Üreg (település)
| Üreg (Jarok) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Róbert Bakyta |
| Irányítószám | 951 48 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1889 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 151 m |
| Terület | 22,11 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Üreg
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 16′ 36″, k. h. 17° 57′ 22″ | |
| Üreg weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Üreg (szlovákul Jarok, korábban Irek) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2011-ben 1889 lakosából 1855 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nyitrától 9 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, majd később a hallstatt-korban is lakott volt. A mai település első írásos említése "Erig" alakban 1113-ból a zoborhegyi apátság okleveléből származik. 1268-ban "Iregh" a neve és később is "Ireg, Irek" változatokban szerepel az oklevelekben. Valószínűleg királyi birtok volt, melyet 1349-ben I. Lajos király Konth Miklós nádornak adományozott. 1363-ban közös megegyezéssel a király a birtokot a nyitrai püspökség nyitrapásztói uradalmának adja, a nádor pedig Galgóc várát kapja meg. Később is a püspökség birtoka, a diószegi uradalom része lett. 1599-ben kirabolta, 1601-ben pedig felégette a török. 1620-1621-ben Bethlen Gábor hadai táboroztak itt. 1644-ben Telegdy János nyitrai püspök a falut a mocsonoki uradalomhoz csatolta. Templomát 1601-ben említik először, ez egykor a mai temető területén állt, Mocsonok filiája volt. A falu első plébániája 1708-ban épült, első plébánosa Fehérváry Pál volt. A rossz állapotú templom helyett a nyitrai püspök adományából 1723-ra épült fel a mai templom. 1751-ben a falunak szőlőskertje és 42 háztartása volt. 1751-ben 144 család élt itt. 1787-ben 130 házában 690 lakos élt. 1828-ban 113 háza és 790 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "ÜREG. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 1/4 órányira; határja jól termõ." [2]
Fényes Elek szerint "Üregh, Nyitra m. tót falu, Ujlaktól délre 3/4 órányira: 808 kath., 8 zsidó lak. Fekszik egy domboldalban erdõktõl körülvétetve. Van kath. paroch. temploma, sok gyümölcse; erdeje igen nagy. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Szered." [3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint „Üreg, a Nyitra és Sempte közt elterülő dombos vidéken fekvő tót község, 962 r. kath. lakossal. Postája Nyitra-Ujlak, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma nagyon régi és fallal van körülvéve. Kegyura a nyitrai püspök, kinek itt nagyobb birtoka is van. A község a XII. század elején a zobori apátság birtoka volt.” [4]
1910-ben 1270, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 2001-ben 1724 lakosából 1702 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1718 és 1723 között Erdődy László nyitrai püspök építtette. Szószéke és márvány keresztelő medencéje 18. századi. Mellékoltárai Borromei Szent Károly és Nepomuki Szent János tiszteletére vannak szentelve.
- Barokk kápolnája 1740-ben készült.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
