hangszerek
    • Népi munkaeszközök, építészeti megoldások, bútorok
    • Népművészet
    • Ősi magyar hitvilág
    • Magyar hagyományok és ünnepek
  • Élelmiszerek
    • Ételek
    • Italok
    • Gyógyhatású hungarikumok
  • Őshonos és nemesített állatok
  • Őshonos és nemesített növények
  • Tájegységek

Magyar személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészeti alkotások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelvű könyvek és más dokumentumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvtári hungarikum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény meghatározása szerint: „Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.”

A könyvtártudományban tehát hungarikumnak nevezik azokat a műveket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Magyarországhoz, tehát vagy magyarul írták őket, vagy Magyarországon adták ki, vagy magyar az író, vagy magyar vonatkozású a mű témája. Az Országos Széchényi Könyvtár az összes írott hungarikumot gyűjti.

A könyvtári hungarikum lehet:

  • területi hungarikum: Magyarország mindenkori közigazgatási területén előállított irodalom;
  • nyelvi hungarikum: a világon bárhol előállított, részben vagy egészében magyar nyelvű dokumentumok;
  • személyi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven megjelent dokumentum, amelyet magyar, magyar származású vagy Magyarországon tevékenykedő szerző alkotott;
  • tartalmi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven, bármilyen származású szerző írta, de tartalmában Magyarországra, vagy magyar személyre vonatkozik.
  • „szigorú” hungarikum: minden, 1711 előtt magyar nyelven írott mű

Zenei hungarikumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar népmesék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar népmesék az évszázadok során létrejött és alakult történetek, amelyek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság. Kimeríthetetlen kincsesbánya a Magyar népmesék több tízezres köre a rég letűnt világok ismeretéről, a magyar nemzet történelméről és hagyományairól. Nagyban hozzájárultak a magyar népmesekincs megőrzéséhez Kriza János, Jókai Mór, Arany László és Benedek Elek gyűjteményei. A mesék révén szinte nemzeti hőssé is váltak mesefigurák, mint Lúdas Matyi és Csalóka Péter.[9]

Kézművesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar feltalálók találmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néprajzi hungarikumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Kézművesség.

Élelmiszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csabai kolbászok egy békéscsabai kamrában

A köznapi értelemben vett hungarikumok azok az élelmiszeripari termékek, amelyeknek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője Magyarországhoz kapcsolódik. Méltán világhírű a magyar gulyás (külföldön a pörkölt) mellett ide kell sorolni az élelmiszeriparban előállított termékek hosszú sorát is.[10]

A köznapi értelemben vett „hungarikum” tehát jogi értelemben véve be nem jegyzett földrajzi árujelző.[11]

Azt, hogy mely gyártó milyen termékére használható a „hungarikum” megnevezés, sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó iparági megállapodás nem rögzíti.[12]

Hungarikum, azaz „Kiváló minőségű és a hagyományos különleges tulajdonsággal rendelkező élelmiszerek”[h 1] 2002-ben (amelyek termékleírása kivétel nélkül szerepel a Magyar Élelmiszerkönyvben)

Felosztásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alkoholmentes italok, ásvány és gyógyvizek
  • Alkoholtartalmú italok pálinkák, borok, sörök
  • Ételek
  • Híres édesítőszerek, édességek, fűszerek
  • Magyar gabona és sütőipari áruk

Termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unicum reklám

Gyógyhatású hungarikumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar tudósok világhíres alkotásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őshonos és nemesített állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őshonos és nemesített növények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Gyógyhatású hungarikumok.

Tájegységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport és a sportban alkalmazott egyedi megoldások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hungaricum Klub[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koronázási palást terítő. Csipkeház és Csipkemúzeum, Kiskunhalas

A Hungaricum Klubot négy vállalat – a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. – alapította 2000-ben. Az előkelő klub alapítóinak szándéka szerint csak olyan terméket vesznek fel tagjaik közé, ami jellegzetesen magyar, nemzetközileg ismert, keresett és tudják is róla, hogy honnan származik. Az eredeti termékek köre 2003-ban bővült először a halasi csipkével, majd 2006-ban, a Pető András professzor konduktív nevelési rendszerével.[8]

A klub tagjai és termékeik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hungarikum Bizottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hungarikum Bizottság 2013. január 31-én a MTA Bolyai termében döntött arról a 12 értékről, amelyek külön elbírálás nélkül, a törvény erejénél fogva hungarikumnak minősülnek.[19]

  • Ezután a Hungarikum Bizottság 2013. szeptember 24-én döntött azokról az előterjesztésekről, amelyek a Magyar Értéktárba került termékek és szolgáltatások listáján, továbbá a Hungarikumok Gyűjteményben szerepelhetnek.

A Magyar Értéktárba került termékek és szolgáltatások listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Értéktár a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény szerint a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a külhoni közösségek értéktárait összesítő gyűjtemény.[20]
A törvény alapján készülő listából a Hungarikum Bizottság kiválasztja a legszűkebben értelmezett hungarikumokat, amelyek ennélfogva a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerülnek. A Magyar Értéktár jelenlegi,86 tételből álló listáját a Hungarikum Bizottság a 2013. szeptember 24-i ülésén hagyta jóvá.

