Taksony magyar fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Taksony
Taksony.jpg

Magyar Fejedelemség fejedelme
Uralkodási ideje
955971
Elődje Fajsz
Utódja Géza
Életrajzi adatok
Uralkodóház Árpád-ház
Született 931 körül
Elhunyt 971[1] (körülbelül 40 évesen)
Gyermekei Mihály
Géza
Édesapja Solt
Taksony ábrázolása a Képes krónika „P” iniciáléjában. Pajzsán elmosódott madárábrázolás (Turul?) látható.

Taksony (latinul Toxun, Taxis, Τάξις 931 körül – 971) Árpád-házi magyar fejedelem a 10. század közepén, Zolta fejedelem fia, Árpád nagyfejedelem unokája. Születésének, halálának és uralkodásának pontos ideje bizonytalan. Anonymus krónikája szerint Anno Domini 931-ben született. Pontosnak tekintett információnk van azonban arról, hogy Taksony a kalandozó hadjáratok idején, 947-ben egy itáliai hadjáratot vezetett. Ez inkább azt valószínűsíti, hogy 931-nél lényegesen korábban születhetett. Halálát a 960-972 közötti évek valamelyikére szokás tenni.

Hatalomra kerülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden jel arra mutat, hogy az Árpád halála utáni időszakban az Árpád-ház ereje hanyatlásnak indult. Az Árpád és Taksony közötti időszakból csak egyetlen fejedelem (Falicsi) nevét ismerjük hitelt érdemlő forrásból. Ez arra enged következtetni, hogy a 10. század első felében a fejedelmi hatalom visszaszorult, névlegessé vált. A hazai és külföldi források sem az Árpád-házi fejedelmekkel, hanem a kalandozó hadjáratok vezetőivel kapcsolatos híreket örökítették meg, így a kor fejedelmeiről kevés hiteles információ maradt fenn.

Taksonyról a kortárs Liudprand cremonai püspök tudósítása maradt ránk Antapodosis nevű munkájában a 947. esztendővel kezdődő eseményekhez kapcsolódóan, amikor a magyar csapatok Apulia és Otranto vidékéig nyomultak. Liudrand szerint ezidőtájt Taxis, a magyarok királya nagy sereggel jött Itáliába. Berengár király tíz mérő pénzt adott neki, de nem a saját pénzéből, hanem abból, amit az egyházaktól és a szegényektől begyűjtött... (Fordította Horváth János). [2]

Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később „király” lett. Ezt az információt szokás Taksonyra vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget valamikor 955 után vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként. Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása című művéből tudjuk, hogy 950 körül Fajsz (Felicsi) volt a nagyfejedelem. Kizárólag ennek a híradásnak alapján feltételezik, hogy Taksony Fajsztól vette át a hatalmat.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád leszármazottai Bíborbanszületett Konstantin szerint

Anonymus szerint „Zolta vezér fiának, Taksonynak feleséget hozott a kunok földjéről”. A kun népnév azonban a 10. században még nem volt használatos, így Taksonynak valamilyen keleti népből származó (kazár, besenyő, vagy volgai bolgár) felesége lehetett. A hagyomány két fiúgyermekük – Géza és öccse Mihály – nevét örökítette meg. Géza Taksony után nagyfejedelem lett. Mihály életének körülményeiről semmit nem tudunk, azonban Szent Istvánon kívül Árpád-házi királyaink szinte mindegyike Mihály leszármazottja volt.

Amennyiben helytálló az a feltételezés, hogy Árpád halála után a főhatalom az Árpád nemzetség egyes ágai között öröklődött, akkor a legfiatalabb Árpád-fiútól származó Taksony halála után a nagyfejedelmi címnek át kellett volna kerülni a legidősebb fiú (Tarkacsu) ágára. Ez nem így történt, ezért feltételezni szokták, hogy Taksony volt az első, aki ezt az örökösödési szabályt megszegte és az a híradás, hogy Géza kezét „embervér szennyezte be”, az ennek következtében kitört belháborúkra utalhat.

Szintén feltételezés az, hogy Géza és Taksony között a hatalomváltás a 970-es évek elején történt. Az időpont felső határát az adja, hogy 973 húsvétján a quedlinburgi birodalmi gyűlésen már Géza nagyfejedelem követei vettek részt. A Váradi Krónika szerint azonban Géza nagyfejedelem „az úr megtestesülésének 963. évében […] az Isten utáni tisztelet gyarapodásáról kezdett gondolkodni.”. Ezt a hírt megerősíti az a forrás, amely szerint a pápa 963-ban Zacheus személyében térítőpüspököt szentelt a magyarok számára. Ezek a híradások inkább arra engednek következtetni, hogy Taksony nagyfejedelemsége már a 960-as évek első felében véget ért.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki kicsoda: szerk.: Szabolcs Ottó, Závodszky Géza: Ki kicsoda a magyar történelemben?. Anno kiadó (1999) 
  • Csorba: Árpád népe: Csorba Csaba. Árpád népe, Tudomány – Egyetem, Kulturtrade Kiadó. Budapest, 1997. ISBN 963 9069 20 5 
  • Kristó, Gyula. Taksony, Az Árpádok – fejedelmek és királyok. Szeged: Szukits Könyvkiadó. ISBN 963-9278-48-3 (2003) 
  • Dümmerth, Dezső. Az Árpádok nyomában. Budapest: Panoráma Kiadó. ISBN 963-243-343-2 (1987) 
  • Kristó, Gyula. Szent István király. Vince Kiadó. ISBN 963-9323-21-7 (2001) 
  • Kristó, Gyula. Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szeged: Szukits Könyvkiadó. ISBN 963-9441-87-2 (2003) 


Előző uralkodó:
Falicsi
Magyarország uralkodója
955971
A Szent Korona
Következő uralkodó:
Géza