Nagylapás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagylapás (Veľký Lapáš)
Velky Lapas kostol2.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Ing. Andrej Zurbola
Irányítószám 951 04
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 1113 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 137 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160 m
Terület 8,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylapás  (Szlovákia)
Nagylapás
Nagylapás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 17′ 25″, k. h. 18° 11′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 25″, k. h. 18° 11′ 08″
Nagylapás weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagylapás (szlovákul Veľký Lapáš) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitrától 6 km-re délkeletre fekszik, a Nyitrát Verebéllyel összekötő fő közlekedési út mellett, a Nyitra folyóba ömlő Kadany patak középső folyásánál.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területe valószínűleg már az őskor óta lakott volt. Az első szláv törzsek a 6. században települtek be erre a területre. A honfoglaló magyar törzsek a 9. és a 10. század fordulóján érték el a vidéket. A településnevek elemzése alapján valószínű, hogy ott elsősorban a Kürt-Gyarmat nemzetséghez tartozó családok telepedtek le. A település a 15. századig a nyitrai vár, illetve a zobori apátság tulajdonát képezte.

A település elnevezésének eredetére vonatkozóan megbízható ismeret nincs. A település nevének említésére legkorábban a 12. században kelt okiratokban került sor, Lapas, illetve Lopas formában. Első említése a zobori apátság 1113-ban kelt oklevelében történik. 1156-ban az esztergomi érsekség a község egyházi tizedét átengedte a káptalannak. Nagylapásként a községet a 15. századtól emlegetik, ekkor vált ki ugyanis belőle Kislapás önálló településként.

A település életét az 1241-42. években a mongolok támadása zavarta meg. A tatárjárás a vidék teljes pusztulását eredményezte. IV. Béla uralkodása idején Nagylapás és környéke kisnemesek tulajdonába került, elsősorban a tatárok elleni harcokban szerzett érdemeik elismeréseképpen.

A mohácsi csata után, 1530-ban a törökök elérték a Nyitra-mentét. Ténykedésüket felperzselt falvak és a lakosság rabszolgasorba kényszerítése kísérte. A tizenötéves háború a lakosságszám további csökkenéséhez, falvak elnéptelenedéséhez vezetett. A törökkel 1606-os békekötés ellenére a terület elleni támadások a 17. század derekáig folytatódtak. Nagylapás és a környező települések egészen Bécs ostromáig (1683) jelentős mértékű adót fizetett a törököknek.

Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc, valamint az azt követő pestisjárvány a település lakosságszámának drasztikus csökkenését eredményezte. A falut többször pusztította tűzvész is, melyek közül az utolsó 1882-ben volt, amikor Nagylapás teljesen leégett.

Az 1787. évi első népszámlálás 60 házat, 70 családot és 356 lakos talált a községben. 1828-ban 67 házában 466 lakos élt. 1831-ben kolera pusztította a települést.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lapas. Két elegyes tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, Kis Lapas, Nagy Lapasnak filiája, fekszenek Nyitrához egy mértföldnyire, határbéli földgyeik közép termékenységűek, egyéb javaik ollyanok mint Csáládé." [2]

Fényes Elek szerint "Lápas (Kis és Nagy), két tót falu, Nyitra vmegyében, a lévai országutban, Nyitrától 1 mfldnyire. Az elsőben van 131 kath., 3 zsidó; a másodikban 450 kath., 11 zsidó lakos. " [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Az új Csehszlovák állam 1918-ban történt megalakulása után a település hivatalos elnevezése Veľký Lapáš lett. Az 1919. évi földreform eredményeképpen 1924 és 1928 között a településen és környékén földbirtokkal rendelkező négy nagybirtokos családtól elvett földből összesen mintegy 120 nagylapási lakos kapott földet. A települést 1960-ban Kislapással (Malý Lapáš) vonták össze, elnevezése Lapás (Lapáš) lett. A két község szétválására 1990-ben került sor. Ezen időponttól kezdődően a település elnevezése ismét Nagylapás (Veľký Lapáš).

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 553, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1133 lakosából 1115 szlovák volt.

2011-ben 1113 lakosából 1078 szlovák volt.

Nevezeteségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, 1715-ben barokk stílusban építették át. 1750-ben megújították.
  • A település büszkesége a Lapášanka nevű rézfúvós zenekar, melynek elődje az 1936 elején megalapított zenekar volt.

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nevizánszky Gábor 1997: Sídlisko z doby laténskej vo Veľkom Lapáši. AVANS 1995, 138-139.
  • Anton Točík 1982: Prieskum archeologických lokalít na juhozápadnom Slovensku. AVANS 1981, 288-289.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylapás témájú médiaállományokat.