A Hungarikumok Gyűjteménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a) Agrár- és élelmiszergazdaság
1. Pálinka
2. Törkölypálinka
3. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász
4. Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú
5. Hízott libából előállított termékek
6. Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász
7. Szikvíz
8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
9. Pick téliszalámi 10. Magyar akác 11. Magyar akácméz 12. HERZ Classic téliszalámi 13. Makói hagyma
b) Egészség és életmód
14. Béres csepp és Béres Csepp Extra 15. ILCSI szépítőfüvek natúrkozmetikai termékek
c) Épített környezet
d) Ipari és műszaki megoldások
16. Kürt Adatmentés
17. Zsolnay porcelán és kerámia
e) Kulturális örökség
18. A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje
19. Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás modellje
20. Solymászat mint élő emberi örökség
21. A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája
22. Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
23. Hollókő ófalu és környezete
24. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
25. Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta
26. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője
27. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj
28. A Tokaji történelmi borvidék kultúrtája
29. Herendi porcelán
30. Magyar operett
31. Kassai-féle lovasíjász módszer
32. Halasi csipke
33. Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás
34. 100 Tagú Cigányzenekar - A zenekar világhírű művészi és hagyományörző gyakorlata
35. Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka 36. Klasszikus magyar nóta 37. Zsolnay Kulturális Negyed
f) Sport
38. Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve
g) Természeti környezet
39. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
h) Turizmus és vendéglátás
40. Karcagi birkapörkölt
41. Gundel örökség - Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem
[21]

Magyar termékek földrajzi eredetvédettsége az Európai Unióban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Unió által eredetvédetté nyilvánított és az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” megjelölésre hét magyar élelmiszer jogosult. Ezek a szegedi paprika, a Pick szegedi téliszalámi, a Herz budapesti téliszalámi, a csabai kolbász a gyulai kolbász, a hajdúsági torma és a makói vöröshagyma.[22]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény
  2. 18. § (1) bek.
  3. 18. § (2) bek.
  4. 18. § (3) bek.
  5. 18. § (4) bek.
  6. Piros színű HUN- és zöld színű -GARIKUM betűcsoporttal
  7. A Hungarikum Bizottság Titkárságának tájékoztatója. Védjegyvilág, 2013. 1. - 2. sz. 1 - 3. old.
  8. ^ a b Puskás Anikó: A magyar torma dobogós, a makói hagyma bajban. 168 Óra Online, 2010. február 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  9. Kiszely István: Ősköltészetünkről és a magyar népmeséről. A magyar nép őstörténete. vinoport.hu, 2009. december 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  10. Hevesi Tóth János: Világörökség lehetne a magyar gulyás. Népszabadság, 2005. augusztus 22. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  11. 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. Magyar Szabadalmi Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  12. Hungaricumok: az EU-ban védettebbek lesznek mfor.hu, 2004. január 28.
  13. http://www.origo.hu/gazdasag/20140516-hungarikum-lett-az-akacfa-es-az-akacmez.html?utm_source=origo-nyito&utm_medium=sec-1&utm_campaign=sec
  14. Hungarikumok a Bérestől. Béres Gyógyszertár Zrt.. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  15. Magyar Zoltán. Magyar Olimpiai Bizottság. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  16. Zoltan Magyar - PH (Olympics 1980) (angol nyelven). YouTube. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  17. Az évszázad gólja. Videa. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  18. http://www.origo.hu/sport/20101223-egy-igazi-magyar-sikersportag-a-gombfoci-vagy-hivatalos-neven-a.html
  19. http://index.hu/gazdasag/2013/01/31/hungarikum/
  20. 2012. évi XXX. törvény 1.§ (1) bek.
  21. http://www.hungarikum.hu/node/86
  22. Végre deklarálta az EU a Szegedi Paprika eredetvédettségét. jomagyararu.hu, 2010. november 10. (Hozzáférés: 2012. február 19.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az 1/1998. (I. 12.) FM rendelet 2. §-a alapján:

    a) Kiváló minőség: az élelmiszer egy vagy több minőségi jellemzője a vonatkozó jogszabályokban, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban és irányelveiben előírtnál lényegesen jobb.
    b) Hagyományos különleges tulajdonság: az élelmiszer előállításához felhasznált hagyományos nyersanyagokból, a hagyományos előállítási módból és összetételből eredő olyan tulajdonság, amely az élelmiszert világosan megkülönbözteti más, hasonló élelmiszerektől. Az élelmiszer külső megjelenése, továbbá bármely olyan tulajdonsága, amelynek eredete, földrajzi származása vagy kizárólag valamely technológiai újítás következménye, nem tekinthető ilyen tulajdonságnak

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • [32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról]

Cikkek, linkgyűjtemények az egyes hungarikumokról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hungarikumok honlapja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmajánló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]