Szláv keresztnevek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szláv nyelvek európai eloszlásának térképe

A szláv eredetű keresztnevek a szláv nyelvekből származnak és olyan szláv országokban a legnépszerűbbek, mint Belarusz, Bulgária, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.

A szláv keresztnevek békével vagy harccal kapcsolatosak, gyakran kereszténység előtti vagy középkori eredetűek, és más kultúrákból származó nevekkel ellentétben nem utalnak közvetlenül istenekre vagy fegyverekre – feltehetőleg mert az istenek és fegyverek nevei tabut képeztek. A fentiek alól kizárólag a Mieczysław (miecz – kard) név, illetve a „Bog” vagy „Boh” affixumokkal (isten) ellátott nevek képeznek kivételt (például Bogdán); ez eredendően egy „gazdag” jelentésű szóból származik, és használatára hatással volt a kereszténység felvétele. A szláv keresztnevek általában elvont jelentésűek és személyiségjegyeket írnak le, egy jó jövő iránti kívánságot fejeznek ki, vagy a családtagok iránti tiszteletet jelzik.

Példák a szláv nevekre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid keresztnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Női:

  • Vera (hit),
  • Nadia (remény),
  • Vesela (boldog),
  • Duša (Lélek),
  • Zlata (Arany),
  • Zora (hajnal),
  • Sveta (Könnyű, szent, erős),
  • Mila (szerelem, kegy),
  • Dobra (jó),
  • Luba (szerelem , kegy),
  • Kveta, Cveta (Virág),
  • Vesna (tavaszi),
  • Slava (hír, dicsőség),
  • Mira (béke),
  • Sobena (Magát),
  • Rada (boldog),
  • Brana (megvéd),
  • Živa, Żywia (Eleven),
  • Miluša (szerelem, kegy),
  • Snežana (Hó asszony),
  • Jasna (Világos),
  • Jagoda (Bogyó),
  • Kalina...

Férfi:

  • Slava, Slavko (hírnév, dicsőség),
  • Lech,
  • Vlad (uralkodik, uralkodó),
  • Ognjen (Tűz),
  • Dušan (Lélek),
  • Vuk (Farkas),
  • Radost (Boldogság),
  • Miłosz (szerelem, kegy),
  • Borya (háború, katona),
  • Zdravko (Egészségügyi),
  • Dragan (értékes, szeretett),
  • Gniew, Gniewko (méreg, mérges),
  • Darko (ajándék),
  • Nemanja (nincstelen),
  • Nebojša (birtok nélkül),
  • Goran,
  • Lasota (Erdei ember),
  • Mladen (Fiatal),
  • Nayden (található),
  • Plamen (Tűz),
  • Yasen...

Hosszú keresztnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előképző vagy rag Jelentés Példa
bog, boh, boż Isten, gazdag, sors Bogna, Bogdán, Bohumil, Bogumił, Bogusław, Bożena,
bor háború, katona Boris, Borzysław, Velibor, Ratibor, Sambor, Dalibor
bron, bran, barn megvéd Bronisław, Branimir, Barnim
ciech, tech, tješ boldog, boldogság Wojciech, Sieciech, Božetech, Tješimir
dan, dar ajándék, kap Božidar, Damir, Slobodan
dobro jó, jóság Dobrogost, Dobroslav, Dobrawa
dom ház Domasław, Domoľub, Domamir
drag, drog, droh értékes, szeretett Predrag, Dragan, Miłodrag, Dragoslav, Dragomir, Drogomysł
gnev, hněv, gniew méreg, mérges Zbigniew, Gniewomir, Spytihněv, Ostrogniew
gost vendég Radogost, Dobrogost, Gostomysł
jar erős, szigorú Jaromir, Jarosław, Jaropełk, Jarmila.
lub, ljub, l'ub szerelem , kegy Lubomir, Luboš, Lubovl, Slavoljub
lud, ljud emberek, nép Ludmila, Ludomir
mil, mił szerelem, kegy Milena, Milán, Milovan, Vlastimil, Miloš, Ludmila, Jarmila
mir, měr, mierz béke, világ, presztízs Kazimierz, Vladimír, Sławomir, Miroslav, Vitomir, Sudomir
mysl, mysł gondol Premysl, Gostomysl, Przemysław, Křesomysl
polk, pluk, pełk ezred Svätopluk, Jaropolk, Jaropełk
rad boldog, törődik Radosław, Radomir, Radovan, Radmila, Milorad
slav, sław hír, dicsőség Jaroslav, Stanisław, Ladislav, Bronisław, Boleslav, Zdzisław, Tomislav
svjat, svet, svät könnyű, szent, erős Sviatoslav, Svätopluk, Svetlana
vjače, wence, vac, więce több, hatalmas Wieńczysław, Václav, Wiesław
vlad, volod, wład uralkodik, uralkodó Vladimír, Vladan, Władysław, Wsewolod, Vladivoj
voj, woj háború, katona Wojciech, Vojislav, Milivoje, Borivoj

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A.Cieślikowa (red.) Słownik etymologiczno-motywacyjny staropolskich nazw osobowych t.1, Kraków 2000, ISBN 83-87623-23-7
  • A.Cieślikowa Derywacja paradygmatyczna w staropolskiej antroponimii, Kraków 1991, ISBN 83-900261-7-1
  • A. Brückner Słownik etymologiczny języka polskiego, Warszawa 1985
  • M. Malec Imię w polskiej antroponimii i kulturze, Kraków 2001, ISBN 83-87623-27-X
  • M. Malec, Obraz rodziny w słowiańskich imionach złożonych, [w:] Rozprawy slawistyczne nr 16, * Słowiańskie composita antroponimiczne, Lublin 2000

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Slavic names című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.